Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
34 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből változtatásokhoz Bartók zenéje az eredeti librettóhoz rendelt zenei tartalom sérelme nélkül hozzárendelhető. Az alperes 32/A/l. sorszám alatt feltett kérdései 1. Van-e - ha van, hol és miként létezik - Lengyel Menyhértnek és Bartók Bélának egy olyan közös táncműve, amelyhez mint „eredetihez” az egyes konkrét koreográfiák hitelessége hozzámérhető? Mind a librettó, amelynek alcíme pantomime grotesque, mind az arra komponált zenemű kifejezetten színpadi előadás céljára készült. Ebből következően a librettó és a zenemű színpadi megjelenítéséhez elengedhetetlenül szükséges egy koreográfus a maga alkotótevékenységével. Nem arról van-e szó, hogy minden koreográfia, minden táncelőadás és minden táncfilm szükségképpen „eredeti”? Az eljáró tanács válasza A kérdésben rejlő állítás igaz. Bartók Béla Lengyel Menyhért korábban megírt librettójára komponálta a zenét. Bartók és Lengyel müve színpadra szánt, összekapcsolt, közös mű. Ahhoz azonban, hogy a mű - a zene és a librettó — a színpadon megjeleníthető, előadható legyen mint táncmű, nélkülözhetetlen egy koreográfus, aki a zeneszerző és a librettista szerzőtársává válik. A kérdéses színpadi mű esetében nem beszélhetünk tehát eredeti táncműről, csak Bartók és Lengyel eredeti, színpadra szánt művéről. Következésképpen a Bartók és Lengyel művére alkotott minden koreográfia szükségképpen eredeti táncmű. 2. Jelölje meg a Szerzői Jogi Szakértő Testület, hogy mi a zene - felperes által hivatkozott - „eszmei mondanivalója (jelentése, üzenete)”, továbbá mi a mű „eredeti mondanivalója”? Az eljáró tanács válasza Az eljáró tanács a kérdést illető álláspontját a felperes 3. sorszám alatt feltett kérdésére válaszolva kifejtette. Amint a válaszból kiderül, az eljáró tanács szándékosan tartózkodott attól, hogy meghatározza egy mű eszmei mondanivalóját. Az eljáró tanácsnak jelen esetben nem lehet feladata, hogy esztétikai elemzés kifejtésébe kezdjen. Egyebek között erre azért sem vállalkozhat, mert mint minden szerzői mű, úgy a perbeli mű is mindenki számára mást jelent, más esztétikai értékek hordozója. Ettől érdekes és izgalmas a művészet. 3 3. Egyetért-e a Szerzői Jogi Szakértő Testület abban, hogy egy eleve táncszínpadra írott zenemű esetében annak koreográfiái - illetve táncfilmes - megvalósítója nem csupán az eredeti mű másodlagos felhasználója, hanem egyben új, eredeti mű társalkotója lesz? Az eljáró tanács válasza Az Szjt. 64. § (2) bekezdése szerint a filmalkotás szerzői a film céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői (esetünkben Lengyel Menyhért és Bartók Béla), a film rendezője (Mészáros Márta) - és mindazok, akik a film egészének kialakításához alkotó módon járultak hozzá. Ez utóbbi körbe tartozik nem vitásan a perbeli táncmü koreográfusa, Bozsik Yvette. Tehát a perbeli film szerzői: Lengyel Menyhért, Bartók Béla, Mészáros Márta és Bozsik Yvette. 4. Lát-e a Szerzői Jogi Szakértő Testület az „eredeti” mű mibenléte és sérthetetlensége tekintetében különbséget a tárgyalkotó, illetve képzőművészetek és az ún. előadó vagy interpretáló művészetek (zene, színház, tánc stb.) között? Van-e különbség egy szobortárgy önkényes átfestése és egy amúgy érintetlenül elhangzó, nyolcvan évvel korábban készült zenemű mai színpadra állítása között az „eredeti” megsértése tekintetében? Az eljáró tanács válasza Az eljáró tanács véleménye szerint elvben lehet különbség, hiszen az előadóművészet szükségképpen a felhasznált mű értelmezésével jár. Természetesen az értelmezési lehetőségek nem korlátlanok, senki sem gyakorolhat úgy jogokat, hogy más jogait sértse: az előadóművész szabadságának a mű integritásához fűződő szerzői érdek szab határt. 5. Elképzelhetőnek tartja-e a Szerzői Jogi Szakértő Testület, hogy egy zeneszerző úgy írjon színpadi zenét, hogy nem számol majdani, ismeretlen társalkotói szellemi és művészi önállóságával, azzal, hogy müve egy másik művészi médiumban új - számára sem ismert - dimenziókkal, jelentésekkel gazdagodhat? Elképzelhető-e, hogy a színpadi zenét alkotó zeneszerző ne tekintené autonóm alkotótársnak darabja színpadra állítóit, és arra tartson igényt, hogy egy másik művészi médium legbelsőbb formakérdéseiben-bevallottan laikuskéntmaga akarja kimondani a döntő szót? (Ad absurdum: vajon Bartók Bélának el kellett volna fogadnia Lengyel Menyhért diktátumát zenei kérdésekben pusztán azért, mert a prózai librettó korábban született? S ha igen, vajon hogyan engedhette meg magának azt a „merészséget”, hogy a partitúra prózabetétjeiben saját igényei szerint átfogalmazza az „eredeti” szavait?) Az eljáró tanács válasza A Szerzői Jogi Szakértő Testület feladata, hogy konkrét művészi, alkotói szakterületeken, konkrét kérdésekre adjon szakértői válaszokat. A testületnek nem feladata a szerzők belső motivációját kutatni és elemezni. Ez inkább a szakirodalom és a kritika feladata lehet. 6. Elviekben jogsértőnek minősíthető-e egy műalkotás (esetünkben Mészáros Márta és Bozsik Yvette táncfilmje) egyes (pl. dramaturgiai, szimbolikus stb.) elemeinek önmagában való megjelenítése alapján. Eldönthető-e egy, a mű egész tartalmát érintő kérdés mind az ún. „eredeti”, mind a felhasználás útján létrehozott mű beható, szakszerű értelmezése, komplett jelentés-összefüggéseinek a maga teljes bonyolultságukban való tekintetbe vétele, illetve szakszerű értelmezési viták lefolytatása nélkül?
