Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
64 Dr. Palágyi Tivadar 33. Olaszország A) A produktív tevékenységek minisztere 2003 decemberében nyilvánosságra hozta a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó új törvény tervezetét. A miniszter által kinevezett különbizottság 2003 kezdete óta dolgozott a szabadalmakra, védjegyekre-, ipari mintákra, földrajzi árujelzőkre, félvezető topográfiákra és növénytermesztési jogokra vonatkozó törvény módosításán. A törvénytervezetet bírálat céljából jelenleg körözik az érdekelt minisztériumokban és parlamenti bizottságoknál, amelyek 2004. június végéig tehetnek megjegyzéseket. A törvénytervezet elfogadása esetén 27 ilyen tárgyú törvényt és rendelkezést hatályon kívül fognak helyezni, aminek folytán egyszerűbbé válnak a szellemi tulajdonra vonatkozó törvények és rendelkezések, valamint adminisztrációs eljárások, és szigorítani fogják ajogsértők büntetését. B) Az olasz kormány 2004. március 8-án bejelentette, hogy kérni fogja az Európai Bíróságtól a borcímkékre vonatkozó szabályok megváltoztatását. Ezzel elő kívánják segíteni a lajstromozott olasz eredetmegjelölések oltalmát. A Kereskedelmi Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium tisztviselői szerint a bortermelők által elfogadható rendszabály az lenne, ha a földrajzi neveket védjegyként lehetne lajstromoztatni. Ez a megoldás azonban korlátozott, mert azt tenné szükségessé, hogy minden egyes országban lajstromoztassák a földrajzi nevet, amelyben a terméket értékesíteni kívánják, és emellett a védjegyet nem lehetne lajstromoztatni olyan országokban, ahol ilyen nevet használó egyéb termékek már forgalomban vannak. „Ez a megoldás túlságosan költséges lenne, és nem is old meg minden problémát” - mondta a földművelésügyi minisztérium egy magát megnevezni nem kívánó tisztviselője. A sajátos földrajzi területekhez kötött nevek - így a Chianti, amely Toscana egy része - az európai jog alapján már bizonyos szintű oltalomban részesülnek, de a kérdés bonyolultabb olyan termékek esetén, amelyek sajátos stílushoz és régióhoz kötöttek, de a stílus alapján vannak elnevezve, mint a Morellino, Brunello és Amarone borok. Ezek esetében semmi sem gátolja, hogy egy spanyol vagy egy kaliforniai termelő ilyen néven hozzon bort forgalomba. „Ez gyengíti az elnevezés értékét, és megzavarja a fogyasztókat” - mondta a tisztviselő. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium jogi osztálya kérelmet készít elő az összes hagyományos olasz bormegjelölés oltalmazására függetlenül attól, hogy azok a bor földrajzi fekvésén vagy stílusán alapszanak. 34. Palesztina Egy palesztin ügyvivői iroda arról adott tájékoztatást, hogy 2004. január 1-jétől kezdve lehetőség van Palesztinában doménnevet lajstromoztatni. Elsőként hivatalosan az Abu- Ghazaleh Intellectual Property (AGIP) irodát jelölték ki lajstromozó szervnek. A legfelsőbb szintű doménnevek .PS jelölést kapnak. 35. Svájc Az egyik legnagyobb svájci gyógyszergyártó cég, a Roche bejelentette, hogy a cég nem kívánja érvényesíteni szabadalmi jogait olyan gyógyszertermékeivel kapcsolatban, amelyeket a világ legkevésbé fejlett országaiban adnak el. A Roche azt is bejelentette, hogy a cég nem fog fellépni saját gyógyszereinek generikus változataival szemben, ha azok AIDS-megbetegedések gyógyítására szolgálnak, olyan szegény országokban, így például Afrika szaharai régiójában, ahol szabadalmai vagy licenciái vannak. A Roche-nak ez a szabadalompolitikája a generikus gyártók számára lehetőséget nyújt a piacok ellátására ezekben az országokban, ha a Roche szabadalmazott termékeinek változatait forgalmazzák, feltéve, hogy csak a megjelölt országokban árusítják termékeiket, vagyis a Roche ahhoz semmiképpen sem járni hozzá, hogy a generikus termékek ipari országokba is eljussanak. 36. Szabadalmi Együttműködési Szerződés 2003-ban a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Genfi Nemzetközi Irodája 110 065 nemzetközi bejelentést kapott, amelyeket részben világszerte az átvevőhivataloknál, részben Genfben nyújtottak be. Ez a szám a 2002-ben benyújtott nemzetközi bejelentések számához viszonyítva 3,5%-os csökkenést jelent. A legtöbb, 39 250 nemzetközi bejelentést az Amerikai Egyesült Államok nyújtotta be. Utána Japán következik 16 774 és Németország 13 979 bejelentéssel. 3 7. Szabadalomjogi Szerződés Francis Gurry, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) helyettes vezérigazgatója bejelentette, hogy az AIPPI által beterjesztett javaslatok az egyezmény tervezetéből kizárnának számos olyan elemet, amely a tárgyalások során megosztotta a fejlett és a fejlődő országokat. így a kormányok arra irányíthatnák erőfeszítéseiket, hogy gyorsan tető alá hozzanak egy alapelemeket tartalmazó olyan szerződést, amely az AIPPI szerint érett a harmonizálásra. Az ellentmondásosabb rendelkezésekkel kapcsolatos megbeszéléseket később lehetne folytatni. 2004. január 29-én és 30-án egy genfi szemináriumon vitatták meg az AIPPI javaslatait, amelyek kiiktatnák a tervezetből a tárgyalások politikai síkra terelését okozó szakaszokat. A fejlődő országok olyan szövegezést kívántak, amely a tervezet szövegében közegészségügyi, környezetvédelmi és egyéb szociális vonatkozásokat is figyelembe vett volna. A fejlett országok, így különösen az Amerikai Egyesült Államok számára bosszantó volt, hogy egyes fejlődő országok Brazília, Peru és a Dominikai Köztársaság vezetésével olyan szöveget javasoltak, amely a Kereskedelmi Világszervezet Dohai Nyilatkozatán alapult, és azt biztosítaná, hogy a szerződő országok rendszabályokat foganatosíthatnak a közegészségügy, a táplálkozás és a környezet védelmében, valamint a genetikai források igénybevétele ellen.
