Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről 65 A fejlett országok szerint ezek a szempontok eltérnek a tervezett szerződés központi céljaitól, vagyis attól, hogy a szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos alapvető kérdéseket kell harmonizálni. Az AIPPI szerint a megbeszélések folyamán megtárgyalt egyes olyan kérdések, amelyek az előrehaladást gátolják, a szabadalom engedélyezése utáni időszakra vonatkoznak, míg kezdetben a szerződés célja az volt, hogy a nemzeti törvényeknek az engedélyezés előtt alkalmazható rendelkezéseit harmonizálják. Emellett egyes kérdések tisztán politikai jellegűek, ami megnehezíti a közös nevezőre jutást. Ezért az AIPPI szerint a tárgyalások során a figyelmet olyan kérdésekre kell összpontosítani, amelyek javítanák a szabadalmi bejelentések kezelésének egységesítését, és csökkentenék a nemzeti szabadalmi hivatalok által végzett párhuzamos munkát. „A felhasználók érdekében áll egy harmonizációs szerződés elfogadása a lehető legrövidebb időn belül, legalábbis néhány lényeges szabadalmi kérdésben” - nyilatkozta az AIPPI képviselője. A javaslat szerint a szerződéstervezet olyan szakaszainak véglegesítésére kell súlyt helyezni, amelyekben azonnali egyetértés érhető el, ideértve a rövidített kifejezéseket, az általános szerződési elveket, a szerződés alkalmazását és a szabadalomra vonatkozó jogot érintő kérdéseket. További olyan kérdések, amelyekben az AIPPI szerint könnyen egyetértésre lehet jutni a szabadalmi bejelentések alakiságaira, a kielégítő kinyilvánításra és a bizonyításra vonatkoznak. A találmány egységére, a technika állására és a türelmi időre vonatkozó rendelkezések megszövegezése további megbeszélést igényel, míg egy találmányi bejelentés elutasítására és egy szabadalom megvonására vagy érvénytelenítésére vonatkozó rendelkezéseket később kellene megvitatni. így egy alapegyezmény lényeges elemeit végleges formába lehetne önteni. 38. Szíria A szír kormány szellemitulaj don-védelemre vonatkozó törvénytervezetet fogadott el, amelynek alapján Szíria rövidesen csatlakozik a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó 1891. évi Madridi Egyezményhez és az 1989. évi Madridi Jegyzőkönyvhöz. 39. Szlovénia Szlovéniában 2003. július 12-én kiegészítő oltalmi bizonylatra (SPC) vonatkozó rendelkezés lépett hatályba, amelynek alapján a gyógyszerekre és növényvédő szerekre vonatkozó szabadalmak oltalmi idejét legfeljebb öt évvel meg lehet hosszabbítani. A rendelet az ECC 1768/92 sz. Európai Közösségi Tanácsi Rendeletén és az EC 1610/96 sz. Európai Közösségi Rendeletén alapszik. A kiegészítő oltalmi bizonylatra vonatkozó kérelmet a Szlovéniai Szabadalmi Hivatalnál kell benyújtani a forgalomba hozatali engedély keltétől vagy - ha ez későbbi - a szabadalom engedélyezésének napjától számított hat hónapon belül. Szlovéniának az Európai Unióhoz való csatlakozásától, vagyis 2004. május 1-jétől kezdve az 1993. január 1-jét követően benyújtott bejelentések alapján engedélyezett szabadalmak tulajdonosai kérhetik hat hónapon belül kiegészítő oltalmi bizonylat engedélyezését akkor is, ha az első forgalomba hozatali engedély napjától számított hat hónapos határidő már lejárt. A kérelmeket 2004. november 1 -jéig kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az alábbi iratokat: a) a kiegészítő oltalmi bizonylatra vonatkozó kérelmet a kérelmező nevével és címével, adott esetben a képviselő nevével és címével, az alapszabadalom számával és a találmány címével, valamint az első szlovéniai forgalomba hozatali engedély számával és keltével, és ha ez az Európai Unióban nem az első engedély, a korábbi engedély számával és keltével; b) a szlovéniai forgalomba hozatali engedély másolatát; c) ha a b) alatti engedély nem az első Szlovéniában, a korábbi engedély tárgyát képező termékre és az engedély jogi hátterére vonatkozó tájékoztatást. 40. Tajvan Tajvanon 2003. november 28-án új védjegytörvény, december 12-én pedig annak végrehajtási utasítása lépett hatályba. Az új szabályozásnak megfelelően 2003. november 28-tól kezdve védjegyként lajstromozhatók az egyszínű, a háromdimenziós és a hangvédjegyek, valamint a kollektív védjegyek is. Az ilyen új típusú védjegyekre ezen időpont előtt benyújtott bejelentések alapján igényelhető elsőbbség időpontja csak 2003. november 28. lehet. Egy védjegyet több áruosztályban is lehet lajstromoztatni. Az új törvény bevezette az oltalmat a jól ismert védjegyekre, és ezért a defenzív védjegyek lajstromozása megszűnt. Az ilyen védjegyeket megújítás előtt független védjegyekké lehet átalakítani. Az új szabályozásnak megfelelően ha a hivatal a lajstromozási kérelemnek helyt ad, a bejelentőnek be kell fizetnie a lajstromozási illetéket. Ezt követően a lajstromozást meghirdetik a Védjegyközlönyben. A meghirdetés dátumától számított három hónapon belül harmadik személyek felszólalhatnak a lajstromozás ellen. A megújítási kérelemhez nem kell bizonyítani a védjegy használatát. A használati engedélyes is kérheti licenciák és allincenciák bejegyzését. A felszólalási, érvénytelenítési vagy megvonási eljárásokban a Szellemi Tulaj dón védelmi Hivatalnak a benyújtott iratokat le kell másolnia, és továbbítania kell a kérelmező fél számára. A 2003. november 28. után benyújtott védjegybejelentések esetén a képviselői meghatalmazást másolaton is be lehet nyújtani. 41. Tunézia Tunézia 2004. február 23-án letétbe helyezte a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljára történő letétbe helyezésének nemzetközi elismerésére vonatkozó Budapesti Szerződéshez való csatlakozás okmányát, amivel a szerződés tagállamainak száma 59-re emelkedett. A szerződés Tunézia vonatkozásában 2004. május 23-án lépett hatályba.
