Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről 63 jegyet csak 1997-ben lajstromoztatta, és így az utóbbi a Párizsi Uniós Egyezmény 4. szakasza alapján nem számíthat elsőbbségi oltalomra.- Az AT A védjeggyel együtt használt szavak mosószert jelentenek, és így csupán az ATA szó minősítésére szolgálnak.- Mind a két védjegy írásmódja azonos, és csupán a középső betűben van eltérés, ami a fogyasztók megtévesztéséhez vezethet akkor is, ha a védjegyek eltérő országokból származnak. A fenti okok miatt a bíróság elutasította a felperes keresetét, és megerősitette az elsőfokú bíróság döntését; egyúttal a felperest a bírósági költségek megfizetésére kötelezte. 29. Malajzia A Malajziai Szabadalmi Hivatal elnöke 2003. október 27- én értesítette a Dél-koreai Szabadalmi Hivatal elnökét arról, hogy a Koreában engedélyezett szabadalmakat Malajziában a szabadalmazhatóság külön vizsgálata nélkül engedélyezni fogják. Korábban a koreai bejelentők malajziai bejelentését a Malajziai Szabadalmi Hivatal engedélyezés előtt érdemi vizsgálatnak vetette alá, és ez négytől hét évet vett igénybe. Az új rendszer szerint azonban egy koreai szabadalmas két éven belül kaphat malajziai szabadalmat, és egyúttal a szabadalmazási költségek is mintegy két harmadra csökkennek. Malajzia az első olyan külföldi ország, amely vizsgálat nélkül engedélyez dél-koreai szabadalmakat. Valószínű, hogy Szingapúr is követni fogja Malajzia példáját. 30. Marokkó Marokkóban 2004. január 1 -jén növényfajták oltalmára vonatkozó új törvény lépett hatályba. 31. Nagy-Britarmia Az amerikai Merck & Co. pert indított oszteoporózis kezelésére használt alendronát előállítására vonatkozó szabadalmának bitorlása miatt. A büntetőbíró megállapította, hogy a szabadalom érvényes, de az alperes nem bitorolt, mert annak eljárása nem ütközött a szabadalom 1. igénypontjának oltalmi körébe. A Merck kérelmezte, hogy fellebbezhessen a bíró ítélete ellen. Az ügyben az egyetlen vitatott pont az 1. igénypont szövegezése volt. Az igénypont többek között metánszulfonsav vízzel kombinált használatára vonatkozott 20-25 °C hőmérséklet-tartományban és 4,3-as pH-n. Az alperes eljárása a Merck szabadalmának az elvét követte, azonban más típusú szulfonsavat használt eltérő hőmérséklet-tartományban és más pH-értéken. A Merck azzal érvelt, hogy az alperes eljárása az 1. igénypontban leírtaktól csupán lényegtelen mértékben különbözött, és kézenfekvő volt a leírás bármely olvasója számára, ezért a változtatások ellenére az alperes bitorolja a szabadalmat. A felperes kérelmének elbírálásakor a bíró az Európai Szabadalmi Egyezmény 69. szakaszát és az ahhoz csatolt Jegyzőkönyvet vette figyelembe, amelyek szerint egy szabadalom oltalmi körét alapvetően az igénypontok jellemzői határozzák meg, és az igénypontok értelmezésére a leírás és a rajzok hasznos eszközként vehetők figyelembe. A Jegyzőkönyv iránymutatást tartalmaz a 69. szakasz értelmezéséhez, megállapítva, hogy a szabadalmi igénypontokat úgy kell értelmezni, hogy azok megfelelő oltalmat nyújtsanak a szabadalmasnak, de egyúttal ésszerű mértékű biztonságot adjanak harmadik személyeknek is. Valójában a Jegyzőkönyv két dolgot ír elő, amelyeket a szabadalmasnak el kell kerülnie: elsősorban nem értelmezheti az igénypontokat elkülönítetten, anélkül, hogy a szabadalomnak mint egésznek a szövegösszefüggését figyelembe venné; másodsorban a szabadalmas nem használhatja az igénypontokat csupán irányelvekként. A bíró ezért elutasította a Merck fellebbezés iránti kérelmét arra utalva, hogy egy olyan, pontosságot igénylő műszaki területen, mint a vegyészet, az értelmezés csak szűk határok között mozoghat. Emellett az adott esetben az alperes által az eljárásban alkalmazott változtatások „semmiképpen nem úgy vannak leírva, mint amelyek megfelelő értelmezés esetén az igénypont szóhasználatával egyeznének”. A bíró hangsúlyozta, hogy egy szabadalom igénypontjait még akkor sem lehet irányelvnek tekinteni, ha a változtatás lényegtelen és kézenfekvő. A szabadalom szavainak egyértelmű, sajátos jelentése van, és ezért az alperes változtatásai nem eshetnek a helyesen értelmezett igénypont oltalmi köre alá. A fenti döntésből következik, hogy egy szabadalmasnak óvakodnia kell attól, hogy szabadalma oltalmi körét az igénypontoknak csupán irányelvként való értelmezésével tágítsa, különösen olyan esetekben, amikor az igénypontok egyértelmű tudományos kifejezéseket használnak. E döntés azonban egyúttal - nem szándékosan - módot adhat kétszintű szabadalmi rendszer létrehozására bitorlás megítélésekor. A vegyészet területén ugyanis egy szabadalmat csak szűkén lehet értelmezni, mert a jellemzők nagy valószínűséggel pontosak és sajátosak, aminek következtében nem lehet eredményesen azzal érvelni, hogy egy változtatás a helyesen értelmezett szabadalom oltalmi köre alá esik. Másrészről viszont egyszerű mechanikai találmányra vonatkozó szabadalmak esetén ajellemzők valószínűleg kevésbé sajátosak az általánosabb szóhasználat miatt; ennek következtében az igénypontok tágabban értelmezhetők, ami a szabadalmas számára tágabb oltalmi kört eredményez. 32. Norvégia A módosított norvég szabadalmi joggyakorlat szerint elsőbbségi iratot szabadalmi, minta- és védjegybejelentési ügyekben csak akkor kell benyújtani, ha ezt a Szabadalmi Hivatal kívánja. Várhatóan ilyen kívánság a hivataltól csak olyan esetekben fog érkezni, amikor a bejelentés eredeti szövegét nem angol, német, francia vagy skandináv nyelven készítették. További változás, hogy az eddig megkívánt átruházási iratot olyan nyilatkozattal lehet helyettesíteni, amely igazolja, hogy a találmányra vonatkozó jog munkaszerződés alapján szállt át a munkáltatóra. Ezt a nyilatkozatot a szabadalmi ügyvivő is aláírhatja.
