Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)

2004 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről

62 Dr. Palágyi Tivadar C) Több, mint 20 éve indult Hongkongban a francia La Chemise Lacoste SA cég és a hongkongi Crocodile Garments Limited (CGL) cég közötti jogvita a Lacoste jobbra néző és a CGL balra néző ábrás védjegye kapcsán, amelyben először, még a 80-as években, megegyeztek. 1995-ben azonban a vita Kínában feléledt, amikor a Lacoste a CGL-t nemcsak kínai védjegyjogainak megsérté­se miatt perelte be, hanem azért is, mert megszegte a hong­kongi megegyezést. Hét év múlva a felek újra megegyez­tek. Az egyezség egyik pontja szerint a CGL 2006. március 31 -étől kezdve termékein egy soványabb krokodilt fog áb­rázolni majdnem függőleges farokkal és kevésbé nyitott szájjal, és a zöld színt is mellőzni fogja. Ezzel a barátságos egyezséggel a két krokodil együtt fog úszkálni a hongkongi vizeken. Más azonban a helyzet—mi­ként erről a hvg folyó év május 1-jei számában olvashat­tunk - a kínai piacon, mert a Lacoste a sanghaji bíróságon pert vesztett a CGL-lel szemben. 23. Kolumbia Az Ipari és Kereskedelmi Felügyelőség, amely Kolumbiá­ban az iparitulajdon-jogok lajstromozásáért felelős, 2003 decemberében két fontos állásfoglalást adott ki. Az első állásfoglalás megerősíti, hogy alkalmazási talál­mányokra nem engedélyezhető szabadalmi oltalom. A második állásfoglalás szerint a nem biológiai eljárások szabadalmazhatok, aminek következtében a növényter­mesztésre és az állattenyésztésre vonatkozó eljárásokra le­het szabadalmi oltalmat kapni, ha kielégítik az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság követel­ményét. Ebből következik, hogy az élő anyag genetikai mó­dosítására vonatkozó eljárás is szabadalmazható, de az eljá­rás eredményeként kapott élő szervezet ki van zárva a sza­badalmazásból, különösen, ha az növény vagy állat. 24. Közösségi minta A) Az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatala (Office for Harmonization in the Internal Market, OHIM) mintaosztályának vezetője, Paul Maier bejelentette, hogy a közösségi minta sikeresnek bizonyult: 2003-ban 24 800 ilyen mintát lajstromoztak. B) A közösségi mintával kapcsolatos első bírósági dön­tést 2003. októberében a Londoni Felsőbíróság (High Court of Justice of London) hozta meg a Mattel cég „My Scene” játékbabái és a Simba cég „My Style” játékbabái közötti ütközés ügyében. A bíróság megállapította, hogy a „My Scene” babák vo­natkozásában lajstromozatlan közösségiminta-oltalmi jog állt fenn, és ezt a jogot a Simba termékei bitorolták. A bíróság döntése, amely tiltja a Simba-babák gyártását és forgalmazását, az Európai Közösség valamennyi orszá­gára vonatkozik. 25. Közösségi szabadalom Az Európai Unió tagállamai 2004. március 11-én újabb ülést tartottak a közösségi szabadalomra vonatkozó egyez­mény függő kérdéseiről, azonban most sem jutottak közös nevezőre a nyelvi kérdések vonatkozásában. Abban meg­egyeztek, hogy a közösségi szabadalmi bejelentéseket ango­lul, franciául vagy németül lehet benyújtani, de abban most sem tudtak megegyezni, hogy a megadott közösségi szaba­dalom igénypontjait mikor kell az Európai Közösség hivata­los nyelveire lefordítani. Frits Bolkenstein belső piaci biztos kijelentette: „A közösségi szabadalomból származó előnyök maximális kihasználásához olyan egyetlen Közösségi Sza­badalmi Bíróságra van szükség, amely fölött az Európai Bí­róság (European Court of Justice) áll, és így lehetővé válik a jogviták közösségen belüli egységes elbírálása. A közösségi szabadalomra vonatkozó szabályok végleges elfogadása nélkül azonban a jogorvoslati rendszer felállítása annyira hasznos, mint egy új pár sí a sivatagban. Ezért remélem, hogy a Miniszterek Tanácsa egyetértésre jut a közösségi szabada­lom részleteivel kapcsolatban is, mert az európai vállalatok már túl hosszú ideje kívánnak egy olyan összeurópai szaba­dalmi oltalmat, amely elfogadható költségekkel járna és ma­ximális jogbiztonságot szolgáltatna.” 26. Lengyelország Lengyelország felkérte az Európai Bizottságot, hogy enge­délyezzenek számára 15 év átmeneti időszakot ahhoz, hogy megfeleljen az Európai Unió gyógyszer tárgyú szabadal­mak adatvédelmére vonatkozó új keretszabályozásának. 27. Lettország A Lett Szabadalmi és Védjegyhivatal igazgatója által kiadott rendelet előírja, hogy a hivatalnak a védjegykutatásra vonat­kozó kérelmek alapján három munkanapon belül közölnie kell a kérelmezővel a vizsgálat eredményeit. Az ilyen kuta­tás költségei a kért tájékoztatás jellegétől függnek. 28. Libanon A bejrúti Polgári Fellebbezési Bíróság 2004. február 27-én hozott döntésében az ATA védjegyet birtokló német alpe­resjavára döntött az AVA védjegyet birtokló török felpe­ressel szemben. E döntést megelőzően a felperes a bejrúti elsőfokú bíró­ság 2002. február 28-án kelt döntését, amelyben törölte az AVA védjegyet, megfellebbezte arra hivatkozva, hogy 1989-ben Törökországban lajstromoztatta az AVA védje­gyet, és azóta AVA márkanévvel gyárt és forgalmaz mosó­szereket. Emellett az AVA védjegyet 1997. augusztus 20- án Libanonban is lajstromozták, és ezt meg is hirdették a hi­vatali közlönyben. A felperes szerint a két védjegy közötti hasonlóság nem eredményezhet bitorlást, különös tekintet­tel arra, hogy az AVA védjeggyel szemben az ATA védje­gyet más szavakkal együtt használják. Ezért a felperes kérte az elsőfokú bíróság döntésének hatályon kívül helyezését arra tekintettel, hogy a két név között nem áll fenn hasonló­ság, és az AVA védjegyet a Párizsi Uniós Egyezmény szá­mos országában lajstromozták. A bíróság 2003. június 1 -jén tartott tárgyalásán az alábbi tényeket vette figyelembe:- Az alperes az ATA védjegyet 1980-ban lajstromoztatta, és azt 1995-ben megújította, míg a felperes az AVA véd-

Next

/
Oldalképek
Tartalom