Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)

2004 / 3. szám - Hírek, események. A szellemi tulajdon világnapja Budapesten és a Millenniumi Díjak átadása

Hírek, események 37 Kormányrendelet művek intézményekben történő szabad megjelenítéséről 2004. május 1-jén lépett hatályba a kormány 117/2004. (IV. 28.) Korm. rendelete a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 38. §-ának (5) bekezdésében szabályozott szabad felhasználás esetében a nyilvánosság egyes tagjai­hoz való közvetítés és a számukra történő hozzáférhetővé tétel módjának és feltételeinek meghatározásáról (a továb­biakban: R.). Az Szjt. jelzett szakasza értelmében - a fel­­használásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában - a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai okta­tás célját szolgáló intézmények, muzeális intézmények, le­véltárak, valamint kép- és hangarchívumok gyűjteményei­nek részét képező művek az ilyen intézmények helyiségei­ben ezzel a céllal üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás cél­jára a nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon megjele­níthetők, és ennek érdekében - külön jogszabályban meg­határozott módon és feltételekkel - a nyilvánosság említett tagjaihoz szabadon közvetíthetők, ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is feltéve, hogy az ilyen felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfoko­zás célját közvetve sem szolgálja. Ennek megfelelően az R. kimondja, hogy e szabad felhasználással való visszaélés el­kerülése érdekében a kedvezményezett intézmény köteles olyan műszaki intézkedés alkalmazására, amely megakadá­lyozza gyűjteménye hozzáférhetővé tett elemeinek- módosítását (felülírását);- engedély nélküli többszörözését (bármely hordozón való rögzítését, letöltését, nyomtatását vagy egyéb módon történő sokszorosítását);- az igénybevevőként meghatározott személyek körén kí­vülre irányuló engedély nélküli közvetítését (ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is). E szabad felhasználás alkalmazásának további feltétele, hogy a kedvezményezett intézmény szabályzatában az R.-ben foglaltaknak megfelelően meghatározza az igény­bevevők számára a számítógépes terminálokhoz való hoz­záférés rendjét. Ez történhet oly módon is, hogy a hozzáfé­rés feltételeként kikötik az igénybevevő nyilatkozatát arról, hogy a számítógépes terminálokat kizárólag a törvényben megfogalmazott tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljából veszi igénybe. Az igénybevevő a kedvezményezett intézmény nyilvá­nosság számára nyitva álló helyiségében felállított terminá­lon keresztül hozzáférhet a kedvezményezett intézmény hozzáférhetővé tett gyűjteményével összekapcsolt más kedvezményezett intézmény hozzáférhetővé tett gyűjtemé­nyével is. Ennek során az igénybevevő nem- módosíthatja (írhatja felül);- többszörözheti engedély nélkül (rögzítheti hordozón, töltheti le, nyomtathatja ki vagy sokszorosíthatja egyéb módon) a számára hozzáférhetővé tett gyűjtemény elemeit. A dedikált hálózati hozzáférés biztosítása szempontjából fontos lehet az a rendelkezés is, miszerint a kedvezménye­zett intézmény gyűjteménye e szabad felhasználás alapján történő hozzáférhetővé tétel céljából bármely más, kedvez­ményezett intézmény gyűjteményével szabadon összekap­csolható. A kedvezményezett intézmény gyűjteménye más, vele összekapcsolt kedvezményezett intézményben felállí­tott terminálon keresztül az igénybevevő számára a nyilvá­nossághoz közvetíthető. A kedvezményezett intézmények gyűjteményei összekapcsolásának ugyanakkor olyan biz­tonságos műszaki megoldáson kell alapulnia, amely kizár­ja, hogy az egyes intézmények gyűjteményeinek igénybe­vevőin kívül más is hozzáférjen a gyűjteményekhez. Az R. alkalmazásában azt a műszaki megoldást kell biz­tonságosnak tekinteni, amely megfelel a külön jogszabály­ban meghatározott informatikai biztonsági tanúsítvány ki­adásához szükséges feltételeknek. A tervek szerint ez a kü­lön jogszabály az informatikai termékek és rendszerek biz­tonságának értékelését végző szervezetekről, kijelölésük szabályairól, valamint az informatikai termékek és rendsze­rek biztonságának tanúsításáról szóló, még ebben az évben kiadásra kerülő IHM rendelet lesz. Ez a rendelet nem az in­formatikai biztonsági követelményeket fogja tartalmazni felsorolásszerűen, hanem a termék- és rendszerbiztonság tanúsításának szabályait. A később kijelölendő állami tanú­sító szervezet határozza majd meg a mértékadó előírásokat a tanúsítási eljárás során, de a rendelet ezt nem részletezi, csak utal rá. A célra rendelt hálózat műszaki rendszere tehát akkor minősülhet biztonságosnak, ha a tanúsító szervezet (bizottság) a miniszteri rendeletben foglalt eljárást követő­en tanúsítvánnyal látja el. Dr. Kiss Zoltán Mennyire szabad a szabad felhasználás? Egy francia fogyasztóvédelmi szervezet és Monsieur X. be­perelt bizonyos televíziószervezeteket és filmelőállítókat, mert azok filmjeiket olyan digitális hordozókon rögzítve hozták forgalomba, amelyeket hatásos műszaki intézkedé­sekkel védtek a — csak részben - illegális másolásokkal szemben, ráadásul e tényről nem tájékoztatták a vásárlókat az érintett DVD-k borítóján. A francia szellemitulajdón-vé­delmi kódex lehetővé teszi ugyanis, hogy a műpéldányt jogszerűen megszerző személy magáncélra másolatot ké­szíthessen a műről. A fogyasztóvédelmi kódex ugyanakkor az eladó kötelességévé teszi, hogy az áru vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól informálja a fogyasztót. A felpe­resek mindezek alapján a „magáncélú másolás jogával” összeegyeztethetetlen műszaki intézkedések alkalmazásá­nak és az ezekkel ellátott hordozók terjesztésének megtiltá­sát kérték az első fokon eljáró bíróságtól. A bíróság döntésében abból indult ki, hogy tisztázásra szorul a magáncélú másolás mint szabad felhasználás mi­benléte, terjedelme az irodalmi és művészeti művek védel­méről szóló 1886-os Berni Uniós Egyezmény (a továbbiak­ban: BUE) és az információs társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történő összehangolásáról szóló 2001/29/EK. irányelv (a további­akban: irányelv) egyes rendelkezéseire tekintettel. A magáncélú másolásról - mint a szerző kizárólagos jo­gainak egyik korlátjáról - 1957-es bevezetése, majd 1985-

Next

/
Oldalképek
Tartalom