Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 3. szám - Hírek, események. A szellemi tulajdon világnapja Budapesten és a Millenniumi Díjak átadása
Hírek, események 37 Kormányrendelet művek intézményekben történő szabad megjelenítéséről 2004. május 1-jén lépett hatályba a kormány 117/2004. (IV. 28.) Korm. rendelete a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 38. §-ának (5) bekezdésében szabályozott szabad felhasználás esetében a nyilvánosság egyes tagjaihoz való közvetítés és a számukra történő hozzáférhetővé tétel módjának és feltételeinek meghatározásáról (a továbbiakban: R.). Az Szjt. jelzett szakasza értelmében - a felhasználásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában - a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló intézmények, muzeális intézmények, levéltárak, valamint kép- és hangarchívumok gyűjteményeinek részét képező művek az ilyen intézmények helyiségeiben ezzel a céllal üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon megjeleníthetők, és ennek érdekében - külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel - a nyilvánosság említett tagjaihoz szabadon közvetíthetők, ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is feltéve, hogy az ilyen felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ennek megfelelően az R. kimondja, hogy e szabad felhasználással való visszaélés elkerülése érdekében a kedvezményezett intézmény köteles olyan műszaki intézkedés alkalmazására, amely megakadályozza gyűjteménye hozzáférhetővé tett elemeinek- módosítását (felülírását);- engedély nélküli többszörözését (bármely hordozón való rögzítését, letöltését, nyomtatását vagy egyéb módon történő sokszorosítását);- az igénybevevőként meghatározott személyek körén kívülre irányuló engedély nélküli közvetítését (ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is). E szabad felhasználás alkalmazásának további feltétele, hogy a kedvezményezett intézmény szabályzatában az R.-ben foglaltaknak megfelelően meghatározza az igénybevevők számára a számítógépes terminálokhoz való hozzáférés rendjét. Ez történhet oly módon is, hogy a hozzáférés feltételeként kikötik az igénybevevő nyilatkozatát arról, hogy a számítógépes terminálokat kizárólag a törvényben megfogalmazott tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljából veszi igénybe. Az igénybevevő a kedvezményezett intézmény nyilvánosság számára nyitva álló helyiségében felállított terminálon keresztül hozzáférhet a kedvezményezett intézmény hozzáférhetővé tett gyűjteményével összekapcsolt más kedvezményezett intézmény hozzáférhetővé tett gyűjteményével is. Ennek során az igénybevevő nem- módosíthatja (írhatja felül);- többszörözheti engedély nélkül (rögzítheti hordozón, töltheti le, nyomtathatja ki vagy sokszorosíthatja egyéb módon) a számára hozzáférhetővé tett gyűjtemény elemeit. A dedikált hálózati hozzáférés biztosítása szempontjából fontos lehet az a rendelkezés is, miszerint a kedvezményezett intézmény gyűjteménye e szabad felhasználás alapján történő hozzáférhetővé tétel céljából bármely más, kedvezményezett intézmény gyűjteményével szabadon összekapcsolható. A kedvezményezett intézmény gyűjteménye más, vele összekapcsolt kedvezményezett intézményben felállított terminálon keresztül az igénybevevő számára a nyilvánossághoz közvetíthető. A kedvezményezett intézmények gyűjteményei összekapcsolásának ugyanakkor olyan biztonságos műszaki megoldáson kell alapulnia, amely kizárja, hogy az egyes intézmények gyűjteményeinek igénybevevőin kívül más is hozzáférjen a gyűjteményekhez. Az R. alkalmazásában azt a műszaki megoldást kell biztonságosnak tekinteni, amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott informatikai biztonsági tanúsítvány kiadásához szükséges feltételeknek. A tervek szerint ez a külön jogszabály az informatikai termékek és rendszerek biztonságának értékelését végző szervezetekről, kijelölésük szabályairól, valamint az informatikai termékek és rendszerek biztonságának tanúsításáról szóló, még ebben az évben kiadásra kerülő IHM rendelet lesz. Ez a rendelet nem az informatikai biztonsági követelményeket fogja tartalmazni felsorolásszerűen, hanem a termék- és rendszerbiztonság tanúsításának szabályait. A később kijelölendő állami tanúsító szervezet határozza majd meg a mértékadó előírásokat a tanúsítási eljárás során, de a rendelet ezt nem részletezi, csak utal rá. A célra rendelt hálózat műszaki rendszere tehát akkor minősülhet biztonságosnak, ha a tanúsító szervezet (bizottság) a miniszteri rendeletben foglalt eljárást követően tanúsítvánnyal látja el. Dr. Kiss Zoltán Mennyire szabad a szabad felhasználás? Egy francia fogyasztóvédelmi szervezet és Monsieur X. beperelt bizonyos televíziószervezeteket és filmelőállítókat, mert azok filmjeiket olyan digitális hordozókon rögzítve hozták forgalomba, amelyeket hatásos műszaki intézkedésekkel védtek a — csak részben - illegális másolásokkal szemben, ráadásul e tényről nem tájékoztatták a vásárlókat az érintett DVD-k borítóján. A francia szellemitulajdón-védelmi kódex lehetővé teszi ugyanis, hogy a műpéldányt jogszerűen megszerző személy magáncélra másolatot készíthessen a műről. A fogyasztóvédelmi kódex ugyanakkor az eladó kötelességévé teszi, hogy az áru vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól informálja a fogyasztót. A felperesek mindezek alapján a „magáncélú másolás jogával” összeegyeztethetetlen műszaki intézkedések alkalmazásának és az ezekkel ellátott hordozók terjesztésének megtiltását kérték az első fokon eljáró bíróságtól. A bíróság döntésében abból indult ki, hogy tisztázásra szorul a magáncélú másolás mint szabad felhasználás mibenléte, terjedelme az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló 1886-os Berni Uniós Egyezmény (a továbbiakban: BUE) és az információs társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történő összehangolásáról szóló 2001/29/EK. irányelv (a továbbiakban: irányelv) egyes rendelkezéseire tekintettel. A magáncélú másolásról - mint a szerző kizárólagos jogainak egyik korlátjáról - 1957-es bevezetése, majd 1985-
