Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)

2004 / 2. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről

Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről 81 4. A kereskedelmi titkokra vonatkozó törvény a nemzet­közi követelményekkel összhangban a kereskedelmi titkok kezelését fogja szabályozni, és azokat a rendszabályokat tartalmazza, amelyeket a kereskedelmi adatvédelem meg­sértése esetén kell alkalmazni. 5. Az ipariminta-törvény a tervezők és egyéb gyártók jo­gait fogja védeni. 6. Az integrált áramkörökre vonatkozó törvény az elekt­romos és elektronikus áramkörök oltalmát biztosítja majd. 7. A törvény a növényfajták oltalmáról a növénytermesz­tők számára sajátos oltalmi formát fog biztositani. Mindezek a törvények összhangban állnak azokkal a kö­vetelményekkel, amelyeket Bahreinnek ki kell elégítenie a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozás folytán. 5. Dánia A Szabadalmi és Védjegyhivatal elutasította a Bacardi & Company Ltd. kék palack védjegyként való lajstromozásá­ra vonatkozó kérelmét arra hivatkozva, hogy az ilyen véd­jegy a védjegytörvény 13. szakasza alapján nélkülözi a megkülönböztető jelleget. A Szabadalmi és Védjegyhivatal Fellebbezési Tanácsa megváltoztatta ezt a döntést, és elrendelte a kék palacknak védjegyként való lajstromozását. 6. Dél-Korea Az Indena S.p.A. v. Dél-koreai Szellemi Tulajdon Hivatal (K1PO) ügyben a Szabadalmi Bíróság úgy döntött, hogy fizikokémiai adatoknak a leírásba való későbbi beiktatása nem képez új anyagot, ha az igényelt vegyületek előállítási példái a leírásban részletesen vannak ismertetve. Ez a bíró­sági döntés véglegesnek tekinthető, mert a KIPO nem nyúj­tott be fellebbezést. E bírósági döntés előtt a dél-koreai szabadalmi joggya­korlatban szigorúan megkövetelték, hogy az új vegyületek­­re vonatkozó bejelentés eredeti leírása tartalmazzon fiziko­kémiai adatokat a vegyületek előállításának megerősítése céljából. Ilyen anyagokként a hivatal elemi analízisadato­kat, NMR-adatokat, olvadáspontot, forráspontot, törésmu­tatót, ultraibolya vagy infravörös spektrumot, viszkozitási adatot, kristálytípust, színt vagy hasonlókat fogadott el. Ha a leírás nem tartalmazott ilyen adatokat, a bejelentést eluta­sították arra hivatkozva, hogy a találmány nincs kellő mér­tékben kinyilvánítva. Ez a bírósági döntés azért jelentős, mert enyhíti a kémiai vegyületekre vonatkozó találmányokkal kapcsolatos szigo­rú követelményeket. 7. Egyiptom 2003. decemberi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy Egyiptom 2003. június 6-án letétbe helyezte a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez való csatlakozás okmányát, így a szerződés Egyiptomra nézve 2003. szeptember 6-án lépett hatályba. Most arról kaptunk hírt, hogy az Egyiptomi Szabadalmi Hivatal elnöke 2004. január 4-én közleményt adott ki arról, hogy elfogad külföldön 2003. szeptember 6-a előtt benyújtott nemzetközi bejelentéseket akkor is, ha azokban Egyiptomot nem jelölték meg. 8. Európai Szabadalmi Hivatal A) Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) 2003 novembe­rében értesítette a Nemzetközi Irodát, hogy a 2002 elején bevezetett javított nemzetközi kutatási és elővizsgálati (Enhanced International Search and Preliminary Examina­tion, EISPE) rendszert a 2004. január 1-jén vagy azt köve­tően benyújtott nemzetközi bejelentések esetében meg­szünteti, de azt továbbra is alkalmazza a 2004. január 1-je előtt benyújtott nemzetközi bejelentések kapcsán. E változ­tatás oka — miként erről előző tájékoztatónkban és az Ipar­­jogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle előző számában a PCT- rendszer változásairól közölt cikkben beszámoltunk -, hogy a PCT-rendszer keretében 2004. január 1-jén bevezet­ték a javított nemzetközi elővizsgálati rendszert. B) Előző tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy 2004. január 1-jétől kezdve a nemzetközi kutatási hatóság által készített kutatási jelentést a nemzetközi elővizsgáló ható­ság írott véleménynek (written opinion) tekinti. Ugyanak­kor azonban az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) mint nemzetközi elővizsgáló hatóság értesítette a nemzetközi irodát, hogy a nemzetközi kutatási jelentést csak akkor te­kinti írott jelentésnek is, ha azt saját maga készítette. Ez annyit jelent, hogy a Finn, az Osztrák, a Spanyol vagy a Svéd Szabadalmi Hivatal vagy a jövőben nemzetközi kuta­tási hatóságnak kijelölt bármely iparjogvédelmi hivatal ál­tal készített kutatási jelentést az EPO nem fogadja el írott véleményként. 9. Hollandia A) Az Európai Bíróság egy holland telekommunikációs tár­saság ügyében hozott ítélete megállapítja, hogy egy színt védjegyként csak korlátozott feltételek mellett lehet lajstro­moztatni, mert az érintett közönség csak korlátozott számú színt képes megkülönböztetni, és egy szín rendes körülmé­nyek között önmagában nem elégíti ki a védjegyek megkü­lönbözető jellegével kapcsolatos követelményeket. B) Az amszterdami Fellebbezési Bíróság 2003. novem­ber 6-án hozott ítéletében helybenhagyta az amszterdami Kerületi Bíróság 2003. április 3-án kelt döntését, amely megállapította, hogy az orosz Dimitrij Yemetz „Tanya Grotter és a bűvös nagybőgő” c. regényének holland fordí­tása a Harry Potter védjegy bitorlását jelenti. Az eljárást a „Harry Potter” könyvek szerzőjének, Joan­ne Rowlingnak a holland kiadója, a De Harmonie B V cég és a Time Warner Entertainment Company LP cég (amely kü­lönböző HARRY POTTER védjegyek tulajdonosa) indí­totta a „Tanya Grotter” könyv holland kiadója, a Byblos B V cég ellen. A Byblos megfellebbezte a Kerületi Bíróság döntését, amely megállapította, hogy a Byblos megsértette a Time Warner védjegyjogait, valamint a „Harry Potter és a böl­csek köve” c. Rowling-regény szerzői jogait. Fellebbezésében a Byblos elsősorban arra hivatkozott, hogy a „Tanya Grotter” c. regény teljesen eltér Rowling re­

Next

/
Oldalképek
Tartalom