Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 2. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 67 zös jogkezelés útján gyakorolhatják. A kizárólagos jognak ez a korlátozása azonban csak a jogosultak és a közös jogkezelő szervezet viszonyában áll fenn; a közös jogkezelő szervezet és a „felhasználók” - vagyis a kábelhálózatok - viszonyában a közös jogkezelő szervezet az említett kizárólagos jog alapján áll, amelynek a gyakorlására a törvény rendelkezése folytán egyedül jogosult. Ebből következik az a mechanizmus, amelyet az Szjt. szabályoz, s amelynek lényege az, hogy a közös jogkezelő szervezet állapítja mega. fizetendő jogdíjat, lévén hogy a kizárólagos jogok tulajdonosai általában jogosultak arra, hogy megállapítsák a jogosítás fejében fizetendő díjat; s csak azoknak engedélyezzék a felhasználást, akik az általuk megállapított díjat haj landók megfizetni. E mechanizmus elemei a következők:- Az Szjt. 28. §-ának az Szjtm. által módosított (3) bekezdése szerint a díjat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet - vagyis az Artisjus - állapítja mega többi jogosult közös jogkezelő szervezeteivel egyetértésben. A továbbközvetítő szervezet az Artisjusnak köteles befizetni az így megállapított díjat.- A közös jogkezelés általános szabályai körében található 90. § rendelkezései alapján a közös jogkezelő szervezet, jelen esetben az Artisjus, rendszeres időközönként megállapítja az egyes felhasználási módok tekintetében — a felhasználókra indokolatlan megkülönböztetés nélkül vonatkozó -jogdíjakat és a felhasználás egyéb - szintén indokolatlan különbségtétel nélkül érvényesülő - feltételeit.- A 90. § hatályos (2) bekezdésének a jelen ügy szempontjából releváns része a következőképpen rendelkezik: „A jogdíjak és egyéb feltételek megállapításához a miniszter jóváhagyása szükséges. A miniszter a jóváhagyás előtt véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdek-képviseleti szervezeteitől... A jóváhagyás a jogdíjak és egyéb feltételek alkalmazásának és a Magyar Közlönyben való nyilvánosságra hozatalának feltétele; nem zárja ki, illetve nem érinti azonban az egyéb jogszabályok érvényesülését a jogdíjak és az egyéb feltételek tekintetében.” (Kiemelés az eljáró tanácstól.) A fent idézett rendelkezéshez fűzött miniszteri indokolás utal arra, milyen „egyéb jogszabályok érvényesüléséről” lehet például szó: „A törvény egyértelművé teszi, hogy a díjszabás jóváhagyása csak a Magyar Közlönyben való közzététel feltétele. Nem zárja ki, illetve nem érinti azonban az egyéb jogszabályok érvényesülését a jogdíjak és az egyéb feltételek tekintetében. így nem kizárt a közös jogkezelő szervezet díjszabásának általános szerződési feltételként történő megtámadása a Ptk. 209-209/D. §-ai alapján. Hasonlóképpen helye lehet továbbá a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben megállapított, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát szabályozó rendelkezések alkalmazásának a közös jogkezelő szervezetek esetében is (90. §).” Az Szjtm. 73. §-ának (1) bekezdése szerint a fent idézett rendelkezés 2004. május 1-jei hatállyal akként módosul, hogy a miniszter (aki ebben az esetben a nemzeti kulturális örökség miniszterét jelenti) a jogdíjak és feltételek jóváhagyása előtt köteles a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a véleményét is kikérni. — A 90. § hatályos (3) bekezdése így szól: , A jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit tartalmazó díjszabást a jogkezelő egyesület a jóváhagyást követően a Magyar Közlönyben saját nevében nyilvánosságra hozza.” Az Szjtm. 73. §-ának (2) bekezdése szerint a fent idézett (3) bekezdés a következő mondattal egészül ki: „Ennek megtörténtéig az előző időszakra megállapított és jóváhagyott - a Magyar Közlönyben korábban nyilvánosságra hozott - díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az időtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást megállapították, időközben lejárt.” Egyeztető eljárás abban az esetben, ha a közös jogkezelő szervezet és a kábelhálózatok nem tudnak megegyezni a 28. § (2) bekezdése szerinti jog alapján járó díjban, illetve a felhasználás egyéb feltételeiben e) Az Szjt. 28. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, kötelező közös jogkezeléssel korlátozott kizárólagos jog által érintett esetekre egyeztető eljárást is lehetővé, illetőleg, ha bármelyik fél kéri, kötelezővé tesz a törvény. Erre a hatályos Szjt.-ben a következő rendelkezések vonatkoznak: „102. § Ha a nyilvánossághoz-az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával - történő egyidejű változatlan továbbközvetítéssel kapcsolatban a felhasználó és a jogosultak, illetve azok közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott egyeztető testülethez fordulhat. 103. § (1) Az egyeztető testület megalakítására a választottbíróságról szóló 1994. évi LXXI. törvény II. fejezetében foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az egyeztető testület tagjait a szerzői jogi szakértő testület... tagjai közül kell kijelölni. (2) Az egyeztető testület a szerzői jogi szakértő testületen belül működik. 104. § (1) Az egyeztető testület eljárásának célja, hogy a felek közötti megállapodás létrehozását elősegítse. A testület eljárása nem érinti a 90. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazhatóságát. (2) Ha a felek között nem jön létre megállapodás, az egyeztető testület javaslatot készít a megállapodás tartalmára, amelyet a felekkel írásban közöl. (3) A javasolt megállapodást a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadhatják. Hallgatólagos elfogadásnak kell tekinteni, ha a megállapodási javaslatot a fél a kézbesítéstől számított három hónapon belül nem kifogásolja az egyeztető testületnél. (4) Ha az egyeztető testület a 105. §-ban foglalt szabályok megsértésével járt el, a sérelmet szenvedett fél az egyeztető testület döntése alapján létrejött megállapodást az annak hatálybalépésétől számított három hónapon belül bíróság előtt megtámadhatja. 105. § (1) Az egyeztető testület eljárása során a feleket egyenlő elbánásban kell részesíteni, és mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget, hogy álláspontját előadhassa. Az egyeztető testület a feleket az eljárásban való részvételre, eljárási cselekmények lefolytatására nem kötelezheti, kivéve, ha a felek ebben megállapodnak. Egyebekben az egyeztető testület - a (2) bekezdésben említett szabályzat
