Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)

2004 / 2. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből

68

Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből

keretein belül - eljárási szabályait, valamint díjszabását maga állapítja meg.

(2) Az egyeztető testület eljárási szabályzatát a Szerzői Jogi Szakértő Testület dolgozza ki és az igazságügy-miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyást megelőzően be kell szerezni a Magyar Szabadalmi Hivatal felügyeletét ellátó miniszter, valamint a nemzeti kulturális örökség miniszterének véleményét.” (Természetesen mindez már megtörtént.)

A fenti rendelkezéseknek az Szjtm. hatálybalépésével - 2004. május 1-jével-bekövetkező módosulásai közül ajelen ügy szempontjából csak annak van jelentősége, hogy a 104. § (1) bekezdése második mondatának a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A közös jogkezeléssel kapcsolatos vitában kezdeményezett egyeztető testületi eljárásról a testület haladéktalanul tájékoztatja a minisztert.

Mennyiben alkalmazhatók az Szjt 28. §-ának (2) bekezdése szerinti jog alapján járó díj és a felhasználás egyéb feltételei megállapításának a rendje — ideértve az egyeztető eljárást - a § (6) bekezdés szerinti, törvényi engedélyhez kapcsolódó díjigényre?

f) A kérdés most már az, vajon a fenti rendelkezések alkalmazhatók-e nemcsak a 28. § (2) bekezdése szerinti kötelező közös jogkezelés alá eső jogra, de a § (6) bekezdése szerinti (törvényi engedélyhez kapcsolódó) jogdíjigényre is, s ha alkalmazhatók, miképpen.

Kétségtelen, a 28. § (6) bekezdése esetében nincs szó az ugyanazon § (2) bekezdésében meghatározott kötelező közös jogkezeléssel korlátozott kizárólagos jogról, továbbá a díj fizetésére sem a felhasználó köteles, hanem helyette egy állami intézmény Alapja. Elvileg tehát lehetne azt mondani, hogy a díj megállapítására vonatkozó szabályok, ideértve az egyeztető eljárásra vonatkozó szabályokat is, nem vonatkoznak a § (6) bekezdésére, hisz azok az említett „kizárólagos jogról” és a felhasználók részéről történő véleményezésről, illetve a felhasználók által kezdeményezett egyeztető eljárásról szólnak.

Ebben az esetben azonban felmerül a kérdés, hogy milyen szabályok szerint lehet megállapítani, kifizetni és felhasználni a 28. § (6) bekezdésében említett díjat. A kérdés jogos, miután az Szjt. nem tartalmaz külön szabályokat erre az esetre. Ilyen külön szabályozás hiányában valószínűsíteni lehet a törvényhozó szándékát arra vonatkozóan, hogy a § (2) bekezdése alapján fizetendő díjakra vonatkozó szabályokat kell megfelelően - mutatis mutandis - alkalmazni, tehát olyan módon, hogy azok betölthessék a hiányzó külön szabályozás szerepét, figyelembe véve azonban a (6) bekezdés szerinti díjigény eltérő jellegét.

Ebből az következik, hogy a díjat ugyancsak az Artisjushoz kell befizetni, és a 28. § (3) bekezdése szerint kell felosztani (hisz semmilyen más lehetőség nem körvonalazható az Szjt. alapján), továbbá, hogy a felhasználókra vonatkozó rendelkezéseket úgy kell értelmezni, mint amelyek a (6) bekezdés esetében az Alapot jelentik (hisz bár az Alap nyilvánvalóan nem felhasználó, de a díjat a felhasználók helyett fizeti).

A felhasználókra vonatkozó szabályok mutatis mutandis alkalmazásából az is következnék, hogy, ha a (6) bekezdés

szerinti díjat is az Artisjus „állapíthatná meg” — a miniszter jóváhagyásával - a 90. § (2) bekezdésében meghatározott módon, a miniszternek az említett rendelkezés alapján az Alap véleményét is ki kellene kérnie, hisz azok a felhasználók, akik helyett fizetnie kell, nyilvánvalóan megfelelnek a „jelentős felhasználók” fogalmának. Továbbá az is nyilvánvaló, hogy a nézők/hallgatók felé költségmentes, a kábelhálózatok részéről pedig kötelező programelosztás olyan sajátos felhasználás, amely esetében nem lehet szó a kereskedelmi műsorszolgáltatók programjai üzleti célokból ellenszolgáltatás fejében történő továbbközvetítésére megállapított díjtarifák alkalmazásáról.

Kétséges azonban, hogy a törvényi engedély jogi természetéhez a (a közös jogkezelő általi) megállapítás - (a felhasználó általi) véleményezés- (a miniszter általi) jóváhagyás modell illik-e. A BUE 11 bis cikkének az ilyen törvényi engedélyekre vonatkozó (2) bekezdéséből inkább a (a közös jogkezelő és a díj fizetésére kötelezett szerv közötti) egyeztetés, az ennek eredményeként történő megállapodás, megállapodás hiányában pedig - mint ahogy arról a BUE említett rendelkezése szól - az illetékes hatóság általi megállapítás modell alkalmazásának az indokoltsága tűnik ki.

g) Az 1. kérdésre adott válasz összegzése

Az Alap által a Szjt. 28. §-ának (6) bekezdése alapján fizetendő díj összegének meghatározására - az Szjt. irányadó rendelkezéseinek a fenti elemzésből adódó megfelelő (mutatis mutandis) módon való alkalmazásával - a következő eljárás indokolt, figyelemmel a díjigénynek a Rtv. 117. §-a (1) bekezdéséből és magából az Szjt. említett rendelkezéséből adódó jogi természetére (törvényi engedély alapján fizetendő díj jellegére), valamint a BUE 1 \bis cikke (2) bekezdésének az ilyen díjigényekre vonatkozó fent hivatkozott rendelkezésére:

(1) bármely következő időszakra vonatkozó díj összegére vagy az Artisjus vagy az Alap ajánlatot tesz megfelelő indokolással (nyilván ez inkább az Artisjus részéről történik meg; ebben az esetben azonban nem a díj „megállapításáról”, hanem a díj összegére vonatkozó ajánlatról van szó);

(2) amennyiben a másik fél az ajánlatot elfogadja, megállapodás születik a díj összegéről;

(3) amennyiben a másik fél nem fogadja el az ajánlatot, tárgyalás kezdődik a két fél között;

(4) amennyiben a két fél közötti tárgyalás eredményt hoz, megállapodás születik a díj összegéről;

(5) amennyiben a két fél közvetlen tárgyalás útján nem tud megegyezni, a Szerzői Jogi Szakértő Testület kebelén belül működő egyeztető testületet kérik fel a fent vázolt egyeztető eljárás lefolytatására;

(6) amennyiben a felek az egyeztető testület közreműködésével megegyeznek, illetve - akár hallgatólagosan is - elfogadják a testületnek a megállapodás tartalmára vonatkozó javaslatát, létrejön a megállapodás;

(7) a felek a létrejött megállapodást - akár a (2), akár a (4), akár a (6) pontban írtak szerint jön az létre - felterjesztik a miniszterhez, aki azt Jóváhagyja” (amely esetben a jóváhagyás nyilvánvalóan, legalábbis általában, a megállapodás tudomásulvételét jelenti);