Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 2. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
66 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből BUE 11 bis cikke (2) bekezdésének a második mondatát kell figyelembe venni, amely előírja, hogy az ilyen esetben méltányos díjazás jár, amelynek összegét, megállapodás hiányában az illetékes hatóság állapítja meg. 3. Válasz a feltett kérdésekre Ad 1. (Van-e az ORTT-nek véleményezési joga a szerzői jogi tarifák felosztást kompenzáló emelésével kapcsolatban? Amennyiben van ilyen joga, azzal mi módon élhet, s milyen jogorvoslati lehetőségek állnak az ORTT rendelkezésére?) Az Szjt. 28. §-ának (2) és (3) bekezdésében, illetve (6) bekezdésében foglaltjogok eltérőjellege, amely a vonatkozó díjak megállapításának a rendjére is hatással van a) Az Szjt. 28. §-ának ajelenleg hatályos (2) és (3) bekezdése így rendelkezik: „(2) A rádió- vagy televízió-szervezet, illetve a saját műsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként közvetítő műsorában sugárzott, illetve közvetített műveknek sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon — az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával - a nyilvánossághoz történő egyidejű, változatlan továbbközvetitéséhez a szerző hozzájárulását megadottnak kell tekintetni, ha a továbbközvetítő szervezet az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek a megállapított díjat befizette. (3) A jogosultak díjigényüket csak közös jogkezelés útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.” A 2003. évi CII. tv. (a továbbiakban: Szjtm.) 61. §-a szerint a fenti (2) és (3) bekezdés helyébe - 2004. május 1-jei hatállyal a következő rendelkezések lépnek: „(2) A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy a rádióvagy televízió-szervezet, illetve a saját műsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként közvetítő műsorában sugárzott, illetve közvetített művének sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon — az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával - a nyilvánossághoz történő egyidejű, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítésére engedélyt adjon. (3) A jogosultak a (2) bekezdésben meghatározott jogukat csak közös jogkezelés útján gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le. A díjakat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő szervezeteivel egyetértésben. A továbbközvetítő szervezet a megállapított díjat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek köteles befizetni.” b) A 28. § (6) bekezdése nem változott az Szjt.-nek az Szjtm. általi módosítása során: „(6) A magyar közszolgálati műsorszolgáltató rádióvagy televízió-szervezet műsorában sugárzott, vezetéken vagy másként közvetített müvek továbbközvetítéséért járó díjakat a Műsorszolgáltatási Alapból kell megfizetni; erről az Alap kezelője gondoskodik.” Ezzel az Rtv. 117. §-ának (1) és (2) bekezdésében szabályozott műsorelosztási kötelezettség alapján fizetendő jogdíjak sorsát rendezte a hatályos szerzői jogi törvény. Az Rtv. említett rendelkezéseinek a szövege a következő: „117. § (1) 1996. július 1-jétől az üzemben tartó köteles rendszere révén elosztani a közszolgálati műsorszolgáltató valamennyi műsorát, amennyiben ezek vételkörzete kiterjed az adott fejállomásra. Ezeket a műsorokat alapszolgáltatásként kell elosztani, és ezekért a műsorszolgáltatásokért többletdíjat az előfizetőtől nem lehet kérni. (2) Az elosztás valamennyi közszolgálati műsorszolgáltató számára díjmentes, és a közszolgálati műsorszolgáltató sem követelhet műsorai elosztásáért az üzemben tartótól ellenszolgáltatást.” c) Az irányadó törvények fent idézett rendelkezéseiből - a fenti, 2. részben foglalt elemzés alapján - az következik, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók programjainak a vételkörzetben való kötelező továbbközvetítése esetén nincs a szerzőknek kizárólagos joguk a továbbközvetítés jogosítására; tehát ebben az esetben az Szjt. 28. §-ának (2) bekezdése - amely a szerzők ilyen jogáról szól - nem alkalmazható. Az Rtv. 117. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetekben a kábelhálózatok törvényi engedély alapján jogosultak az ilyen programok továbbközvetítésére; nincs szükség a szerzők engedélyére (mi több, törvényből folyó kötelezettségük az ilyen programok továbbközvetítése). A szerzőknek - az Szjt. 28. §-ának a (6) bekezdése alapján - csupán díjigényük van ilyen esetben. Mint ahogy az a 2. részben foglalt elemzésből kitűnik, az ilyen törvényi engedély összhangban áll a BUE-val (s az acquis co m mim au ta ire - re 1 is). A BUE 11 bis cikkének (2) bekezdése szerint az ilyen törvényi engedély esetén „méltányos jogdíj” jár a szerzőknek, amelyet a szerzők és a felhasználók közötti megállapodás hiányában az illetékes hatóság állapít meg. Az Szjt. 28. §-ának (2) bekezdése szerinti jog alapján járó díj és a felhasználás egyéb feltételei megállapításának a rendje d) A szerzők az Szjt 28. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogukat kötelező közös jogkezelés útján gyakorolhatják. Az eljáró tanács ebben a pontban áttekinti az említettjog ilyen gyakorlására vonatkozó szabályokat; a következő, (e) pontban külön foglalkozik azzal az egyeztető testületi eljárással, amelyet a felek akkor vehetnek igénybe, ha a felhasználó és a jogosultak, illetve azok közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a 28. § (2) bekezdés szerinti felhasználásért járó díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről; majd az (J) pontban kifejti véleményét arról, hogy a 28. § (2) bekezdésére szabott szabályok alkalmazása mennyiben terjeszthető ki a Rtv. 117. §-ának (1) bekezdése és az Szjt 28. §-ának (6) bekezdése által meghatározott törvényi engedélyre és az ahhoz kapcsolódó díjigényre; végül a (g) pontban összegzi véleményét az 1. számú kérdésre vonatkozóan. Mint ahogyan az Szjt. 28. §-ának (3) bekezdéséből kitűnik, a szerzőknek e § (2) bekezdése szerinti elvileg kizárólagos joga annyiban korlátozást szenved, hogy ők maguk nem jogosultak annak a gyakorolására; ezt a jogot csak kö
