Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)

2004 / 2. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az Európai Szabadalmi Hivatal szervezete, nyelvei és eljáró szervezeti egységei

Az Európai Szabadalmi Hivatal szervezete, nyelvei és eljáró szervezeti egysegei

49- azoknak a szerződő államoknak a hivatalos nyelveit, amelyek a némettől, angoltól vagy franciától eltérnek; ezek az engedélyezett nem hivatalos nyelvek (accepted non-official languages; zugelassene Nichtamtssprachen; langues non-officielles acceptées).

Az európai szabadalmi bejelentést a három hivatalos nyelv egyikén kell benyújtani. Az európai eljárásban alapelv az egynyelvüség. Az eljárási nyelv meghatározásához a bejelentés mérvadó részei a leírás és legalább egy igénypont; a rajzok nem tekinthetők ilyen résznek akkor sem, ha szöveg van rajtuk.

Ezzel kapcsolatban jellemző jogeset az egyik műszaki fellebbezési tanács T 382/94 (OJ 1998, 28) sz. döntése. Az ügy tárgyát képező európai szabadalmi bejelentést német leírással és igénypontokkal nyújtották be, 25 rajzzal. A rajzok közül három folyamatábrákat tartalmazott angol szöveggel. A bejelentést ilyen formában tették közzé. Az elővizsgáló értesítette a bejelentőt, hogy a bejelentés nem elégíti ki a 14(1) szakaszban előírt követelményeket a rajzokon található angol nyelvű szöveg miatt. Ennek alapján a bejelentő módosított rajzokat nyújtott be, amelyeken az angol szöveget rövid német szavakkal helyettesítette. Az elővizsgáló azt válaszolta, hogy ezek a módosítások nem fogadhatók el, mert a bejelentés részének csak az tekinthető, amit az eljárás nyelvén nyilvánítottak ki; ezért az olyan módosítás, amelyet nem az eljárás nyelvén benyújtott szövegre alapoznak, elfogadhatatlan. A bejelentő fellebbezése után a fellebbezési tanács azzal a kérdéssel szembesült, hogy a rajzon egy olyan szöveg, amely az eljárás nyelvétől eltérő hivatalos nyelven volt megfogalmazva, a benyújtott bejelentés részének tekinthető-e, és hogy ilyen vonatkozásban a bejelentést lehet-e helyesbíteni.

A tanács a 80. szakasz figyelembevételével abból indult ki, hogy az európai szabadalmi bejelentés napjának az a nap számít, amelyen a bejelentéssel benyújtott mellékletek — amellett, hogy utalnak az európai szabadalom iránti igényre, megjelölnek legalább egy szerződő államot, és a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat tartalmaznak - a 14. szakasz (1) és (2) bekezdése szerinti valamelyik nyelven leírást és egy vagy több igénypontot tartalmaznak. Az ESZE tehát nem teszi függővé a bejelentési nap megadását a rajzokon használt nyelvtől. A tanács azt is figyelembe vette, hogy az egyezmény 123. szakaszának (2) bekezdése azt írj a elő, hogy az európai szabadalmi bejelentés vagy szabadalom módosítása tárgykörében nem lehet bővebb, mint az eredetileg benyújtott szövegezésű bejelentés tartalma, amihez viszont a rajz is hozzátartozik. Ezért a tanács a módosítást elfogadhatónak találta.

Ha a leírás és az igénypontok nem egy nyelven vannak megfogalmazva, a bejelentés napjának a hiányosság határidőn belüli kiküszöbölésének napját tekintik.

Az európai bejelentést átvevő irodának a bejelentőt lehetőleg rövid időn belül kell tájékoztatnia azokról a hiányosságokról, amelyek miatt nem ismerhető el a bejelentés napja, hogy lehetőséget adjanak a hiányosság kiküszöbölésére és bejelentési nap elnyerésére.

Két személycsoportnak engedi meg az ESZE az engedélyezett nem hivatalos nyelvek használatát:

a) olyan természetes és jogi személyeknek, akiknek olyan szerződő állam felségterületén van a lakóhelyük vagy

székhelyük, amelyben a némettől, angoltól vagy franciától eltérő a hivatalos nyelv. így például egy Milánóban élő kínai állampolgár olasz nyelven nyújthatja be európai szabadalmi bejelentését;

b) azok a természetes személyek, akik olyan szerződő állam állampolgárai, amelynek a nyelve engedélyezett nem hivatalos nyelv, és akiknek a lakhelye vagy székhelye nem szerződő állam területén van, megtartják azt a jogukat, hogy európai szabadalmi bejelentésüket hazájuk hivatalos nyelvén nyújthassák be. Itt mellékes, hogy a külföldi állam szerződő állam vagy sem. így tehát egy olasz állampolgár, aki Kínában él, olasz nyelven nyújthatja be európai szabadalmi bejelentését.

Az engedélyezett nem hivatalos nyelv használatához tehát a bejelentőnek az európai szabadalmi bejelentés időpontjában lakóhellyel vagy székhellyel kell rendelkeznie egy engedélyezett nem hivatalos nyelvű tagállamban, vagy pedig megfelelő állampolgársággal kell rendelkeznie. Ez az előjog akkor is fennáll, ha egy bejelentést több bejelentő nyújt be, akik közül csak az egyik elégíti ki a fenti előfeltételeket.

Ha egy európai szabadalmi bejelentést egy engedélyezett nem hivatalos nyelven nyújtanak be, a benyújtást követő 3 hónapon, de legkésőbb az elsőbbség napjától számított 13 hónapon belül be kell nyújtani egy fordítást az egyik hivatalos nyelven. A fordításhoz használt hivatalos nyelv egyúttal az eljárás nyelve is lesz. Ha a fordítást a bejelentő az előírt határidőn túl nyújtja be, az európai bejelentést visszavonnak tekintik.

Aki nem egy szerződő állam területén él, a bejelentés benyújtása után köteles jóváhagyott európai képviselőt igénybe venni.

A (4) bekezdés szerint határidőhöz kötött iratok is benyújthatók engedélyezett nem hivatalos nyelven; a VSZ 6. szabályának (2) bekezdése szerint fordításukat egy hónapon belül kell benyújtani, alapvetően az eljárás nyelvén.

Az európai szabadalmi bejelentés és szabadalom változtatásait mindig az eljárás nyelvén kell benyújtani. Az eljárás nyelvét az eljárás során nem lehet megváltoztatni. A VSZ 3. szabálya lehetővé tett ugyan ilyen változtatást, de ezt a szabályt 1991. június 1 -j ei hatállyal törölték az egyezmény szövegéből.

A VSZ 1. és 2. szabálya számos kivételt tesz az írásbeli, valamint a szóbeli eljárásban alkalmazott nyelvre vonatkozó rendelkezések alól.

A VSZ 1. szabályának (3) bekezdése szerint az ESZH előtt bizonyítékként felhasznált iratokat bármely nyelven be lehet nyújtani. Ilyen iratok különösen a technika állásához tartozó publikációk. Az ESZH előírhatja az ilyen iratok valamelyik hivatalos nyelvre való fordításának a benyújtását; a fordítás nyelve tehát nem kötelezően a hivatalos eljárási nyelv. A hivatal az irat terjedelmétől és nyelvétől függően szab meg a fordítás benyújtására határidőt, amely azonban nem lehet rövidebb egy hónapnál. Ha a fordítást nem nyújtják be kellő időben, ezt úgy kell tekinteni, mintha az iratot nem nyújtották volna be.

A VSZ 2. szabályának (1) bekezdése szerint az ESZH előtt folytatott szóbeli eljárásban részt vevő bármelyik fél az ESZH egy másik hivatalos nyelvét használhatja az eljárás nyelve helyett, ha ezt a kitűzött határnap előtt legkésőbb egy hónappal közli az ESZH-val, vagy ha maga gondoskodik az eljárás