Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 2. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az Európai Szabadalmi Hivatal szervezete, nyelvei és eljáró szervezeti egységei
50 Dr. Palágyi Tivadar nyelvére történő fordításról, például tolmács segítségével. Ha az egy hónapos határidő nem tartható, a hivatal engedélyezheti a fenti szabálytól való eltérést. A VI E-V, 3. pontja szerint ilyen kivételes esetnek tekinthető, ha a tolmács megbetegszik. A fellebbezési eljárásban külön be kell jelenteni, ha a kérelmező egy másik hivatalos nyelvet akar használni. A T 34/90 (OJ 1992, 454) sz. döntés szerint a fellebbezési eljárás teljesen független az elsőfokú eljárástól; ezért a felszólalási eljárásban tett ilyen bejelentés nem érvényes a fellebbezési eljárásra. A VSZ 2. szabálya (1) bekezdésének második mondata szerint bármelyik fél bármelyik szerződő állam hivatalos nyelvét használhatja, ha maga gondoskodik fordításról az eljárás nyelvére. A VSZ 2. szabályának (2) bekezdése szerint az ESZH alkalmazottai a szóbeli eljárásban az eljárás nyelve helyett az ESZH egy másik hivatalos nyelvét is használhatják, azonban a VI E-V, 5. pontja szerint az alkalmazottak alapos indok nélkül nem térhetnek el az eljárás nyelvétől. Adott esetben az ESZH saját költségén gondoskodik az eljárás nyelvére való fordításról. A VSZ 2. szabályának (3) bekezdése szerint a bizonyítás során azok a meghallgatandó felek, akik az ESZH vagy a szerződő államok nyelveinek egyikén sem tudják kellőképpen kifejezni magukat, más nyelvet használhatnak. Ha a bizonyítást az egyik fél kérésére rendelték el, neki kell gondoskodnia fordításról az eljárás nyelvére; az ESZH azonban megengedheti a két másik hivatalos nyelv egyikére történő fordítást. A VI E-V, 4. pontja azt ajánlja, hogy a felszólalási eljárásban csak a másik fél hozzájárulásával engedélyezzék egy nem hivatalos nyelv használatát. A VSZ 2. szabályának (4) bekezdése szerint valamennyi fél és az ESZH egyetértésével a szóbeli eljárásban bármely nyelv használható. A VSZ 2. szabályának (6) bekezdése szerint az ESZH előtti szóbeli eljárásban a hivatalos nyilatkozatokat azon a hivatalos nyelven rögzítik, amelyen azokat megtették. Az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalmi leírás szövegének és szabadalmi igénypontjainak módosítását az eljárás nyelvén veszik jegyzőkönyvbe. A VSZ 3. szabályát az igazgatótanács 1990. 12. 07-i határozatával törölte. A VSZ 4. szabálya szerint a megosztott európai bejelentést mindig az alapbejelentés eljárási nyelvén kell benyújtani. Ha az alapbejelentést egy engedélyezett nem hivatalos nyelven nyújtották be, a megosztott bejelentést a korábban használt nyelven is be lehet nyújtani, de a hivatalos nyelvre történő fordítást a megosztott bejelentés benyújtásától számított egy hónapon belül be kell nyújtani. A VSZ 5. szabálya szerint ha egy irat fordítását kell benyújtani, az ESZH arra vonatkozó hitelesítés benyújtását kérheti, hogy a fordítás megegyezik az eredeti szöveggel. Az erre megadott határidő a VI A-VIII, 2.2. pontja szerint nem lehet rövidebb egy hónapnál. Ha a hitelesítést nem nyújtják be kellő időben, ezt úgy kell tekinteni, mintha az irat be sem érkezett volna. A VSZ 6. szabályának (3) bekezdése szerint, ha a bejelentő, a szabadalmas vagy a felszólaló él a 14. szakasz (2) és (4) bekezdései által biztosított lehetőségekkel, az esettől függően a bejelentési díj, a vizsgálati díj, a felszólalási díj vagy a fellebbezési díj csökkentését kell engedélyezni. A csökkentés mértéke a Díjszabályzat 12. szakaszának (1) bekezdése szerint a díjtétel 20%-a. A Kibővített Fellebbezési Tanács G 6/91 (OJ 1992,491) sz. döntése szerint akkor keletkezik igény díjcsökkentésre, ha az első eljárási cselekmény lényeges iratát a bejelentési, elővizsgálati, felszólalási vagy fellebbezési eljárásban egy engedélyezett nem hivatalos nyelven nyújtják be, és a szükséges fordítást legkorábban az irattal egyidejűleg (vagyis nem előbb) nyújtják be. A T 290/90 (OJ 1992, 368) sz. döntés szerint a fellebbezési eljárásban benyújtott első iratot (Notice of Appeal; Beschwerde; recours) egy engedélyezett nem hivatalos nyelven kell benyújtani ahhoz, hogy a díjcsökkentési igény megalapozott legyen. Ugyanez vonatkozik a vizsgálati kérelemre is. A felszólalási eljárásban a felszólalási irat minősül ilyen lényeges iratnak. A díjcsökkentést az ESZH-nak hivatalból kell figyelembe vennie. A díjfizetőnek csak a csökkentett összeget kell befizetnie, de olyan esetekben, amikor kétséges a jogosultság, tanácsos a teljes díjat leróni. A 14(6) szakasz szerint az európai szabadalmi bejelentéseket az eljárás nyelvén teszik közzé. Ugyanez vonatkozik az európai szabadalmi leírásra is, amelyet azonban az igénypontoknak a két másik hivatalos nyelvre való fordításával együtt tesznek közzé. Az igénypontok fordítását a bejelentőnek kell elkészítenie, és azt a hivatal nem ellenőrzi. Ezért nem lehet abból kiindulni, hogy az igénypontok fordításai mindig pontosan megfelelnek az eljárási nyelven szövegezett igénypontnak. A 2000. novemberi diplomáciai konferencián elfogadott változás szerint a 14. szakasz (1) bekezdését lerövidítették. A (2) bekezdésből törölték az ESZH hivatalos nyelveitől eltérő nyelvű tagországokban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyek nyelvhasználatára vonatkozó részt, és azt az eredeti (5) bekezdéssel együtt az új (4) bekezdésbe iktatták be. Az eljáró szervezeti egységekre vonatkozó 15. szakasz szövege a következő: ,Az ebben az Egyezményben szabályozott eljárások lefolytatására az Európai Szabadalmi Hivatalon belül a következő szervezeti egységeket kell létrehozni: a) Átvevő Iroda; b) kutatási osztályok; c) vizsgálati osztályok; d) felszólalási osztályok; e) Jogi Osztály; f) fellebbezési tanácsok; g) Kibővített Fellebbezési Tanács.” Ez a szakasz tehát az ESZH-nak azokat a szervezeti egységeit teremti meg, amelyek a egyezményben rögzített eljárás szerint európai szabadalmakat engedélyeznek. Az európai szabadalom engedélyezésével vagy fenntartásával megbízott szervezeti egységek döntései közvetlenül kötelező hatályúak a megnevezett szerződő államokban. Az ESZE 16-25. szakasza az egyes szervezeti egységek hatáskörét és feladatait szabályozza. A szervezetet a VSZ 8-12. szabálya tárgyalja. A VSZ 9. szabályának (1) bekezdése szerint első fokon az elnök határozza meg az ügyek elosztását a nemzetközi osztályozás alkalmazása mellett.
