Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 2. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az Európai Szabadalmi Hivatal szervezete, nyelvei és eljáró szervezeti egységei
48 Dr. Palágyi Tivadar információs rendszereket, a pénzügyeket, a személyi ügyeket, az általános igazgatást és a nyelvi szolgálatot. A jogi és nemzetközi ügyekkel foglalkozó 5. főigazgatóság a következő egységeket fogja össze: nyilvánossági munka igazgatósága; szabadalmi adminisztrációs és szabadalomjogi igazgatóság; jogi igazgatóság; nemzetközi ügyek kiemelt igazgatósága a nemzetközi jogügyletek és a műszaki együttműködés igazgatóságaival; adatvédelmi referatúra és az Európai Unió összekötő irodája; belső panaszok igazgatósága; és végül a Becsben székelő szabadalmi információs kiemelt igazgatóság publikációs és fejlesztési igazgatóságokkal. Az ESZH személyi állománya alapvetően a szerződő államok állampolgáraiból tevődik össze. Az ESZH alkalmazottainak jogait és kötelességeit az ESZH 1977. október 20-án hatályba lépett szabályzata foglalja össze. Ennek az 5(5) szakasza előírja, hogy az alkalmazottakat a szerződő államok állampolgárai közül lehetőleg széles földrajzi alapon kell kiválasztani. A vezető tisztségviselők kinevezésére vonatkozó 11. szakasz szövege a következő: „(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnökét az Igazgatótanács határozattal nevezi ki. (2) Az elnökhelyetteseket - az elnök véleményének meghallgatását követően — az Igazgatótanács határozattal nevezi ki. (3) A fellebbezési tanácsok és a Kibővített Fellebbezési Tanács tagjait - ideértve ezek elnökeit is - az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének javaslatára az Igazgatótanács határozattal nevezi ki. (4) Az (1)—(3) bekezdésben említett alkalmazottak felett az Igazgatótanács gyakorolja a fegyelmi jogkört.” Ez a szakasz az ESZH vezető tisztségviselőinek a kinevezésével kapcsolatos alapelveket és illetékességet rögzíti. Az elnököt az igazgatótanács minősített többséggel nevezi ki. Ugyancsak az igazgatótanács nevezi ki az elnök meghallgatása után az alelnököket. A fellebbezési tanácsok és a Kibővített Fellebbezési Tanács tagjait és vezetőit az elnökjavaslatára szintén az igazgatótanács nevezi ki. Az ESZH alkalmazottait alapvetően életre szólóan nevezik ki azzal a megkötéssel, hogy 65. életévük betöltése után nyugdíjba mennek. A fellebbezési tanácsok tagjait az elnök javaslatára öt év időtartamra nevezik ki, de kinevezésük meghosszabbítható. Itt a kinevezés időtartamát azért korlátozták, mert a hivatal megalakulásakor nem volt előre látható a fellebbezések száma, illetve az, hogy idővel a tanácsok tagjainak elfoglaltsága nem fog-e csökkeni. Ha egy fellebbezési tanács tagját nem nevezik ki újra, az illetőt nyugdíjba vonulásáig az ESZH más helyén kell foglalkoztatni. A 2000. novemberi müncheni diplomáciai konferencián elfogadott változás szerint all. szakaszba beiktattak egy új (5) bekezdést, amely kimondja, hogy az igazgatótanács az ESZH elnökének meghallgatása után a tagországok nemzeti bíróságainak jogász tagjait kinevezheti a Kibővített Fellebbezési Tanács tagj aivá. Ezek a személyek továbbra is kifejthetik hazai bírói tevékenységüket. Kinevezésük 3 év időtartamra történik és megújítható. A hivatali kötelezettségekre vonatkozó 12. szakasz szövege a következő: „Az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottai hivatali munkaviszonyuk megszűnése után sem hozhatják nyilvánosságra, illetőleg nem használhatják fel a jellegüknél fogva szakmai titkot képező információkat.” Az ESZH alkalmazottainak jogait és kötelezettségeit az alkalmazottakra vonatkozó szabályzat tartalmazza. Ennek 20. szakasza szerint „Az alkalmazott a legszigorúbb titoktartásra van kötelezve minden olyan tény és ügy vonatkozásában, amelyről hivatali munkája alatt vagy azzal kapcsolatban szerzett tudomást.” Az alkalmazottakkal és a korábbi alkalmazottakkal szemben, akik ezt a kötelezettséget megszegik, fegyelmi eljárást lehet indítani. Az Európai Szabadalmi Hivatal nyelveire vonatkozó 14. szakasz szövege a következő: „(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelvei: az angol, a francia és a német. Az európai szabadalmi bejelentést e három nyelv egyikén kell benyújtani. (2) Az olyan Szerződő Állam területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező természetes, illetve jogi személyek, akiknek valamelyik hivatalos nyelve nem az angol, a francia vagy a német, valamint az ilyen állam külföldi lakóhellyel rendelkező állampolgárai az európai szabadalmi bejelentést ennek az államnak bármely hivatalos nyelvén benyújthatják. Ez esetben azonban a Végrehajtási Szabályzatban előírt határidőn belül fordítást kell benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatal valamelyik hivatalos nyelvén; e fordítás az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárás során bármikor összhangba hozható a bejelentés eredeti szövegével. (3) Az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folyó valamennyi - a bejelentést, illetve az annak alapján megadott szabadalmat érintő - eljárás nyelve az Európai Szabadalmi Hivatalnak az a hivatalos nyelve, amelyen a bejelentést, illetve a (2) bekezdésben említett fordítást benyújtották, kivéve ha a Végrehajtási Szabályzat eltérően rendelkezik. (4) A (2) bekezdésben említett személyek olyan iratokat is benyújthatnak az érintett Szerződő Állam hivatalos nyelvén, amelyeket valamely határidőn belül kell benyújtani. A Végrehajtási Szabályzatban előírt határidőn belül azonban csatolniuk kell az eljárás nyelvén elkészített fordítást; a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott esetekben a fordítást az Európai Szabadalmi Hivatal valamely másik hivatalos nyelvén is benyújthatják.... (6) Az európai szabadalmi bejelentést az eljárás nyelvén kell közzétenni. (7) Az európai szabadalmi leírást az eljárás nyelvén kell közzétenni; a szabadalmi leírás az igénypontok fordítását az Európai Szabadalmi Hivatal másik két hivatalos nyelvén is tartalmazza.... (9) Az európai szabadalmi nyilvántartásba való bejegyzéseket az Európai Szabadalmi Hivatal mindhárom hivatalos nyelvén meg kell tenni. Kétség esetén az eljárás nyelvén tett bejegyzés a hiteles.” Ez a szakasz a VSZ 1-7. szabályával együtt az európai eljárás nyelvi szabályozásának az alapjait képezi. Az egyezmény három nyelvcsoportot különböztet meg. — az ESZE hivatalos nyelveit (official languages; Amtssprachen; langues offlcielles) (angol, német és francia), — az eljárás nyelvét (language of the proceedings; Verfahrenssprache; langue de procédure), amelyet az ESZH előtti eljárásban használnak (a három hivatalos nyelv egyike) és
