Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 2. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az Európai Szabadalmi Hivatal szervezete, nyelvei és eljáró szervezeti egységei
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 109. évfolyam 2. szám 2004. április EURÓPAI JOGI FIGYELŐ DR. PALÁGYI TIVADAR Az Európai Szabadalmi Hivatal szervezete, nyelvei és eljáró szervezeti egységei A jelen tanulmányban az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) 10-24. szakasza alapján az Európai Szabadalmi Hivatal szervezetéről, nyelveiről és eljáró szervezeti egységeiről adunk tájékoztatást. Egyszerűség kedvéért a „cikk” szó helyett a „szakasz” szót használjuk. A jogesetek ismertetésekor- hasonlóan az előző tanulmányokban követett gyakorlathoz - hivatkozni fogunk a döntés aktaszámára, amely egy betűből és utána egy törtszámból áll: G a Kibővített Fellebbezési Tanács, J a Jogi Fellebbezési Tanács és T a műszaki fellebbezési tanácsok határozataira vonatkozik; a törtszám második száma a fellebbezés benyújtási évének utolsó két számjegyét, első száma pedig az illető évben a fellebbezés sorszámát adja meg. Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) hivatalos lapjában (Official Journal of the EPO) megjelent döntéseknél az OJ betűk után utalunk a megjelenés évére és az oldalszámra (például O J 1990,93) is. A VSZ rövidítés a Végrehajtási Szabályzatra, míg a VI rövidítés a Vizsgálati Irányelvekre utal. Az ESZE 10-14. szakasza az ESZH irányítását és nyelveit tárgyalja. Az ESZH irányítását tárgyaló 10. szakasz szövege a következő: „(1) Az Európai Szabadalmi Hivatalt az elnök irányítja, aki a Hivatal tevékenységéért az Igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.... (3) Az elnök munkáját több alelnök segíti. Az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén munkakörét az Igazgatótanács által megállapított eljárásnak megfelelően az egyik elnökhelyettes látja el.” Az ESZH székhelye Münchenben van, és Hágában működik egy kirendeltsége. Az utóbbinak Berlinben van egy szolgálati helye, ahol mintegy 100 kutató elővizsgáló és mintegy 50 főnyi segédszemélyzet dolgozik. A kutatásnak Hága és Berlin közötti megosztásából származó többletkiadásokat a Német Szövetségi Köztársaság viseli. A 10. szakaszban rögzitik az elnöknek mint az ESZH vezetőjének a jogállását. Az ESZH első elnöke 1985-ig a holland J. B. van Benthem volt. Őt 1986 és 1991 között a svájci P. Braendli követte. 1996. január 1-jétől 2004. június 30-ig a német Ingo Kober az elnök, őt a következő 3 évre 2004. július 1-jétől a francia Alain Pompidou, az utóbbit további három évre az angol Alison Brimelow követi majd. A hivatalt vezető elnök az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel. Feladatának ellátásában öt alelnök támogatja. Az elnök távollétében és akadályoztatása esetén munkakörét a müncheni elnökhelyettesek közül a rangidős látja el. Az engedélyezési eljárással kapcsolatos fontos jogosultságait az elnök különösen azáltal gyakorolta, hogy kiadta az ESZE terjedelmes Vizsgálati Irányelveit. Ezek általános útmutatással szolgálnak, amelytől az elővizsgálók csak kivételes esetekben térhetnek el. A VI kidolgozásakor irányadó volt az ESZE és annak végrehajtási utasítása, valamint (másodsorban) ezek értelmezése a Fellebbezési Tanácsok által. Az elnök irányítása alatt az ESZH öt főigazgatóságra tagozódik, amelyek közül az első a kutatással, a második a vizsgálattal és a felszólalással, a harmadik a fellebbezéssel, a negyedik az igazgatással, az ötödik pedig a joggal és a nemzetközi ügyekkel foglalkozik. Az 1. (kutatási) főigazgatóság Hágában székel, és hat igazgatóságra tagozódik. Az első igazgatósághoz tartozik a bejelentések átvétele és azok alaki vizsgálata. A három kutatási igazgatóság a vegyészet, a fizika/elektrotechnika, valamint a mechanika területéért felelős; európai, nemzeti és nemzetközi kutatásokat végeznek, de kutatnak magánmegbízások alapján is. Az ötödik, dokumentációs igazgatóság felelős többek között a teljes vizsgálati anyag fenntartásáért és kiegészítéséért, és az osztályozás kérdéseiben is dönt. A hatodik igazgatóság a berlini szolgálati hely, ahol bizonyos műszaki területeken kutatásokat végeznek. A vizsgálatért és a felszólalásért felelős 2. főigazgatósághoz tartoznak a szabadalomengedélyezési eljárás központi szervei, nevezetesen a vizsgálati és a felszólalási osztályok. Ez a főigazgatóság a következő négy igazgatóságra tagozódik: igazgatási szolgálat, vegyészet, fizika/elektrotechnika és mechanika/általános technológia. A fellebbezésekkel foglalkozó 3. főigazgatóság a második és egyúttal utolsó fórum az európai engedélyezési eljárásban, amelynek a határozatai ellen nem lehet további jogorvoslattal élni. Részei a Kibővített Fellebbezési Tanács, egy Jogi Fellebbezési Tanács, a műszaki fellebbezési tanácsok, a Fegyelmi Ügyek Fellebbezési Tanácsa, valamint a tudományos szolgálatok és igazgatás vezetése. Az igazgatással foglalkozó 4. főigazgatóság fogja össze a különböző adminisztrációs egységeket, nevezetesen az
