Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 2. szám - Dr. Sarkady Ildikó: Védjegy a médiában
46 Dr. Sarkady Ildikó lemzőjével már bejegyzett laphoz hasonló módon jelenik meg, és ez a fogyasztók megtévesztésére alkalmas.10 A Sajtótörvény e rendelkezése olyan kötelezettséget ró az eljáró hatóságra, amelyet ténylegesen és teljes körűen a lapalapításkor, nevezetesen a bejelentési nyomtatvány kitöltése és benyújtása nyomán a minisztérium nem tud teljesíteni. Ahhoz ugyanis, hogy a hatóság a lap grafikai megjelenését, külalakját vagy akár egyéb jellemzőit vizsgálni tudja, a lapnak legalább egy megjelenést meg kell élnie. Egyetlen olyan információ van, amit e törvényi kötelezettség teljesítése érdekében a hatóság a bejelentési nyomtatvány kitöltése alapján ismerhet, az a lap címe. De megtagadható-e jogszerűen a lap nyilvántartásba vétele csupán egyetlen információ alapján? Nyilvánvalóan nem. Különösen akkor nem, ha a lapnyilvántartási eljárás megindítása előtt a lap címét a Magyar Szabadalmi Hivatal a kiadó kérelmére akár szó, akár ábrás védjegyként lajstromozta. A védjegyjogi védelem ugyanis - amint már a fentiekben is jeleztük- kizárólagos használati jogot ad ajogosult számára. A védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal a lajstromozáskor keletkezik, a bejelentéstől számított tíz évig tart, és további tíz-tiz évre meghosszabbítható. A védjegyjogi perekben a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel jár el, és amennyiben a védjegyjogi igény más keresettel, rendszerint versenyjogi igénnyel párosul, a védjegyjogi igény tekintetében a bíróság elsődlegesen határoz. A bejelentés és a bejegyzés közötti időszakban a bejelentőt elsőbbség illeti meg. Mi a jogi helyzet akkor, ha a lappiacon olyan lap jelenik meg, melynek címét korábban egy másik kiadó védjegyeztette és a védjegyjogi védelmet követően kíván a védjegyeztetett lapcímmel piacra lépni? A Sajtótörvény szerinti államigazgatási eljárás során a minisztérium11 csak azt észleli, hogy a lap címe azonos egy már korábban regisztrált lap címével, ezért - lényegében - a nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye a Sajtótörvény 12. § (2) bekezdése szerint. A hatósági gyakorlat azonban éppen az elmúlt évek bírósági pereinek nyomán „óvatosabbá” vált. A NKÖM Lapnyilvántartási Főosztály értesíti az érintett feleket az új lap bejegyeztetési szándékáról, és felhívja a bejelentőt igénye jogosságának igazolására. Amennyiben a későbbi bejelentő védjegyjogi védelmet igazol, azaz becsatolja a Magyar Szabadalmi Hivatal védj egy okiratát, a védjegy lajstromozásáról szóló határozatát, a jogi helyzet egyértelmű: a védjeggyel védett lapcím kizárólagos használati jogot élvez az akár korábban piacon lévő lappal szemben is. A Fővárosi Bíróság több, első fokon jogerőssé vált ítéletében kimond10 A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 1997. évi CXXXII. törvénnyel megállapított 6. §-a határozza meg a fogyasztók megtévesztésének fogalomkörét: Tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg áruját szokták felismerni. 1 Jelenleg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) ta, hogy védjegybitorlást követ el az, aki védjegyjogilag védett nevet lapindítás céljából az illetékes hatóságnál nyilvántartásba vétel végett bejelent.12 Az államigazgatási eljárásban a NKÖM jelenleg nem tud másként információt szerezni a védjegyjogi védelem megléte felől, mint a felek felszólítása útján. Nyilván ennél kedvezőbb lenne a Magyar Szabadalmi Hivatal és a minisztérium közötti közvetlen on-line kapcsolat, amely folyamatos számítógépes lekérdezési lehetőséget és azonnali információt jelentene a lapnyilvántartási eljárásban. A lapcím fentiekben vázolt „kettős védelme”, nevezetesen a Sajtótörvény szerinti kötelező nyilvántartásba vétel mellett a védjegyjogi védelem együttes alkalmazása az elmúlt tíz év során általánossá vált. Ezzel együtt növekedett a vitás jogi helyzetek és a perek száma. A mindenkor eljáró minisztérium bejegyzési gyakorlatának megfontoltsága, nevezetesen az az utóbbi években bekövetkezett tény, miszerint a hatóság a nyilvántartásba vételi eljárások során tekintettel van és tekintettel is kell lennie a védjegyjogi bejegyzésekre, jelentős mértékben csökkentheti a jövőben a peres ügyek számát. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy a közigazgatási bíróságok, illetőleg a Fővárosi Bíróság Védjegytanácsa előtt azonos vagy összetéveszthetőségig hasonló lapcímek esetében egyidejűleg folyamatban levő, a címek nyilvántartásba vétele, illetőleg törlése iránti perekben a közigazgatási bíróság gyakorlata alapján kérelemre felfüggeszti a tárgyalást a védjegyjogi per jogerős befejezéséig. Ezzel a minisztériumi határozatot felülvizsgáló közigazgatási bíróság elismeri a védjegyügyben eljáró bíróság döntésének elsőbbségét, azt az előzetes szakkérdést, melynek eldöntése mindenképpen kihatással van a közigazgatási bíróság ítéletére is.13 * * * A védjegyekre, azaz a márkákra, lógókra, szlogenekre, termékelhelyezésre, lapcímekre stb. vonatkozó jogszabályok, hatósági és bírósági gyakorlat rövid ismertetése mindenképpen szükséges a médiában az egyre fokozódó verseny miatt és - reményeink szerint - hozzájárul a tisztességes piaci magatartás folytatásához e területen is. A vázolt jogi szabályozási ellentmondásokat, továbbá az egyes törvények közötti kollíziót az elmúlt évek hatósági és bírói jogalkalmazása részben feloldotta. A számítógépes nyilvántartás és az illetékes hatóságok közötti közvetlen számítógépes kapcsolat még inkább segítheti a jogviták mihamarabbi megoldását, sőt megelőzését. z A Fővárosi Bíróság első fokon jogerős, 1. P.26.989/2001. számú itclctc J Időközben a Fővárosi Bíróság egy másik éljáró bírája az ismertetett gyakorlattal ellentétes eredményre jutott, s a védjegyjogi kérdést nem tekintette olyan előzetes szakkérdésnek, amely a közigazgatási eljárás felfüggesztésére okot adott volna (8.K.33.533/2002/4.SZ. végzés). Az ügyben felülvizsgálati eljárás van folyamatban a Legfelsőbb Biróság előtt.
