Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 2. szám - Dr. Sarkady Ildikó: Védjegy a médiában
Védjegy a médiában 43 vagy az összetéveszthetőségig hasonló megjelölést.2 Ennek megfelelően a Magyar Televíziónak kizárólagos használati joga lett volna a TV2 megjelölésre, amennyiben a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban a megjelölésre védjegyoltalma lett volna. E védjegyjogi oltalom hiányában is érvényesült a jogvita időtartama alatt hatályba lépett új Vt. azon rendelkezése,3 miszerint,, Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében nem részesülhet védjegyoltalomban az a megjelölés, amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne. ” Jelen esetben éppen arról van szó, hogy mindkét műsorszolgáltató (MTV és TV2) az ún. nizzai áruosztályozás szerint a távközlés körébe eső tevékenységet végez, így a Magyar Televízió Rt. - akár védj egyeztetés nélkül is - kizárólagos használója volt a TV2 megjelölésnek. A jogvita nem került a Magyar Szabadalmi Hivatal és a bíróság elé, a felek a megjelölés használata kérdésében békésen megegyeztek. Védjegy és product placement műsorbeli megjelenítése A műsorszolgáltatókat jellemző védjegyek használatának csak egyik lehetősége a fentiekben ismertetett, a műsorszolgáltatók egymástól való megkülönböztetését szolgáló alkalmazás. A különböző megjelölések ugyanis nemcsak az egyes műsorszolgáltatók egymástól való elkülönülését szolgálhatják, hanem az egyes müsorszámok jellemzői is lehetnek. Amennyiben a műsorszolgáltató újonnan induló műsorának egyedi nevet, zenét stb. választ, ezen ötlete tekintetében is a legnagyobb biztonságra törekszik, azaz - a mára már általánossá vált gyakorlat alapján - a Magyar Szabadalmi Hivatalnál védjegyeljárást kezdeményez. A bejelentéssel a bejelentő műsorszolgáltató elsőbbséget élvez a bejelentett megjelölésre mindenki mással szemben. A megjelölés védjegyjogi bejegyzésével pedig a jogosult megszerzi a megjelölés kizárólagos használatát, és felléphet bárkivel szemben, aki az általa védjegyeztetett megjelölést gazdasági tevékenysége körében használja. Ez lényegében azt jelenti, hogy az egyik műsorszolgáltató által levédett műsomév egy másik műsorszolgáltató által jogszerűen nem használható. Uniós és tagállami védjegyszabályozás a médiában A fentiekben meghatározott jogszabályi védjegy fogalomnak - többek között — azért is van jelentősége, mert több a) olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztóka védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy beljoldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhímevét. Vt. 12. § (2) bekezdés Vt. 5. § (2) bekezdés EU-tagállambeli szabályozás leginkább a „termékelhelyezés” kifejezéssel illethető product placement körébe tartozónak véli a védjegy, márka és márkanév, illetőleg branding műsorbeli megjelenítését. A product piacementre vonatkozó direkt szabályozást tagállami hatáskörben is keveset találunk. A termék- és márkaelhelyezések leginkább a burkolt reklám témakörében kerülnek megemlítésre, amennyiben megjelenítésük az elektronikus műsorszolgáltató műsoraiban a burkolt reklám kategóriájába sorolható. A Határok nélküli televíziózásról (TVWF) szóló 552/89 EU-direktíva sem tesz kifejezett említést „product placement”-ről, így a műsorokban megjelenő védjegyekről sem. Ugyanakkor a TVWF az értelmező rendelkezések körében definiálja a burkolt reklámot. Ennek keretében lényegében tiltja a javak, szolgáltatások, termékek, szóbeli/ábrás védjegyek megjelenítését a különböző műsorokban olyan esetekben, amikor a műsorszolgáltató szándéka a reklámszolgáltatás és a reklám tekintetében a közönség számára nem egyértelműen felismerhető, ezáltal a néző számára megtévesztő, félrevezető. Szándékos a műsorszolgáltató ezen magatartása különösen akkor, amikor az ilyen termékek megjelenítéséért pénzt vagy más ellenszolgáltatást fogad el. A TVWF tiltja a burkolt reklámot. Az EGTA TVWF-direktívát magyarázó Practical Guide címet viselő dokumentuma felhívja a figyelmet arra, hogy a direktíva szellemiségéből fakadóan egyik legfontosabb alapelv a fogyasztó tájékoztatása a képernyőn látottak tartalmáról, vagyis a műsorszolgáltatónak törekednie kell a reklám egyértelmű felis m erh e tőségére. A product piacementre vonatkozó EU-irányelvi előírás hiányában az európai tagállami hatáskörbe rendelt szabályozás tekintetében az egyes európai országokból származó adatok feldolgozásának4 eredményeként kiderül, hogy a vizsgált tagországok döntő többségében vagy egyáltalán nem találunk jogi szabályozást a televíziós műsorszolgáltatók műsoraiban megjelenő termékelhelyezés, védjegymegjelenítés tekintetében, vagy nincs önálló szabályozása ennek a jogintézménynek. Több országban a burkolt reklám szabályozása alá esnek a termékelhelyezésre irányadó rendelkezések. Belgiumban a product placement a burkolt reklám témakörében került szabályozásra. A flamand nyelvű műsorokban sem szolgáltatás, sem termék nem ajánlható. Bemutatható azonban védjegy, lógó, valamint a termék rövid technikai leírása, a termék árának feltüntetése nélkül. Sem a francia, sem pedig a német nyelvű kommunikációban nincs szabályozás a product piacementre. Ausztriában az Osztrák Állami Televízióra vonatkozó törvény kifejezetten rendelkezik a termékelhelyezésről, azt lényegében megengedi. A törvény azonban tiltja a product piacementet a gyermekeknek szóló műsorokban, továbbá a mozi-, egyéb és televíziós filmek, valamint tv-sorozatok tekintetében. Sportműsorokban akkor megengedett a termékelhelyezés, ha az a sportesemény idején elkerülhetetlen, és ha a reklám nincs a műsorszolgáltató befolyása alatt. 4 Bird&Bird Iroda Brussels jelentése
