Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 2. szám - Dr. Sarkady Ildikó: Védjegy a médiában
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 109. évfolyam 2. szám 2004. április TANULMÁNYOK DR. SARKADY ILDIKÓ Védjegy a médiában A kereskedelmi televíziózás magyarországi térhódításával a különböző műsorszolgáltatók közötti verseny az egyedi megjelenítést biztosító ábrás védjegyek (lógók) és egyéb megjelölések között is megnyilvánult. A jogi helyzetet bonyolította, hogy a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Médiatörvény) nem rendelkezett, és a törvény jogharmonizációs célú 2001. évi XX. törvénnyel (a továbbiakban: Jogharmonizációs törvény) történt módosítása sem rendelkezik a különböző műsorokban megjelenő termékekről, szolgáltatásokról, védjegyekről, illetőleg márkákról és márkanevekről. Mégis mi a védjegy s annak jogszerű használata a műsorszolgáltatók műsoraiban? A tanulmány első részében erre a kérdésre keresünk választ. Az írott sajtó sem mentes a védjegy- és versenyjogi vitáktól. A sajtóról szóló 1986. évi I. törvény (a továbbiakban: Sajtótörvény, Stv.) ugyan tartalmaz a lapindításhoz szükséges nyilvántartásba vétel megtagadását eredményező kritériumokat, azaz rendelkezik a különböző kiadványok címére, grafikai megjelenésére, külalakjára vonatkozó elvárásokról, azonban a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.), valamint az Stv. anyagi és eljárási szabályai között nincs összhang. A tanulmány második része e védjegy- és sajtójogi kollíziót feszegeti.1 1. Védjegy a televíziós műsorszolgáltatásban A hatályos Vt. értelmében védjegyoltalomban részesíthető minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Ennek megfelelően védjegyoltalomban részesülhet: szó, szóösszetétel (beleértve a személyneveket és a jelmondatokat/szlogeneket), betű, szám, ábra, kép, sík vagy térbeli alakzat (ideértve az áru vagy a csomagolás formáját), továbbá szín, 1 1 Atanulmány nem elemzi az annak megírása óta a Vt. módosítása tárgyában megjelent 2003. évi CII. törvény rendelkezéseit, illetőleg a változások médiára gyakorolt várható hatását, így nem foglalkozik a felszólalás eljárásjogi, valamint a módosítás anyagi jogi kérdéseivel sem. színösszetétel, fényjel, hologram, hang, valamint a fenti, egyes megjelölések összetétele. A védjegy lényege tehát a más árutól, szolgáltatástól való megkülönböztetés. Amennyiben a megjelölés nem alkalmas e megkülönböztető funkcióra, úgy ki van zárva a védjegyoltalomból. Az idézett jogszabályi rendelkezés alapján a médiában, illetőleg az írott sajtóban védjegyoltalomban részesülhetnek a műsorszolgáltatók és kiadók elnevezései, műsoraik és lapjaik címe, jellegzetes grafikai, képi megjelenítésük, hangeffektusok, egyedi szlogenek stb. A közismertté vált védjegyügyek között elsőként kell említeni a Magyar Televízió által évtizedek óta használt TV2 megjelölést, amelyet a TV2 kereskedelmi csatorna indulásakor a műsorszolgáltató neveként választott magának. A Médiatörvény hatályba lépése előtt - kereskedelmi televíziózás, így versenytárs hiányában - az akkoriban egyedüli televíziós műsorszolgáltató, a Magyar Televízió nem fektetett hangsúlyt az általa alkalmazott megjelölések kizárólagos használatának biztosítására, azaz védjegyjogi védelmére. így nem részesítette védelemben sem a csatornák elnevezését, sem pedig különböző műsorainak címét, esetlegesen a műsorok egyedi megjelenését biztosító, rájuk jellemző grafikai-képi megoldásokat sem. A kereskedelmi televíziózás előtti védjegytörvény, a védjegyről szóló 1969. évi IX. törvény szövege a védjegy megkülönböztető feladatának fokozott hangsúlyt adott. Maga a törvény mondta ki, hogy a megjelölés akkor alkalmas a megkülönböztetésre, ha az árunak más azonos vagy hasonló jellegű árukkal szemben sajátos, eltérő jelleget ad. Már e törvény deklarálta a védjegyjogosult kizárólagos használati jogát a bejegyzett védjegyre; a törvény kimondta, hogy a védjegyjogosultnak - a jogszabályok keretei között - kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban használja, illetve használatára másnak engedélyt (licenciát) adjon. Az 1997.július 1-jétől hatályos Vt. szerint a védjégy oltalom alapján a védjegyjogosultnak-jelen esetben a Magyar T elevíziónak - volt kizárólagos joga a védjegy használatára, és bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használ a védjeggyel azonos
