Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
70 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből Műszaki szakértői vélemény szerzői jogi védelme SZJSZT-33/02 A Pest Megyei Bíróság megkeresése A Pest Megyei Bíróság által feltett kérdés 1. Állapítsa meg a Szerzői Jogi Szakértői Testület, hogy az iratokhoz csatolt és dr. Meggyes Attila felperes által jegyzett szakértői vélemény önálló szerzői műnek tekintendő-e. A felperes által a megkereső bíróság útján feltett kérdések 1. A dr. Meggyes Attila által készített szakértői vélemény meglévő szabályok, illetve előírások mechanikus végrehajtása, vagy pedig egy speciális kísérleti összeállítás, amely dr. Allan Innovius NOCO-reaktor találmányának tudományos minősítésére irányult? 2. A mérőrendszer megtervezése és megépítése, a kísérleti eszközök kiválasztása, a mérési program összeállítása, a mérés végrehajtása és az eredmények értékelési módszere szabványban meghatározott műszaki előírás avagy egyedi eredeti mérnöki produktum-e? 3. A kísérleti eredményekből levont műszaki következtetések és megállapítások dr. Meggyes Attilának eredeti (egyedi) szellemi termékei-e? 4. A Tarján Ernő által készített tanulmány műszaki tartalmának hány százalékát teszi ki dr. Meggyes Attila szakértői véleménye? Az eljáró tanács válasza Ad 1.: a) Az eljáró tanács mindenekelőtt utal arra, hogy a Szerzői Jogi Szakértő Testület az SZJSZT 27/01. számú - és a felperes által a megkereső birósághoz benyújtott—szakvéleményében már átfogó jelleggel foglalkozott a műszaki szakértői tevékenység szerzői jogi védelmének kérdéseivel. A hivatkozott szakvéleményt az eljáró tanács a jelen megkereséssel kapcsolatos álláspontjának kialakításakor is figyelembe vette, különös tekintettel annak alábbi megállapításaira: „1. A szakvélemény lehet a szerzői jogi védelem feltételeinek megfelelő, tehát a szerző alkotó tevékenységéből származó egyéni-eredeti jelleggel bíró tudományos (szakirodalmi) mű. 2. 2002. január 1-jéig a szakvélemény szerzői jogi védelem alóli kivételét az Szjt. 1. § (4) és (5) bekezdése együttesen alapozza meg, akár kötelező jellegű, akár ilyen jelleget nélkülöző ügyben. 3. 2002. január 1-jétől kezdve, az Szjt. módosítása alapján, ha a szakvélemény nem hatósági/bírósági eljárás vagy más kötelező rendelkezés ügyintézési folyamatának ügyirata, a szerzői jogi védelem korlátozás nélkül érvényesül. 4. A hatósági/bírósági eljáráshoz, vagy más kötelező rendelkezés ügyintézési folyamatához kapcsolódó iigyirati funkcióban a szerzői jogi kivétel továbbra is fennáll (...). 5. A hatósági/bírósági eljárások, illetve egyéb kötelező rendelkezések ügyintézése körén kívül a szakvélemények nem ügyiratok. Ha a szerzői mű feltételeinek megfelelnek, rájuk a szerzői jog akadálytalanul érvényesül ...” (SZJSZT 27/01. számú szakvéleménye 1-2. o.) „A szakvélemények esetében az egyéni-eredeti jelleg kibontakoztatását több tényező is behatárolja. Ezek a következők lehetnek: — a szakértőnek feltett kérdések, — a műfajhoz tartozó kötelező megfigyelés, — a megfigyelés eredményének tényszerű rögzítése, azaz a ténymegállapítás, — a források (pl. alapul szolgáló iratok) ismertetésének kötelező, kötött jellege, — a kérdésekre adandó konkrét, összefoglaló válaszok követelménye, — a műfaj által diktált tömörség, — átfogóan nézve pedig a szakértői stílus, ezen belül pl. az illető tudományág vagy szakma által kötelezően alkalmazott kifejezésmódjelölések kötöttségei.” (SZJSZT 27/01. számú szakvéleménye 2. o.) b) Az eljáró tanács a megkereséshez csatolt iratok alapján megállapította, hogy a megkeresés tárgyát képező szakértői vélemény nem hatósági/bírósági eljáráshoz vagy más kötelező rendelkezés ügyintézési folyamatához kapcsolódó ügyirati funkcióban, hanem polgári jogi kötelmi jogviszony alapján készült. Amennyiben tehát megfelelne a szerző alkotótevékenységéből származó egyéni-eredeti jelleg követelményének, nem lenne akadálya annak, hogy — 2002. január 1. napját követően és a hatósági/bírósági eljárások, illetve egyéb kötelező rendelkezések ügyintézésén kívüli körben - tudományos (szakirodalmi) műként szerzői jogi védelemben részesüljön. c) Az eljáró tanács megítélése szerint ugyanakkor a megkeresés tárgyát képező szakértői vélemény nem felel meg a szerző alkotótevékenységéből származó egyéni-eredeti jelleg követelményének, és ezért szerzői jogi védelemben nem részesülhet. Az eljáró tanács e megállapítását a következő tényekre alapozza. A szakértői vélemény 1. pontja („Előzmények”) a szakvélemény megrendelője által meghatározott feladatot, vizsgálati szempontot jelöli meg, egyéni-eredeti jelleggel tehát nem bír. A szakértői vélemény 2. pontja („Vizsgálat tárgyát képező kazán, mért jellemzők”) a vizsgált műszaki berendezés technikai paramétereit rögzíti, amelyek szintén nem rendelkeznek, nem rendelkezhetnek a szerzői mű szintjét elérő egyéni-eredeti jelleggel. A szakértői vélemény 3. pontja („Számítási eredmények”) matematikai műveletek elvégzésének eredményeként kiszámított értékeket tartalmaz. Az Szjt. 1. § (6) bekezdésében foglaltak szerint matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. Ez a rendelkezés nyilvánvalóan kiterjed a matematikai műveletek elvégzésének eredményeként előállított számítási eredményekre is.
