Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 108. évfolyam 1. szám 2003. február Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből Forgatókönyv és irodalmi mű közötti szerzői jogi kapcsolat SZJSZT 31/02 Az EUROFILM Stúdió Kft. megkeresése Az Eurofilm Stúdió Kft. által feltett kérdés Szerzői jogi szempontból milyen a kapcsolat A kukkoló c. regény és a Forgách András által írt forgatókönyv között? Szabad inspirációnak tekinthető-e ez a viszony? Az eljáró tanács válasza Az eljáró tanács, miután előadó tagja elolvasta és áttanulmányozta Alain Robbe-Grillet: A kukkoló című regényét (továbbiakban: regény), és Forgách András: Az ég, a por, a szél és az út című forgatókönyvét (továbbiakban: forgatókönyv) jogi álláspontját az alábbiak szerint alakította ki. 1. A kérdés megválaszolásához szükséges szerzői jogi szabályok tartalma 1.1. A régi szerzői jogi törvény A régi, a ma hatályban lévő szerzői jogi törvénnyel hatályon kívül helyezett szerzői jogi törvény (1969. évi III. tv.) kimondta: 4. § (2) „Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni-eredeti jellege van.” A 17. § (3) bekezdés pedig akként rendelkezett: „Új, önálló mű alkotásához idegen mű felhasználható; ez a jog azonban nem terjed ki az idegen mű átdolgozására színpad, film, rádió vagy televízió céljára, valamint az azonos műfajban történő átdolgozásra.” Tehát az eljáró tanácsnak felvetett kérdésben szereplő „inspiráció”-ról a régi szerzői jog az idegen mű témája, ötlete, algoritmusa felhasználásának szabaddá tételével rendelkezett. Ez a szabad felhasználás csak arra az esetre korlátozódott, ha az „inspirált” új mű úgy lép túl az idegen mű fel- vagy átdolgozásán, hogy a két mű közötti kapcsolat a szerzői jog által nem védett téma (puszta tartalom) felhasználásává válik [vö: Benárd Aurél, Timár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve, KJK, Budapest, 1973. p. 147-148., illetve PetrikFerenc (szerk.): A szerzői jog, KJK Budapest, 1990, p. 95.]. A források hangsúlyozzák, hogy csak esetenként dönthető el, hogy az „inspirált” mű eleget tesz-e a „csak a téma azonos, de a formába öntés egyéni-eredeti, és önálló” követelményének. Még ez a - mint alább látható, nemzetközi kötelezettségvállalással ellentétben álló - szabad felhasználás sem terjedt ki a mű film céljára történő átdolgozására. 1.2. Az 1994. évi VII. törvény Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módositásáról szóló 1994. évi VII. törvény 19. §-a hatályon kívül helyezte az elemzett normát. Az indoklás megállapította: „A javaslat hatályon kívül helyezi az Sztj.-nek a Berni Uniós Egyezménnyel (BUE) ellentétben álló - 17. §-a (3) bekezdésében foglalt - rendelkezését, amely (bizonyos megszorításokkal) a szabad felhasználás körébe utalja a mű átdolgozását.” Az említett BUE-szabályok a következők: „2. cikk (3) Az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül az eredeti művel azonos védelemben részesül a fordítás, az adaptálás, a zenei átírás és irodalmi vagy művészeti műnek másfajta átdolgozása. 12. cikk Az irodalmi és művészeti művek szerzőinek kizárólagos joga, hogy engedélyezzék műveik adaptálását, zenei átírását és egyéb átdolgozását. 14. cikk (kifejezetten a megfilmesítésről) (1) Az irodalmi és művészeti művek szerzőinek kizárólagos joga, hogy engedélyezzék: 1. műveik adaptálását, műveikről filmreprodukció készítését, valamint az ilyen módon adaptált és többszörösített mű forgalomba hozatalát; 2. az ilyen módon adaptált és többszörösített művek bemutatását és nyilvános előadását, valamint a közönség részére vezeték útján történő közvetítését. (2) Irodalmi vagy művészeti műből merített filmalkotás minden más formában történő adaptálása a szerző engedélyezési jogának sérelme nélkül csak az eredeti mű szerzőinek hozzájárulásával történhet.” 1.3. A hatályos szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. tv. - Szjt.) 1. § (3) „A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni-eredeti jellege alapján illeti meg. (...) 1. § (6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.” Az indoklás kimondja: „Az új szabályozás - összhangban a TRIPS-egyezmény 9. cikkének (2) bekezdésében és a WIPO Szerzői Jogi Szerződésének 2. cikkében foglaltakkal - kifejezi, hogy a szerzői jogi védelem tárgyai nem lehetnek ötletek, elvek, elgondolások, eljárások, működési módszerek vagy matematikai műveletek.”
