Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - A Találmányi Szakértői Testület szakértői véleménye a HUNGARICUM terméken használt megjelöléseknek az UNICUM védjegyekkel való ütközéséről
60 A Találmányi Szakértői Testület szakértői véleménye: UNICUM-HUNGARICUM ügy korolt összbenyomása alapján kell vizsgálni az összetéveszthetőséget a védjegyoltalom feltételeinek elbírálásánál...” is.30 Emellett „.. .a szóvédjegyeknél a hangzás, grafikai megjelenés és értelem ... külön-külön és teljes védjegyjogi erővel élvezi az oltalmat. Nem szükséges tehát, hogy azok összhatása mérlegeltessék.”31 3. A megbízás szerinti esetre vonatkozóan határozottan megállapítható, hogy a HUNGARICUM terméken használt-a HUNGAR1CUM szóból, egyéb feliratokból, továbbá színes, ábrás elemekből és térbeli alakzatból álló - kombinált megjelölést32 a fogyasztók összetéveszthetik a releváns UNICUM védjegyekkel33 a megjelölés és a védjegyek hasonlósága, valamint az érintett áruk védjegyjogi értelemben vett azonossága34 miatt. Ez a kombinált HUNGARICUM megjelölés tehát a Vt. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján nem részesülhet védjegyoltalomban. A Vt. 7. §-a szerint a jogosult hozzájáruló nyilatkozata elháríthatná az oltalomból való kizárást, ilyen consentet azonban a megbízó nem adott. A védjegyoltalomból az összetéveszthetőség miatti kizárásra vonatkozó előbbi megállapítást ugyanazok a konkrét indokok támasztják alá, mint amelyek az összetéveszthetőségnek az oltalom tartalma szempontjából történt értékelése kapcsán fentebb kerültek kifejtésre.35 Ezek lényege szerint a HUNGARICUM termék csaknem teljesen utánozza az UNICUM védjegyek forma- és színvilágát (a palackot, az ábrákat, azok színeit, a feliratok elhelyezését stb.), a kisebb eltérések (a palack „levágása”, a kereszt elfordítása, eltérő színárnyalata) pedig nem érintik az összbenyomást; továbbá — a szabadjelzésként a megbízó és mások által is használt - HUNGARICUM szóelem sem küszöböli ki az összetéveszthetőséget. 4. A HUNGARICUM szómegjelölés önmagában vett oltalomképességét — a fentebb kifejtettek szerint — eleve kizárja, hogy földrajzi származást kifejező és a minőségre is utaló szabadjelzésként nem alkalmas a megkülönböztetésre; ugyanez vonatkozik a HUNGARICUS és a HUNGARICA szóalakokra, valamint az áru fajtáját kifejező elemekkel kiegészített további változatokra: a HUNGARICUM KÖRTEPÁLINKA, a HUNGARICUM SZILVAPÁLINKA, a HUNGARICUM BARACKPÁLINKA szóösszetételekre is.36 A Vt. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kizáró ok (a megkülönböztetésre való alkalmatlanság) fennforgása esetén nem jöhet szóba a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti, az összetéveszthetőségen alapuló viszonylagos kizáró ok együttes (kumulatív) érvényesítése. Mégpedig nem azért, mintha a szabadjelzésnek minősülő - az áru fajtáját, földrajzi származását kifejező—szavak valóban többnyire karakterisztikus jelentése minden esetben feltétlenül elejét venné az egymással vagy más szavakkal való felcserélés lehetőségének. BH 1992/311. 31 Bányász: i. m. p. 119. 32 Lásd: II. B) rész 5. pont és 1. sz. melléklet. 33 Lásd: II. B) rész 4. pont és 2. sz. melléklet. 34 Mindkét áru a 33. osztályba sorolt szeszes ital, konkrétan keserűlikőr. 35 Lásd: II. B) rész 6. pont. 36 Lásd: II. C) rész a) 3 - 5. pont. Fogalmilag nem minősülhet egy szabadjelzés egyben valamely védjeggyel összetéveszthetőnek is. Az összetéveszthetőséget ugyanis azonos módon kell megítélni az oltalomképesség körében lajstromozási akadályként való figyelembevétel, valamint a védjegyoltalom tartalma szempontjából. Ebből pedig nem csak az következne, hogy - a Vt. 2. § -a (2) bekezdésének«/ pontja mellett-a 4. § (1) bekezdésének b) pontja is kizárja a szabadjelzés oltalmát; hanem azzal - a jogilag nyilvánvalóan képtelen - eredménnyel is járna, hogy a szóban forgó védjegy oltalma alapján, a 12. § (2) bekezdésének b) pontja szerint mindazokkal szemben fel lehet lépni, akik magát a szabadjelzést használják. Mivel tehát a szabadjelzésekre logikailag nem értelmezhető az összetéveszthetőség fogalma, a konkrét esetben sem lehetséges a HUNGARICUM szómegjelölés és fenti változatai tekintetében az UNICUM védjegyekkel való összetéveszthetőség értékelése. Ilyen összefüggésben nincs külön jogi relevanciája a megbízó által a hasonlóság igazolására felkínált - egyébként önmagában helytállóan kimunkált - összehasonlításnak sem, amely szerint a HUNGARICUM szó a hangsúlytalan H hang és a GAR szótag beiktatásával megismétli az UNICUM szót, a hangsúlyos ICUM végződés azonossága mellett. A kifejtettek szerint a HUNGARICUM szómegjelölés és változatai nem a Vt. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján, az UNICUM védjegyekkel való összetéveszthetőség miatt vannak kizárva a védjegyoltalomból. c) A lajstromozás nélküli korábbi használat 1. A Vt. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében-azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében - az a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, amelyet más személy lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne. Az indokolás szerint a lajstromozás nélküli belföldi használat az előző törvénynél szűkebb körben, csak abban az esetben eredményezi a későbbi megjelölés kizárását a védjegyoltalomból, ha a korábbi használó engedélye nélküli használat önmagában is jogszabályba ütközne. 2. A HUNGARICUM szómegjelölés és ugyancsak szabadjelzésnek minősülő változatai - e jellegük következtében - nem csak a védjegyoltalomból vannak kizárva a megkülönböztető képesség hiányában/7 hanem használatukhoz a védjegyjogon kívül sincs semmiféle külön engedélyre szükség. Ezért ezekkel a szabadjelzésekkel kapcsolatban a Vt. 5. §a (2) bekezdésének a) pontja szerinti, a korábbi használaton alapuló kizáró ok alkalmazására nem kerülhet sor. A szóban forgó lajstromozási akadály a HUNGARICUM terméken használt kombinált megjelöléssel szemben pedig azért nem érvényesíthető, mert ennek a megjelölésnek az engedély nélküli használata nem önmagában, hanem éppen a védjegyjogon belül ütközik jogszabályba; mely esetben az oltalomból való kizárás egy másik jogalapon, az 37 Lásd: II. C) rósz a) 1-5. pont.
