Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - A Találmányi Szakértői Testület szakértői véleménye a HUNGARICUM terméken használt megjelöléseknek az UNICUM védjegyekkel való ütközéséről
56 A Találmányi Szakértői Testület szakértői véleménye: UNICUM-HUNGARICUM ügy Ebből következik, hogy az UNICUM védjegyeket a lehető legerőteljesebb jogi oltalom illeti meg, beleértve - szükség esetén - azoknak a speciális rendelkezéseknek az alkalmazását is, amelyeket a törvény a közismert, illetve a jóhímevet élvező (más néven: jó hírű) védjegyek fokozott védelméhez biztosít mind a viszonylagos kizáró okok körében a Vt. 4. §-a(l) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése szerint, mind pedig a védjegyoltalom tartalma tekintetében a 12. § (2) bekezdésének ej pontja alapján. B) Az UNICUM védjegyek oltalmának tartalma, a HUNGARICUM termék összetéveszthetősége 7 8 1. A Vt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A Vt. 12. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében pedig a kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül - gazdasági tevékenység körében — használ olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt/ 2. A megbízás tárgyát képező esetben a HUNGARICUM termék a releváns UNICUM védjegyek mindegyikének árujegyzékében feltüntetett áru, nevezetesen a gyári és kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás szerinti 33. osztályba sorolt szeszes ital, illetve likőr. Még konkrétabban: mind az UNICUM, mind a HUNGARICUM termék keserűlikőr, amelyek — védjegyjogi szempontból - nyilvánvalóan azonos áruknak minősülnek.9 Az áruk azonossága mellett kétségtelen, hogy a HUNGARICUM terméken használt megjelölések - egy az egyben - nem azonosak az UNICUM védjegyekkel (sem egyenként, sem együttesen nézve azokat). Első ránézésre is szembetűnő ugyanakkor a hasonlatosság, akár egymás mellé téve szemléljük a megbízó védjegyeinek megfelelő kiszerelésű UNICUM-os palackot és a HUNGARICUM terméket (amint ez az 1. sz. melléklet színes fényképein látható), akár a HUNGARICUM terméket szembesítjük a leginkább releváns (a 2. sz. mellékletben látható) színes ábrás, illetve térbeli UNICUM védjegyekkel. Ebből következően annak a kérdésnek a részletes elemzésére van a továbbiakban szükség, hogy ez a hasonlóság olyan mértékű-e, amelynek alapján a fogyasztók összetéveszthetik a HUNGARI-7 A szakértői vélemény ebben a részben az összetéveszthetőség kérdését a védjegyoltalom tartalma, a megbízónak az UNICUM védjegyekre vonatkozó kizárólagos használati joga szempontjából vizsgálja. Az UNICUM védjegyekkel való összetéveszthetőség kérdését a HUNGARICUM megjelölés oltalomképessége tekintetében a II. C) rész b) 1-4. pontjai elemzik. 8 A Vt. 12. §-a (2) bekezdésének b) pontja-a rendelkezés szó szerinti értelme alapján, a jóval bonyolultabb szövegezés elkerülése miatt - elvben az eseteknek azt a variációját is magában foglalja, amikor a szembeállított megjelölések és az ámk is azonosak. A látszat ellenére azonban ez az eset nyilvánvalóan a 12. § (2) bekezdése aj pontjának hatálya alá tartozik; ahol viszont az összetéveszthetőség feltételként nem is szerepel. 9 Emiatt a jelen ügyben nem merül fel a jó hírű védjegyek oltalmát a különböző árukra is kiterjesztő - a Vt. 12. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt - rendelkezés alkalmazása. CUM terméken használt megjelöléseket az UNICUM védjegyekkel (végső soron a két terméket egymással) vagy sem. 3. Az összetéveszthetőség védjegyjogi megítélésének elvont zsinórmértéke a fogyasztókban általában kialakuló megítélés, az összbenyomás, amely inkább alapul a felületes emlékezeten, mint a beható elemzésen. A Vt. indokolásának a 12. § (2) bekezdésének b) pontjához kapcsolódó utalásai leszögezik, hogy a törvényi rendelkezés az összetévesztés valamennyi esetét felöleli, az „egyszerű” összetévesztéstől egészen a gondolattársítás útján történő összekapcsolás (asszociáció) miatti összetévesztésig. Az indokolás szerint „.. .Ilyen használatról van szó, ha az utánzás csak addig terjed, hogy a megjelölés olyannak tűnjön, mintha a védjegy volna, s ezáltal a fogyasztókban azt a benyomást keltse, mintha a védjeggyel és az ahhoz hasonló megjelöléssel ellátott áruk vagy szolgáltatások között, illetve előállítóik, forgalmazóik között valamilyen kapcsolat állna fenn.” Az összetéveszthetőség fogalmának kezelése szempont jából az európai jogharmonizációs követelményeknek is megfelelő hatályos védjegyjogunk nem hozott gyökeres változást korábbi szabályozásunkhoz és az annak alapján kifejlesztett joggyakorlathoz képest sem, ellenkezőleg: a gyakorlat töretlen fejlődése kísérhető nyomon. A máig ható felfogást már a korai jogirodalom a következőképpen summázta: „A védjegytörvény alapgondolata, hogy a letett védjegy, tehát valamely ábra vagy szó kizárólagos használati joga, védelmi határának terjedelme az illető védjegy konkrét megjelenésén túlmenőleg nem csak az ábrának vagy szónak lényegtelen eltérésű kivitelben, betűjegyben, nagyságban vagy színösszetételben való megjelenésére terjed ki, hanem annak mindazon változataira is, amelyek az illető ábra vagy szó karakterisztikus részét nem befolyásoló alkatrészekkel vagy betűjegyekkel, színezéssel kiegészítve, úgy adják vissza, hogy a kettő közötti különbség a közönséges vevő által csak különös figyelem reáfordítása mellett vehető észre.”10 * A feldolgozott esetek között nem csupán az EAU’DOL, a ROHODOL, sőt a LOXOL téveszthető össze az ODOL- lal, hanem a NOVICUM is az UNICUM-mal." Tanulságos, amint a szerző képek segítségével — több korabeli ismert terméken, köztük az UNICUM-on szemlélteti, hogy a bitorló miként igyekszik „kijátszani” a fogyasztó emlékezetét. Az ábrázolás három fázisa alapján jól követhető, hogy az eredeti védjegyes áru külső megjelenését az átlagos — alapvetően felületes - fogyasztói emlékezet elmosódott formában őrzi meg; az utánzat pedig - bár részleteiben eltér az eredetitől - az összbenyomást tekintve (az elmosódott kép alapján) az eredeti árura emlékezteti a fogyasztót.12 Az említett képeknek az UNICUM termékkel kapcsolatos részleteit a 4. sz. melléklet mutatja be. A vizuális megjelenítés szemléletesen illusztrálja, egyben általános érvénnyel modellezi az összetévesztés tudati folyamatát; s leleplezi a bitorló „logikáját”, amely tudatosan arra épít, hogy a fogyasztó emlékezetében élő, elmosódott képbe, mint fészekbe az utánzó belecsempészheti a maga kakukktojását. u Bányász: i. m. p. 64. || , ' , r Bányász: 1. m. p. 47. 12 , , . r Bányász: i. m: p. 58/a., 63/a., 68/a. (Molnár Dániel festőművész képei), p. 159. (magyarázatok).
