Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - A Találmányi Szakértői Testület szakértői véleménye a HUNGARICUM terméken használt megjelöléseknek az UNICUM védjegyekkel való ütközéséről
A Találmányi Szakértői Testület szakértői véleménye: UNICUM-HUNGARICUM ügy 55 c) a korábbi védjegyekkel való összetéveszthetőség figyelembevételével? A megbízó a 2. kérdés megválaszolása során az alábbi körülményeket is kérte értékelni:- a HUNGARICUM szó az általános nyelvhasználatban jellegzetes magyar terméket jelent;- a megbízó a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Tokaji Kereskedőház Rt. és a Pick Szeged Rt. társaságokkal együtt 2000 októberében egyesületet hozott létre Hungaricum Club néven, a jellegzetes magyar termékek népszerűsítésére; a tagok együttesen díszdobozt hoztak forgalomba egy-egy termékükkel, amelyen és a marketingkiadványon a HUNGARICUM szóelem hangsúlyosan szerepel;- a megbízó és jogelődjei javára az UNICUM szómegjelölés 1927 óta folyamatosan védjegyoltalom alatt áll a 33. osztályba tartozó árukra; az UNICUM megjelölés az egyik legrégebbi magyar védjegy, az UNICUM ital pedig az egyik legismertebb és legnépszerűbb magyar termék;- a HUNGARICUM megjelölés a hangsúlytalan H hangzó és a GAR szótag beiktatásával lényegében megismétli az UNICUM védjegyet, a hangsúlyos és rímelő ICUM végződés azonossága mellett. II. A szakértői testület álláspontja A szakértői testület a 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet, illetve a 79/1995. (XII. 29.) IKM rendelet által meghatározott feladatkörben, valamint szervezeti és eljárási rendben, a tényállásra irányadó jogszabályok - főként a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) - rendelkezései alapján alakította ki az alábbiakban kifejtésre kerülő álláspontját. A jelen szakértői vélemény megállapításai és következtetései a megbízó által ismertetett tényeken alapulnak, és csak azokra nézve helytállóak. Ez a szakértői vélemény a megbízó és a Győri Likőrgyár Rt. közötti - a HUNGARICUM termékkel kapcsolatos - jogvitával összefüggő ügyekben eljáró bíróságokat, illetve hatóságokat nem köti. AJ Az UNICUM termék védjegyjogi helyzete 1. Jelenleg a megbízó UNICUM termékét - szó-, ábrás, színes és térbeli megjelölésekre, illetve azok összetételére (kombinációjára) vonatkozó — kiterjedt védjegycsalád bástyázza jogilag körül. A legjellemzőbb, a megbízással érintett jogvita szempontjából a leginkább releváns 137.310., 142.427., 142.428., 142.430. és 142.523. lajstromszámú színes, ábrás, illetve térbeli UNICUM védjegyeket a szakértői testület által összeállított 2. sz. melléklet szemlélteti. A Magyar Szabadalmi Hivatal által gondozott Publikus Iparjogvédelmi AdatbázisCsalád (PIPACS) aktuális állománya összesen 29 „élő” UNICUM védjegyügyet - köztük 9 védjegybejelentést és 20 érvényes lajstromozott védjegyet - tart nyilván; ezt az UNICUM védjegylistát a 3. sz. melléklet tartalmazza. 2. Az UNICUM likőr mai helyzetét a termék és a megjelölésére használt védjegyek - évszázados múltban gyökerező - folyamatos ismertsége és hírneve alapozta és erősítette meg. A „... sötétbarna színű, hannonikus illatú, ízű és zamatú, félkeserű növény likőr ... a XVIII. század végén indult hódító útjára”. Az UNICUM terméknevet II. Józseftől eredeztetik; a „... termékhez kapcsolódó első védjegybejelentést 1883-ban tették”. Zwack József,,... 1892-ben rátalált a végleges helyre, ahol rövid időn belül kialakította azt a létesítményt, amelynek falai között a cég ma is tevékenykedik”.1 „A cég a századfordulóra már Közép-Európa egyik legjelentősebb itallepárlójává lépett elő. A két világháború között a cég már közel 220 féle italt készített.” Az újjáépített üzemet 1948-ban államosították, majd többször átszervezték. Az 1991. évi privatizációt követően tették újra a cégnév részévé a Zwack család nevét, és a cégnévbe felvették a legsikeresebb termék, az UNICUM nevét.2 Nyomon követhető, hogy az UNICUM szómegjelölésre a Zwack J. és társai budapesti cég az önálló magyar védjegyrendszer keretében 1895-ben, 3.534. lajstromszámon szerzett védjegyoltalmat likőrökre; s hogy ezt a védjegyet 1905-ben, 13.303. lajstromszámon megújították.3 Az is megtudható, hogy a Zwack névre, illetve annak kiegészítő elemekkel ellátott változataira nyolc további védjegyet lajstromoztak az 1907-1909. években, szeszes italokkal és likőrökkel kapcsolatban.4 1910-ből maradt fent az UNICUM védjeggyel kapcsolatos első ismert jogvita feldolgozása. A meghozott döntés a Zwack cég 13.303. lajstromszámú UNICUM védjegyét, továbbá az UNICUM szót adatként magában foglaló 8.299. és 20.254. lajstromszámú védjegyét - a törlés iránti panaszt elutasítva — hatályában fenntartotta, mivel az UNICUM szót, a részletesen kifejtett indokok alapján nem tekintette a lajstromozásból kizárt minőségjelzőnek. A döntés indokolása arra is kitért, hogy „... köztudomás szerint az UNICUM szóvédjeggyel jelölt likőráru a kereskedelmi forgalomban a legszélesebb fogyasztási körökre kiterjedőleg közismertté vált ...”.5 Az egyik első, jeles védjegyjogi szakkönyv - egyebek mellett - már az UNICUM védjegyet említi olyanként, mint amelyet a vevő „... egy évtizedekre menő, fáradságot és anyagi áldozatot jelentő gazdasági munkának a gyümölcsét ejtette ki az ajkán”6 3. A legutóbbi évtizedben alkalmazott - különlegesen tudatos és határozott - marketing- és védjegypolitikával a megbízó az UNICUM termék jogi védelmét minden korábbinál jobban megerősítette. Kétségtelen, hogy napjainkban az 1. pontban hivatkozott UNICUM védjegycsalád tagjai - egyenként és együttesen is - közismertek és jó hírnek. Mindezt bizonyítja egyrészt az UNICUM termék vezető piaci részesedése, a folyamatos és hatásos reklám, másrészt az UNICUM termék minőségével a fogyasztók körében tartósan és egyenletesen fenntartott reputáció. 1 Farnadi Éva (szerk,): Hagyományok-ízek-Régiók, II. köt. FVM-AMC, Bp„ 2001. p. 146-147. 2 Simon.4 kos Vass Péter(szerk.): Zsebvilág 2001 - Márkás ccgck. HVG, Bp., 2001. p. 158., 159. Dr. Szász János: Védjegyjogi Döntvénytár, II. köt. Athenaeum, Bp., 1912., p. 587. 4 Szász-féle Döntvénytár II. köt. p. 643. 5 Szász-féle Döntvénytár I. köt. Athcncum, Bp., 1911., p. 163. (333. eset). Dr. Bányász Jenő: Védjegyoltalom, tisztességtelen verseny. Athenaeum, Bp., 1928. p. 7.