Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 6. szám - Hírek, események
56 Hírek, események Ennek alapján a bejelentés napja és a módosítási elsőbbség napja közti időszakban a megsemmisitésnek (korlátozásnak) az az Szt. szerinti feltétele fennáll, mely szerint nem felel meg a megvalósíthatóság követelményének. A módosítási elsőbbség napjától kell pedig vizsgálni az igényrontás (korábbi elsőbbségű szabadalom tárgyával való ütközés) és az újdonság kérdéseit. Ehhez le kell folytatni a potenciálisan igényrontó P9301236 ügyszámú bejelentés engedélyezési eljárását, amelyet korábban a Magyar Szabadalmi Hivatal elutasított. Ennek oka pedig a megsemmisítési eljárás tárgyát képező érvényben lévő, és akkor még korábbi bejelentési nappal rendelkező 212007 lajstromszámú szabadalom igényrontó hatása volt. Ezen elutasító határozat ellen a bejelentők megváltoztatási kérelmet nyújtottak be. A bíróság a hivatal elutasító határozatát hatályon kívül helyezte, és a megváltoztatási kérelmet áttette a hivatalhoz azzal, hogy a 212007 szabadalomnak nem a módosítási elsőbbséggel érvényes oltalma képezte a korábbi engedélyezési eljárásnak a tárgyát. Mindezek figyelembevételével folytatta le a Magyar Szabadalmi Hivatal a P9301236 bejelentés ügyében az engedélyezési eljárást, és a bejelentésre 220779 lajstromszámon szabadalmat adott. Az ezt követően a 212007 ügyben lefolytatott megsemmisítési eljárás eredményeképpen a korábbi elsőbbségű szabadalom tárgyával (220779) való ütközés és újdonság hiánya miatt a szabadalom teljes terjedelmében megsemmisítésre került. A szabadalmas a határozat ellen megváltoztatási kérelemmel élt. Közben a 212007 lajstromszámú szabadalom szabadalmasa megsemmisítési eljárást indított a 220779 szabadalom ellen. A 220779 szabadalom szabadalmasa kérte a megsemmisítési eljárás felfüggesztését a 212007 szabadalom ellen indított megsemmisítési eljárásjogerős befejezéséig. Az eljárást a Magyar Szabadalmi Hivatal nem függesztette fel azzal az indokkal, hogy az Szt. 45. §-a szerint a hivatalnak a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia. E szerint ha az ügy eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, az államigazgatási szerv az eljárást felfüggeszti. A 212007 lajstromszámú szabadalom megismételt megsemmisítése tárgyában azonban az eljárás nem tartozott más szerv hatáskörébe, ezért a folyamatban levő megsemmisítési eljárást a Magyar Szabadalmi Hivatalnak nem kell felfüggesztenie. A 220779 lajstromszámú szabadalom ellen folyó megsemmisítési ügyben eljáró tanács a megsemmisítési eljárás felfüggesztését azért sem tartotta indokoltnak, mert megítélése szerint az eljárás végkimenetelét — a formális logika szabályai szerint helytálló kérelmezői hivatkozással ellentétben - a 212007 lajstromszámú szabadalom megsemmisítése tárgyában folyamatban lévő eljárás végkimenetele nem befolyásolta. Ennek oka az volt, hogy a fent említett bírósági határozat alapján a 220779 lajstromszámú szabadalmat a 212007 lajstromszámú szabadalomnál későbbi elsőbbségűnek kell tekinteni függetlenül attól, hogy az annak megsemmisítésére irányuló eljárásban az oltalom megsemmisítésre, illetőleg korlátozásra kerül-e. Az eljáró tanács álláspontja szerint emiatt a 212007 lajstromszámú szabadalom ellen indított megsemmisítési eljárás lefolytatása nem előfeltétele a 220779 lajstromszámú szabadalom ellen indított megsemmisítési eljárás lefolytatásának. A hivatal a 220779 lajstromszámú szabadalom ellen indított megsemmisítési eljárását lefolytatta, és a kérelmet elutasította. A kérelmező ez ellen megváltoztatási kérelemmel élt. 5.2. A 211674 lajstromszámú szabadalom ellen indított megsemmisítési eljárás „átmeneti szabadalmi oltalom”; „külföldi szabadalom elsőbbsége”; „felülvizsgálati kérelem ” Az eljárást kezdeményező ellenérdekű fél az átmeneti szabadalom részleges megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint az átmeneti szabadalom alapjául szolgáló egyesült államokbeli szabadalom (C1P, azaz több időpontban, részben folytatólagosan benyújtott, és egy-egy időponthoz tartozó különféle találmányok összessége) elsőbbségei közül a törvény szerinti időkorlátnak nem eleget tévő, az elsőbbségi iratban szereplő vegyiiletek és ezek gyógyászatilag elfogadható sói nem részesülhetnek átmeneti szabadalmi oltalomban a szabadalmi törvénybe foglalt kizáró ok miatt. A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatával a megsemmisítési kérelemnek (részben) helyt adott és megállapította, hogy az átmeneti szabadalmi oltalom alapját képező szabadalom bejelentési elsőbbségének minősül a bejelentett találmánynak a törvény által meghatározott időintervallumon kívül eső legkorábbi bejelentési napja is, az akkor feltárt találmány vonatkozásában. Ez a találmány azonban a törvényben megszabott időhatárok miatt átmeneti oltalomban nem részesülhet. A hivatal úgy döntött, hogy a részleges megsemmisítési eljárás során nem választja szét a különböző időpontokhoz tartozó találmányrészeket, mivel ez rendkívül bonyolult, nehezen áttekinthető igénypontsorozatot eredményezne. A Fővárosi Bíróság a szabadalmasnak a határozat megváltoztatása iránti kérelmét jogerős végzésével elutasította. Ez ellen szabadalmas felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést és a hivatal határozatát hatályon kívül helyezte és a Magyar Szabadalmi Hivatalt új eljárásra utasította. A határozat szerint nem vitás, hogy a CIP-bejelentés eredményeként az utolsó bejelentésre engedélyezett szabadalom alapját képező egyes találmányoknak eltérő lehet az elsőbbsége, és hogy a kérdéses szabadalom egyes részbejelentéseiben meghatározott találmányokra vonatkozóan eltérő elsőbbség állapítható meg. Helytállóan jutott tehát arra a következtetésre a hivatal és a Fővárosi Bíróság, hogy az átmeneti szabadalmi oltalom alapját képező amerikai szabadalom igénypontjaiban védett egyes megoldások egy részének az elsőbbsége valóban kívül esik a szabadalmi törvényben meghatározott időintervallumon, és ezek oltalomban nem részesíthetők. A jogerős végzés és a Magyar Szabadalmi Hivatal határozata azonban érdemben nem volt elbírálható, mert a hivatali határozat nem jelölte meg, hogy a részben megsemmisíteni kért szabadalom igénypontjai közül melyeket semmisítette meg. így nem állapítható meg belőle, hogy az átmeneti szabadalmi oltalom valójában mire terjed ki, és mire szűnt meg a részleges megsemmisítés után. E határozat eredményekép-
