Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 6. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 33 Itt arra nézve kell megállapítást tenni, hogy a szerződés alapján szolgáltatandó, „a környezeti hatások kivédéséhez kapcsolódó műszaki megoldás terve” szellemi alkotás-e. Az előző szerkezeti egységben felhívott Szjt. 1. § (2) bekezdés l) pont szerint a műszaki tervek szerepelnek az Szjt. példálózó felsorolásában. Az SZJSZT töretlen gyakorlata alapján a műszaki tervek, mint minden más mű jogvédelmének feltétele, hogy a terv egyéni-eredeti alkotás legyen (műszaki létesítmény tervére: 10/1971., általában építményekre: 3/1986., mezőgazdasági létesítménytervre: 20/1980., többek között környezetvédelmi célú műszaki létesítményekre: 7/1994., üzemcsarnok tervére és a szerződésben meghatározott felhasználást túllépő felhasználására: 6/1994., az ügyhöz közel álló tendertervre és külön a kivitelezési tervre: 25/94., illetve 14/95., elvi építési terv és építési kivitelezési terv viszonyára: 26/95., műszaki tervdokumentáció ügyirati minőségére: 27/02., az engedélyezési és a kiviteli terv viszonyára, a megváltoztatás megengedhetőségére 02/01. - a hivatkozott döntések első azonosító száma az ügyszám, a második az eljárás éve). A szerződés szerint a műszaki megoldás tervét az EKHT-ra kell építeni, olyan megoldást kellett találni, amely képes az EKHT-ban feltárt környezeti hatásokat kivédeni. Figyelemmel arra, hogy a vállalkozó egyedileg kiválasztott és „megkutatott” helyszínre szolgáltatott a szerződés célja szerint műszaki megoldást, eleve kizárható, hogy a műszaki terv a szerzői jogi védelem fennállását kizáró szolgai másolás lenne, illetve ne rendelkezne a jogvédelemhez szükséges egyéni-eredeti jelleggel. Megállapítások a szakvéleményekre Az SZJSZT több alkalommal vizsgálta a műszaki szakvélemények szerzői jogvédelmének kérdését. A testület álláspontját, amely a jelen esetre nézve is helytálló, a 27/01-es számú ügyben összegezte (a vélemény idevágó kivonatos részei a következők):- A szakvélemény lehet a szerzői jogi védelem feltételeinek megfelelő, tehát a szerző alkotótevékenységéből származó, egyéni-eredeti jelleggel bíró tudományos (szakirodalmi) mű.- A hatósági/bírósági eljárások, illetve egyéb kötelező rendelkezések ügyintézése körén kívül készített szakvélemények esetében - ha szerzői műnek minősülnek - a szerzői jog akadálytalanul érvényesül.- A szerzői jogi védelem pozitív feltételeként a törvény csak annyit kíván meg, hogy „a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.” A tudományos művek (e műcsoportba tartozhat a szakvélemény) szerzői jogi védelmének lényeges vonása, hogy a kifejtett gondolatok, tételek, tanok, megállapítások, megoldások a közkincsbe tartoznak, tehát közvetlenül a tartalomra a szerzői jogi védelem nem terjed ki, de a gondolatok megformálása, a kifejtés gondolatmenete, ekképpen a tartalom adott kifejezése és így közvetetten a kifejtett, formába öntött tartalom alkalmas a védelem kritériumainak való megfelelésre. A szakvélemények esetében az egyéni-eredeti jelleg kibontakoztatását több tényező is behatárolja. Ezek a következők lehetnek:- a szakértőnek feltett kérdések,- a műfajhoz tartozó kötelező megfigyelés,- a megfigyelés eredményének tényszerű rögzítése, azaz a ténymegállapítás,- a források (pl. alapul szolgáló iratok) ismertetésének kötelező, kötött jellege,- a kérdésekre adandó konkrét, összefoglalt válaszok követelménye,- a műfaj által diktált tömörség,- átfogóan nézve pedig a szakértői stílus, ezen belül pl. az adott tudományág vagy szakma által kötelezően alkalmazott kifejezésmód, jelölések kötöttségei. Az azonban mindemellett kétségtelen, hogy a gondolatok korlátozott kifejthetősége mellett is marad tér a szakértő szellemi tevékenységéből eredő személyes eredetiség kifejezésére. Ott húzódik- a csak esetenként megállapítható - határ a szerzői mű és a szellemi tevékenységet tükröző, de a szükséges eredetiséggel nem bíró teljesítmény között, ahol a kérdéses szakterület szabályai által megkövetelt, kötött ábrázolásmód és szakkifejezések használata a belső és a külső formát, vagy a szükségszerűség, az általában elfogadott, bevett elemek, illetve a cél a tartalmat és ennek nyomán annak formába öntését úgy beszűkítik, hogy nem marad lehetőség az egyéni-eredeti jelleg kibontakoztatására. A szerződés alapján készült szakvéleményeket a dokumentáció (7.) harmadik kötete tartalmazza. Ezek esetében is - figyelemmel az egyedi feladatkitűzésre és annak megoldására - az előző bekezdésekben ismertetett kritériumokkal való összevetés alapján aggálytalanul megállapítható, hogy a szakvélemények egyéni-eredeti jelleggel bíró szerzői müvek. Megállapítások az egyéb, a szerzői jog által védett telj esítm ényekre A szerződés alapján átadott dokumentáció főbb, a fentiek szerint szerzői jogi védelem alá tartozó részein belül egyes részek, illetve művek külön-külön is a szerzői jogi törvény által védett müvek vagy teljesítmények közé tartoznak. Ilyenek lehetnek a térképek (helyszínrajzok, ábrák, fényképek) és az adatbázisok. Minden olyan, a dokumentum adott része készítője által rajzolt vagy más technikával előállított térkép, amely nem másolt és nem egyszerű, szellemi alkotótevékenység híján készült teljesítmény, megfelel a szerzői jogi védelem kritériumainak [Szjt. 1. § (2) bekezdés j) pont]. Csak szúrópróbaszerűen kiválasztott példaként említi az eljáró tanács, hogy e körbe tartozik a dokumentáció 1. kötetében található „Régió helyszínrajza, meglévő állapot összegzése, továbbá várható hulladékmennyiségek, szállítások” című dokumentum, a 3. kötetben levő szakvéleményekhez tartozó, nyilvánvalóan önálló szellemi alkotásnak minősülő térképek (pl. geológiai szakvéleményhez tartozó tektonikai tömbvázlat, fúrási helyszínrajz, tektonikai térkép, földtani szelvények vagy a szennyezettségi felméréshez kapcsolt, hulladéklerakó helyeket ábrázoló térképek stb.). Ehhez hasonlóan kiemelhetők például a hejőpapi ökológiai szakvélemény részét képező kör- és egyéb grafikonok és fényképek.
