Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 6. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
34 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből Ugyancsak külön védelemre érdemesek a dokumentáció egyes részeit képező adatbázisok, mégpedig tekintet nélkül arra, hogy az adatbázis összeállítása során egyéni-eredeti szerkesztési elvet az adatbázist összeállító személy alkalmazott-e. Az egyéni-eredeti kiválasztási, összeállítási elvet mutató adatbázisok esetében az adatbázist szerkesztő személy az eredeti jogosult, míg az ilyen ismérvvel nem rendelkező adatbázisok esetében az eredeti jogosult a felperes mint az adatbázis összeállítója. Amiatt állítható, hogy az egyéni-eredeti jelleget nélkülöző adatbázisok is védelem alatt állnak, mert az Szjt.-t módosító 2001. évi LXXVII. törvény 13. §-a megállapítja az adatbázis-védelem visszamenőleges hatályát is, tehát a 2002. január 1. előtt összeállított adatbázisok is oltalom alá tartoznak, ha megfelelnek az Szjt. XI/A. fejezetében támasztott követelményeknek. A dokumentációból példaszerűen kiemelve megállapítható, hogy a szakvélemények részeit képezik az előző bekezdés szerinti védelemre érdemes adatbázisok (pl. a hejőpapi ökológiai szakvélemény, a terület növény- és állatvilágának ismertetése c. alatti adatbázisok, a hejőpapi talajmechanikai szakvélemény, fúrásszelvény vagy szemeloszlási táblázat). A védelem fennállását az indokolja, hogy az adatbázisok tartalmi elemeit nyilvánvalóan valamely rendszer vagy módszer szerint rendezték el, azokhoz - pl. elektronikus hordozón történő rögzítés útján - egyedileg hozzá lehet férni (Szjt. 60/A. §), és az is nyilvánvaló, hogy az adatbázisok tartalmának legalábbis a megszerzése, ellenőrzése jelentős ráfordítást igényelt [Szjt. 84/A. § (5) bekezdés]. Közös megállapítások a dokumentáció szerzői jogi védelem alá tartozó részeire A dokumentációban található valamennyi mű funkcionális alkotás, azaz végső soron hatósági eljárásban való felhasználásra készült. Ez azonban nem zárja ki a szerzői jogi védelem meglétét, amelynek egy pozitív [Szjt. 1. § (3) bekezdés], és egy negatív feltétele van [Szjt. 1. § (4) és a szerződés megkötésekor és a dokumentáció vitatott felhasználásakor még hatályos (5) bekezdés], A pozitív feltétel az egyéni-eredeti jelleg (az ilyen jelleggel nem rendelkező adatbázis védelmének ez a követelmény nem feltétele). „Összességében azt lehet mondani, hogy az egyéni-eredeti jelleg megállapíthatóságának minimálisan az a feltétele, hogy a mű ne legyen más mü szolgai másolása.”6 A szolgai másolás pedig a felperes tevékenységének körülményeire, az EKHT készítésére vonatkozó kutatási feladat, és a műszaki megoldást jelentő terv szerződésben körülírt egyediségére, a felsorolt műveknek az elvégzett kutatási tevékenységhez kapcsolódására tekintettel kizárt. A véleményben említett művek mindegyikére igaz, hogy egy (illetve a jogvitát kiváltó cselekmény miatt két) hatósági engedélyezési dokumentáció részeit képezik. Valamilyen ügy intézése során került sor elkészítésükre és felhasználásukra, tehát - funkciójuk betöltése során - ügyirattá váltak. Amikor azonban a védett művek/teljesítmények elkészültek, még nem voltak ügyiratok. A szerzői jogi védelem a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve illeti meg (Szjt. 9. §), vagyis a védelem ekkor keletke6 Gvertyánfy Péter (szerk.): A szerzői jogi törvény magyarázata. KÍK-Kcrszöv, 2000, Bp„ p. 25, 26 zik. Ezért az a tény, hogy ügyirattá váltak a szóban forgó esetben a szakvélemények, a terv, tanulmány, térkép, ábra, fénykép, egyéni-eredeti adatbázis, a szerzői jogi védelem fennállását nem érinti, azonban ez a funkció - adott esetben - azzal a következménnyel jár, hogy az említett alkotások - noha művek - az adott szerep betöltésétől kezdve az adott ügyirati funkcióban ki vannak véve a szerzői jogi védelem alól. A szerződés alapján elkészített művek maguk soha nem jelentkeztek kifelé ható, kötelező erejű rendelkezésként, tehát szűkebb értelemben vett hivatalos iratként. Ha hatósági, kérelemre indult eljárásban csatolják, a művekből ügyirat lesz, és tartalmukat a hatóság akár elfogadja, akár nem, ez ügyirati minőségüket nem érinti. Az Szjt 1. § (4) és ma már hatályban nem lévő (5) bekezdése szerint sem akadálya a szerzői jogi védelemnek, ha a mű valamilyen „ügyben” való felhasználás céljára keletkezik. Csak az ügyben való felhasználás során nem érvényesül a szerzői jogi védelem. E felhasználás jogát azonban előzetesen a szerzői (kapcsolódó) jogi jogosulttól meg kell szerezni. Az ügyben alkalmazható közigazgatási jogszabályok a fenti megállapítások érvényességét nem érintik. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXV1II. törvény ugyan hatálya alá vonja a szerződéssel összefüggő tevékenységeket [ 1. § (1) bekezdés d) és i) pontok], azonban utal az Szjt.-re, megállapítja, hogy a szerzői jogvédelem fennállásáról külön törvény rendelkezik [32. § (11) bekezdés], A rendelkezés csak a tervekről szól, de ez éppen azt támasztja alá, hogy az egyéb, a tervezéssel összefüggésben keletkező alkotások jogi védelmét csak a szerzői jogi szabályok alapján lehet megítélni. Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezésieljárásokról szóló46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az ügyben releváns, a szerzői jogi védelemmel összefüggő rendelkezést nem tartalmaz. Válasz a 3. kérdésre A felek a szerződés 6.2. pontjában a felhasználás mértékéről jogszerűen rendelkeztek, egyéb tekintetben a felhasználásjogviszonyait az Szjt. szabályozza. A jogszerű rendelkezést alátámasztja, hogy a felek szerződésének lényeges tartalmi eleme az elvégzett tevékenység szellemi alkotásban álló eredményéről való rendelkezés, és a dokumentáció fent elemzett részei szerzői jogi védelem alatt állnak. A szerződés 6.2. pontja szerinti korlátozást akként kell értelmezni, hogy a dokumentáció szerzői jogi védelem alá eső részeit az alperes- egy alkalommal, csak az ISPA-pályázat céljára használhatja fel, azaz valósíthat meg az Szjt. értelmében vett felhasználási cselekményeket,- a felhasználási jogot harmadik személyeknek nem engedheti át, valamint- a dokumentációt harmadik személyeknek nem engedheti át (itt a felperes dologi jogi, a szerzői jogi védelem alá eső dokumentációrészek műpéldányaira - értsd: eredeti példányaira- vonatkozó rendelkezési jogának gyakorlásáról van szó). A jogosulatlan felhasználás a szóban forgó tényállás mellett az alábbi felhasználási cselekményeket foghatja át: Szjt. „17. § A mű felhasználásának minősül különösen:
