Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 6. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
32 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből tott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotásokra vonatkozó rendelkezési jogról, más szóval arról, hogy melyik felet milyen terjedelmű vagyoni jogok illethetik meg a szerződés alapján keletkező szellemi alkotásokon. A jogszabályi rendelkezésből következik, és ezt szögezi le kétséget kizáróan a Ptk. magyarázata is, hogy a feleknek a kutatási szerződés alapján rendelkezésre bocsátott jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások jogi sorsára vonatkozó „megállapodása a kutatási szerződés lényeges tartalmi elemének tekinthető”.1 A kutatási szerződésben a bírói gyakorlat szerint is meg kell jelölni: „...a szerződéssel kapcsolatos, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások létrehozására és felhasználására vonatkozó feltételeket”.Az előző két megállapításból adódik, hogy - hacsak a felek eltérően nem rendelkeznek - a kutatási szerződésben kikötött ellenszolgáltatás a szerződés alapján létrehozott szellemi alkotások létrehozására és felhasználására, vagyis a szellemi alkotások feletti rendelkezési jogra vonatkozó ellenszolgáltatást is értelemszerűen magában foglalja. A kutatási szerződés alapján létrehozható szellemi alkotások körét - utaló szabályaival - szintén a Ptk. határozza meg.3 A Ptk. hivatkozott rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy a kutatás eredményei lehetnek általában egyrészt a szerzői jog által védett szerzői művek és a szerzői joghoz kapcsolódó jogi teljesítmények közül adatbázisok, illetve iparjogvédelmi alkotások (szabadalmazható találmány, használati minta, esetleg formatervezési minta), valamint közkinccsé még nem vált, egyéb szellemi alkotások, illetve know-how.4 A kutatási szerződés tárgya tipikusan műszaki, illetve természettudományos kutatómunka, de természetesen lehet társadalomtudományi területen is ilyen szerződést kötni. Mindkét esetben a kutató kötelezettségvállalása magában foglalja valamely szellemi alkotás létrehozására irányuló kötelezettséget is, azonban a szerződés a létrehozás folyamatát is sajátosan, részletesen szabályozhatja. Természettudományos, illetve műszaki területen valószínűbb a tevékenység, pontosabban a kutatási „paraméterek” részletesebb körülírása, a társadalomtudomány terén inkább csak a kutatás tárgyát írják körül. A jelen esetben a szerződés az EKHT-paramétereket részletesen meghatározza. Minden kutatási szerződésnek van szellemi alkotásban, mégpedig legalább szerzői műben vagy a szerzői jog által ' A Polgári Törvénykönyv magyarázata. K.JK.-Kcrszöv, 2002, p. 1479. Lásd az előző lábjegyzetben megjelölt forrás, p. 1478. Ptk. 86. § „(2) A védelmet - e törvény rendelkezésein kívül - az alkotások meghatározott fajtáira (...) a szerzői, az iparjogvédelmi [a szabadalmi, (...) és mintaoltalmi jog (...)] határozza meg. (3) A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. (4) A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. (...).” A (2) bekezdés szerinti felsorolásban értelemszerűen, a Ptk. 1977-cs szövegéhez képest korszerűsítve, az azóta eltelt időben folyt szerzői jogi és ipaijogvédclmi jogalkotás eredményeire figyelemmel, „mintegy előre módosítva” soroltuk fel a kutatási szerződés alapján létrehozható alkotásokat. Ebből - magától értetődően - kihagytuk az iparjogvédelem területén a vállalat- és árujelzőket (védjegy, földrajzi árujelzők), a szerzői jog területén pedig a szomszédos jogi teljesítményeket. Vő. F Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem. MTA-OTH, 1987, Bp., VI. 2. pont (szerzője: Lontai Endre) védett teljesítményben (adatbázis) álló eredménye. Ez lehet a szerződés célja is (társadalomtudományi kérdés kutatása zárótanulmánnyal), de lehet a célt el nem érő „rész-, illetve belső eredmény” is. A jelen esetben ilyen a műszaki megoldások tervét megalapozó EKHT. Az alkotások jogi sorsáról - a fentiek szerint - kötelező rendelkezni. Rendelkezés hiányában a Ptk. diszpozitív szabálya ad iránymutatást a megrendelői felhasználás mértékéről. A rendelkezés történhet részletesen vagy egyszerű utalással. Ha a felek részletesen rendelkeznek, akkor szerzői jogi védelemben részesülő alkotás létrehozása esetén felhasználási szerződéssel vegyes kutatási szerződés jön létre. Utalásos rendelkezés esetén a kutatási szerződés - a szellemi alkotásokra vonatkozó rendelkezési jog egyszerű gyakorlásával - az említett szerzői jogi szerződésnek mintegy előszerződése lehet. Attól függ, hogy a kutatási szerződés magában foglalja-e a teljes szerzői jogi felhasználási szerződést, hogy a felek megállapodnak-e az utóbb említett szerződés lényeges kérdéseiben, illetve a felek rendelkezése és az alkalmazandó külön törvények szabályai kiteszik-e a lényeges kérdésekről történő rendelkezést. (Például a szerzői jogi törvény felhasználási szerződésről szóló szabályai segítségével egy körül nem határolt terjedelmű engedély és ellenérték meghatározásával már létrejön a felhasználási szerződés.) A vegyes jelleg következménye, hogy a felhasználási szerződési elemekre és - a szerzői alkotások tekintetében - az átadásra és elfogadásra is a megfelelő szerzői jogi szabályokat kell alkalmazni. Ha a konkrét szerződést vizsgáljuk, az meghatározza az elvégzendő kutatás „paramétereit” (5.2. pont: elemzések, tehát a kutatás tárgyainak és a zárótanulmánynak, azaz az EKHT-nak a tartalmi kellékei). Ebből következik, hogy a vállalkozó (elvileg csak a szerződés betűje szerint) a jövőben létrehozandó, a szerzői jog területére eső szellemi alkotás megalkotására is kötelezettséget vállalt. Szakmai/tudományos írásmű(vek) készítését vállalta. A szerződés szerinti EKHT, valamint az összefoglaló dokumentáció szakmai része az Szjt. értelmében legalább összetett szakirodalmi mű, de - abban a részben, amelyben az elemzéssel elért eredményeket és az azokhoz vezető elemző tevékenységet írja le - elérheti a tudományos mű szintjét is, azonban a jogi védelem szempontjából ez a szinvonalkérdés közömbös. Megállapítások a tervezési elemekre A tervezési tevékenység és a tevékenység szellemi alkotásban álló eredménye felhasználása jogi szabályozásának viszonyára az előző szerkezeti egység megállapításai vonatkoznak. Meg kell jegyezni, hogy a tervezési szerződési elemek esetében a szellemi alkotásban álló eredmény mibenléte — szemben a kutatási eredményekkel - nem bizonytalan. A tervezés eredménye mintegy fogalmilag szerzői mű, mégpedig általában építészeti alkotás, épületegyüttes, városépítészeti együttes, műszaki létesítmény vagy ipari tervezőművészeti alkotás terve lehet,5 ha a terv megfelel a szerzői jogi védelem pozitív kritériumainak. 5 Szjt. l.§ (2) bekezdés k), I), o) pontok.
