Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 6. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 31 Ad 3.: 9. A felek a szerződés 6.2. pontjában a felhasználás mértékéről jogszerűen, a Ptk. és az Szjt. alapján rendelkeztek, egyéb tekintetben a felhasználás jogviszonyaira pedig az Szjt.-t kell alkalmazni. 10. Jogosulatlan felhasználás az adott tényállás mellett egyrészt a jogosult engedélye nélküli, a dokumentáció védelem alá eső részeinek az ügyirati funkcióba kerülést megelőző többszörözésében (lemásolásában) és/vagy átdolgozásában állhat. 11. Sem a megvizsgált részek, sem a végeredmény esetében nem állapítható meg a szolgai másolás (Szjt. 17. § a) pont). A 17. sorszámú dokumentáció elemei, illetve „végeredménye” nem tekinthető a 7. sorszámú dokumentáció elemzett részeire vonatkozó átdolgozásnak. A felperesi „megoldás” részbeni átvétele nem nyújt elegendő alapot az átdolgozásszintű, tehát szerzői jogilag is releváns felhasználás megállapíthatóságához. Ad 4.: A megvalósíthatósági tanulmány nem állt rendelkezésre. Részletes vélemény A szerződés elemzése és válasz az 1. és a 2. kérdésre: Vegyes szerződés A szerződés több szerződéstípus jegyeit hordozza.- Az 5.1. pont szerint feladat (területjellemzés) teljesítésére nézve szakirodalmi műre vonatkozó felhasználási szerződés,- az 5.2. pont (EKHT készítése) tekintetében kutatási szerződés, amelynek eredménye szakirodalmi vagy tudományos mű lehet,- az EKHT-hoz kapcsolódó szakvélemények (5.2.) készítése tekintetében felhasználási szerződés, ahol a szakvélemények minősülnek legalább szakirodalmi, de lehetséges, hogy tudományos műnek,- a műszaki megoldás terve (5.2.) tekintetében tervezési szerződés, amelynek eredménye műszaki létesítmény terve,- a környezetvédelmi engedélyeztetés dokumentációjának benyújtása elnevezésű munkarész tekintetében megbízási jellegű,- az összefoglaló dokumentációkra (5.3.) nézve szakirodalmi műre vonatkozó felhasználási szerződés elemei találhatók meg. Az 5.4. pont szerinti feladatok ellátása mellékkötelezettségek teljesítését jelenti, kivéve az angol nyelvre fordíttatást, amely ismét csak megbízási jellegű tevékenység. Összességében tehát vegyes szerződésről van szó. Ennek jogi alátámasztása a következő: A tervezési szerződés alapján „a vállalkozó műszaki-gazdasági tervező munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles” [Ptk. 408. § (1) bekezdés], A410. § (5) bekezdése szerint a tervezési szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások tekintetében a kutatási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Ptk. „kutatási szerződés” fogalma alapján „a vállalkozó kutatómunka végzésére, a megrendelő pedig díj fizetésére köteles” [Ptk. 412. § (1) bekezdés első mondat]. Mindkét altípusra nézve közös szabály, hogy — a megrendelő a tervet (illetve a vállalkozó a szolgáltatását) csak a szerződésben meghatározott célra és esetben használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja [Ptk. 409. § (3) bekezdés, 413. § (2) bekezdés], valamint — a szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások tekintetében a) ha a megrendelő a rendelkezés jogát kiköti, a vállalkozó a szellemi alkotást csak saját belső tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a megrendelő szabadon rendelkezik, b) ha a megrendelő a rendelkezés jogát nem köti ki, a szellemi alkotást csak saját üzemi tevékenysége körében használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a vállalkozó szabadon rendelkezik [Ptk. 410. § (5)bekezdés útján alkalmazandó 412. § (3)bekezdés], A felhasználási szerződésre vonatkozó állítás alapja a következő: Az Szjt. 1. § (2) bekezdése alapján minden, az irodalom, a tudomány és a művészet területére eső alkotást véd a törvény, az alkotások fajtája nem zárt. Ezt bizonyítja maga a törvény szövege: „függetlenül attól, hogy a törvény megnevezi-e,” és a felsorolást bevezető „különösen” szó. A példálózó felsorolásból az alábbiakkal kell a szerződés teljesítését összevetni. Szjt. 1. § (2) bekezdés: a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, j) a térképmű és más térképészeti alkotás, 1) a műszaki létesítmény terve. Az Szjt. 42-55. §-ai szabályozzák a felhasználási szerződést. A fejezet rendelkezési nyilvánvalóvá teszik (pl. 49. §, 52. §), hogy mind a már elkészült mű, mind jövőben megalkotandó mű felhasználására köthető felhasználási szerződés. Megállapítások a kutatásiszerződés-elemekre Abban az esetben, ha szerzői jogi védelem alá eső teljesítmény elkészítéséhez tervezés és/vagy kutatás szükséges, az Szjt. 3. § alapján felhívott Ptk. szerinti megfelelő szerződéstípus szabályait kell alkalmazni a teljesítmény eléréséhez szükséges tevékenységgel kapcsolatos jogok és kötelezettségek megítélésére. E szerződéstípusok szabályai összekapcsolják a teljesítmény felhasználásának jogviszonyát a tevékenységre vonatkozó jogokkal és kötelezettségekkel azáltal, hogy előírják, hogy a feleknek rendelkezniük kell a tevékenységgel elért teljesítmények felhasználásáról [Ptk. 410. § (5) bekezdés útján alkalmazandó 412. § (3) bekezdés]. A 410. § (5) bekezdésének utalása alapján mind a tervezési, mind a kutatási szerződésre igaz, hogy a Ptk. 412. § (3) bekezdése diszpozitív rendelkezéseket tartalmaz a szerződés alapján a kutató-vállalkozó által rendelkezésre bocsá
