Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 6. szám - Dr. Vida Sándor: Védjegyek összetévesztésének veszélye az EU Bíróságának ítélkezésében
26 Dr. Vida Sándor (18)... a gondolati képzettársítás (asszociáció) nem alternatívája az összetévesztés valószínűségének, hanem ez utóbbi körének meghatározására szolgál. Ezért e rendelkezés (gondolattársítás) nem alkalmazható, ha a fogyasztói összetévesztés veszélye (egyébként) nem áll fenn. (26) A pusztán asszociációs gondolattársítás, amely alkalmas lehet arra, hogy a két védjegy közötti tartalmi megegyezésre tekintettel a forgalom az ezek közötti kapcsolatra következtessen, önmagában nem alapozza meg az összetévesztés veszélyét. (Sabel) Másként kifejezve: az asszociációs kapcsolat csupán az egyik szempont az összetéveszthetőség elbírálása alkalmával, amely adott esetben (grafikai, hangzásbeli, jelentésbeli hasonlóságok fennállása esetén) az összetéveszthetőség mellett szólhat. Figyelemmel arra, hogy az európai védjegyjognak ezt a rendelkezését nálunk csak az „illeszkedési törvény” vezeti be, a „mások kárán tanulás” lehetősége a magyar jogászok számára ebben a kérdésben különösen kézenfekvő. Átfogó mérlegelés Az átfogó mérlegelésre való törekvés szükségessége több ítéletben is kifejezésre jut,7 beleértve az elsőfokú bíróság által hozott ítéleteket is. Példa: (25)... az összetévesztés veszélyének átfogó mérlegelése alkalmával az összehasonlítandó védjegyek által keltett képi, hangzásbeli és jelentésbeli képzetek által alkotott összbenyomás az irányadó, ahol is különösen az eltérő és a domináns elemekre kell figyelemmel lenni. Az irányelv 5. cikk 1. b) pontjából - amely „a közönség vonatkozásában jelentkező összetévesztés veszélye” kifejezéseket használja- következik, hogy az összetévesztés veszélyének átfogó értelmezése alkalmával az a döntő, hogy a védjegy miként hat az ilyen áru vagy szolgáltatás átlagos fogyasztójára. Az átlagos fogyasztó ugyanis a védjegyet általában összességében észleli, és nem ügyel az egyes részletekre. (Lloyd) A Lloyd-ítélet idézett 25. pontjának első mondatából kézenfekvő, hogy amikor maguknak a védjegyeknek a hasonlóságáról beszél az EU Bírósága, akkor a képi, hangzásbeli és jelentésbeli jellemzőket tartja szem előtt. Az átlagos fogyasztó Az EU Bíróságának jogegységesítő tevékenységéig a tagországok bíróságai más-más premisszákból kiindulva határozták meg az átlagos fogyasztó modelljét. Mind versenyjogi, mind védjegyjogi ügyekben egyes tagországok bíróságai a tájékozatlan, szinte együgyű fogyasztó fogalmából kiindulva paternalista módon védték a fogyasztót. Más tagországok bíróságai a tájékozott, értelmes fogyasztó modelljének szem előtt tartásával ítélkeztek. Az EU Bírósága ezt az utóbbi modellt tette magáévá.8 Ezzel kimondatlanul is abból indult ki, hogy Európában elvárható a fogyasztótól, hogy tájékozott legyen. Ma már a versenyjogi, valamint a védjegyjogi ítélkezésben valamennyi tagország magáévá tette az „értelmes, tájé^ LLOYD-ítélct 25. pontja LLOYD-ítélct 26. pontja kozott fogyasztó” modelljét. Azt azonban, hogy ezt sem lehet abszolutizálni, az EU Bírósága védjegyügyekben is ismételten kimondta. (26) Az átfogó mérlegelés alkalmával a vizsgált árufajta vonatkozásában az átlagosan tájékozott, figyelmes és értelmes fogyasztót kell szem előtt tartani. Mindenesetre figyelembe kell venni, hogy az átlagos fogyasztónak csak ritkán van alkalma, hogy a különböző védjegyeket közvetlenül összehasonlítsa egymással, hanem kénytelen arra a pontatlan képre hagyatkozni, ami emlékezetében megmaradt. Ezenfelül azt is figyelembe kell venni, hogy az átlagos fogyasztó figyelme a különféle áruknál és szolgáltatásoknál eltérő (intenzitású) lehet. (Lloyd) Kölcsönhatások Logikailag az előzőekhez kapcsolódik a kölcsönhatások9 szerepének vizsgálata is. Példa: (19) Az átfogó mérlegelés szükségessé teszi a tekintetbe jövő körülmények egymás közti kölcsönhatásának figyelembevételét, így különösen a védjegyek és az általuk jelölt áruk közötti hasonlóságokat. A vonatkozó áruk vagy szolgáltatások közötti alacsonyabb mértékű hasonlóságot kiegyenlítheti a védjegyek közötti nagyobb mérvű hasonlóság és fordítva. A különböző körülmények közötti kölcsönhatás az irányelv bevezető indokolásának 10. bekezdésében is kifejezésre jut, miszerint feltétlenül szükséges a hasonlóságnak a vizsgálata az összetévesztés mérlegelésénél, amely utóbbi különösen a védjegy piaci ismertségének fokától és a védjegy és a (későbbi) megjelölés közötti hasonlóság mértékétől, valamint az azok által megjelölt áruk és szolgáltatások hasonlóságának mértékétől függ. (Lloyd) Az áru fogalma egyébként - akárcsak a legtöbb vizsgálati követelmény (a veszély fennállása, átfogó értelmezés, kölcsönhatás) — nevesítve is megjelenik, amint arra alább még visszatérünk. A megkülönböztető erő Az összetévesztés veszélye annál komolyabb, minél nagyobb a korábbi védjegy megkülönböztető ereje. Következik ebből a tézisből, hogy a nagyobb megkülönböztető erővel rendelkező védjegyek szélesebb körű oltalomra tarthatnak igényt, mint az egyszerű, a köznapi szóhasználat szerinti „nonnál” védjegyek, amelyeknek a megkülönböztető ereje alacsonyabb. Az EU Bíróságának ezt a megállapítását10 nem minden országban fogadták a bírák lelkesedéssel, az egyik angol bíró például több ítéletében is értetlenségének ad kifejezést, majd utána fegyelmezetten megállapítja, hogy „but this is the law” (de így szól a törvény). (38) ... a bíróság megállapította, hogy az összetévesztés veszélye annál nagyobb, minél nagyobb a korábbi védjegy megkülönböztető ereje... (39) ... a bíróság tehát megállapította, hogy a korábbi védjegy különös megkülönböztető ereje az összetévesztés LLOYD-ítélct 19. pontja 10 SABEL-ítélct 22. pontja, CANON-ítclct 20. pontja, LLOYD-ítélct 20. pontja, MARCA/ADIDAS-ítélet 38., 39., 41. pontja
