Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 6. szám - Dr. Vida Sándor: Védjegyek összetévesztésének veszélye az EU Bíróságának ítélkezésében
Iparjogvédelmi es Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 108. évfolyam 6. szám 2003. december DR. VIDA SÁNDOR* Védjegyek összetévesztésének veszélye az EU Bíróságának ítélkezésében Az utóbbi néhány évben az EU Bírósága1 a védjegyek összetéveszthetősége tárgyában több elvi jelentőségű ítéletet hozott, amelyeket érdemes elemezve is áttekinteni, függetlenül attól, hogy a hazai szakirodalom közvetlenül2 vagy közvetve (azaz a tagállamok bíróságainak ítélkezése kapcsán3) már megemlékezett azokról. A téma jelentőségére tekintettel ennyi ismétlés talán megengedhető. Az EU Bíróságának ítélkezésénél a kiindulási alapot persze az EU Védjegyjogi Irányelve (a továbbiakban: irányelv)4 * képezi, amelynek kötelező rendelkezéseit a tagállamok saját belső jogukba beépítettek, vagy amelyeket önként átvettek (ez utóbbiak az ún. opcionális szabályok). így járt el egyébként a magyar jogszabályalkotó is a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tv. létrehozásakor, valamint a 2003. május 1-jével hatályba lépő ún. „illeszkedési törvény” előkészítése alkalmával. Némi támpontot nyújt ezen felül az EU Bírósága (valamint a tagállamok bíróságai és iparjogvédelmi hatóságai számára) az irányelv bevezető indokolásának 10. bekezdésében meghatározott néhány szempont, nevezetesen, hogy az összetéveszthetőség elbírálása alkalmával figyelembe veendő „a védjegy piaci ismertsége, a gondolattársítás, * jogtanácsos, Danubia Szabadalmi és Ügyvédi Iroda „High Court of Justice”, „Cour de justice des Communautés européennes”, „Europäischer Gerichtshof’, valójában másodfokú bíróság. A külföldi terminológiát követve az „EU Bírósága” megnevezést használjuk. (Az EU Elsőfokú Bírósága ugyancsak Luxemburgban székel.) Jogértelmezési kérdésekben, a tagállamok bíróságainak megkeresése alapján, az EU Bírósága első és végső fokon jár cl. Indokolja ezt, hogy a tagállamokból érkező jogértelmezési megkeresések „feladói” igen gyakran az ottani legfelsőbb bíróságok. Dk Árva Katalin: Szemelvények az EU Bíróságának a Tanács Első Védjegyjogi Irányelvéhez kapcsolódó gyakorlatából (Sabel/Puma, Marca Mode/Adidas ítéletek). Védjegyvilág, 2002, 1. szám, p. 9.; uő: A Tanács Első Védjegyjogi Irányelvéhez kapcsolódó gyakorlat (Chevy-itélet). uo. 2002, 2. szám, p. 37 Dr. Vida Sándor: Az EU Bírósága gyakorlatának hatása a francia ítélkezésre (Chcvy-, Canon-ítélctck). Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2002,6. szám, p. 36; uő: Az EU Bírósága határozatainak tükröződése a Brit Törvényszék ítéleteiben (Canon-, Lloyd-, Chevy-ítéletck). uo. 2003, 2. szám p. 25; uő: Az EU Bírósága gyakorlatának hatása a német ítélkezésre: Védjegyek összetéveszthetősége (Ideal Standard II, Canon-, Sabel/Puma-, Lloyd-, Marca Mode/Adidas-, BMW-ítéletck). uo. 2003, 5. szám, p. 42 A tagállamok védjegyjogának közelítéséről szóló 89/104 EGK Irányelv, O. J. L 40/1 (1989) amelyet a bejegyzett védjegy vonatkozásában a használat előidézhet, valamint a védjegyek és az azokkal jelölt áruk hasonlóságának mértéke.” A következőkben az egyes ítéletekből kiragadott idézetekkel mutatjuk be az EU Bíróságának állásfoglalásait. Ez persze csak pillanatfelvétel jellegű, hiszen ha az elmúlt néhány év alatt már hat jogértelmező ítélet született a vizsgált kérdésben, akkor ezeket alighanem továbbiak fogják követni. Az összetévesztés veszélyének fennállása Ez akkor állapítható meg, ha a közönség azt gondolhatja, hogy az áruk forgalomba helyezője ugyanaz a vállalat vagy ha egymással gazdasági kapcsolatban álló vállalatok."' Példa: (17) A bíróság joggyakorlata szerint az összetévesztés veszélye, figyelemmel az irányelv 5. cikk 1. b) pontjában foglaltakra, akkor áll fenn, ha a közönség azt gondolhatja, hogy az egymással szemben álló áruk vagy szolgáltatások ugyanattól a vállalattól származnak, vagy az adott esetben egymással gazdasági kapcsolatban álló vállalattól ... (Lloyd). Ez a megállapítás egyenes következménye annak, hogy az EU Bíróságának állandó joggyakorlata szerint a védjegy alapvetőfunkciója, hogy az áru származására, valamint ezzel kapcsolatban meghatározott minőségére utaljon. Gondolattársítás (asszociáció) A tagországok néhány bíróságánál értelmezési problémát okozott az irányelv 4. cikk 1. b) pontjának az a rendelkezése, amely szerint az összetévesztés veszélye „magában foglalja annak veszélyét is, hogy a védjegyet gondolattársítás útján a korábbi védjeggyel kapcsolatba hozzák.” Az EU Bírósága szerint azonban a két védjegy mondanivalójára visszavezethető asszociációs kapcsolat önmagában nem elegendő az összetéveszthetőség megállapításához.6 Példa: SABEL-ítélet 16. pontja, CANON-ítélet 29. pontja, LLOYD-ítclet 17. pontja - A főszövegben mindig csak a legutóbbi ítéletet idézzük, mivel az vagy ismétli a korábbi(aka)t, vagy ahhoz valamit még hozzátesz, s igy a legkiforrottabb. 6 SABEL-ítélet 18., 26. pontja
