Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az elsőbbséggel kapcsolatos kérdések megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 108. évfolyam 1. szám 2003. február EURÓPAI JOGI FIGYELŐ DR. PALÁGYI TIVADAR Az elsőbbséggel kapcsolatos kérdések megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában A jelen tanulmányban az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) 87-89. cikkelye alapján az európai szabadalmi bejelentések elsőbbségi jogának keletkezésével, igénybevételével és hatásával foglalkozunk. Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban a „cikkely” szó helyett a „szakasz” szót fogjuk használni. A jogesetek ismertetésekor hivatkozni fogunk a határozatjelére, amely egy betűből és utána egy törtszámból áll: G a Kibővített Fellebbezési Tanács, J a Jogi Fellebbezési Tanács és T a Műszaki Fellebbezési Tanácsok határozataira vonatkozik; a törtszám második száma a határozathozatal évének utolsó két számjegyét, első száma pedig az illető évben a határozat sorszámát adja meg. Az Európai Szabadalmi Flivatal (ESZH) hivatalos közlönyében (Official Journal of the EPO) megjelent határozatoknál az OJ betűk után utalunk a megjelenés évére és az oldalszámra (például OJ 1990,93) is. A VI rövidítés az ESZH által kiadott Vizsgálati irányelvekre, míg a VSZ rövidítés a Végrehajtási szabályzatra utal. Az elsőbbség kérdésének külön szabályozására azért volt szükség, mert az ESZH nem tagja a Párizsi Uniónak. Az ESZE nem elégedett meg a Párizsi Uniós Egyezmény (PUE) 4. szakaszára való utalással, miként ezt a PCT 8. szakaszának (2) bekezdése teszi, hanem az európai szabadalmi bejelentés elsőbbségét külön szövegezéssel szabályozta, de itt messzemenően átvette a PUE előírásait. Az ESZE a Preambulumban foglaltak szerint a PUE 19. szakasza szerinti külön egyezmény és az európai szöveg szorosan, többnyire szó szerint támaszkodik a nemzetközi előképre; így az európai és a nemzeti elsőbbségi alapelvek nem különböznek lényegesen. A PUE bármelyik tagállamában egy első bejelentés a bejelentő vagy jogutódja számára elsőbbségi jogot biztosít egy európai utóbejelentéshez. Az első bejelentés akár nemzeti bejelentés lehet, akár egy olyan bejelentés, amely egy szerződő államban joghatállyal bír, mint például egy európai szabadalmi bejelentés. így az európai első bejelentés is elsőbbséget megalapozó lehet, mert a 87. szakasz (1) és (2) bekezdése, valamint a 66. szakasz alapján előírásszerű nemzeti bejelentés hatályával bír. „Az elsőbbségi jog” c. 87. szakasz szövege a következő: „(1) Azt, aki szabadalom, használati mintaoltalom, hasznossági bizonylat vagy feltalálói tanúsítvány iránt szabályszerű bejelentést tett az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezményben részes államban vagy ilyen államra kiterjedő hatállyal, úgyszintén az ilyen bejelentő jogutódját elsőbbségi jog illeti meg arra, hogy ugyanazon találmány tekintetében európai szabadalmi bejelentést tegyen az első bejelentés bejelentési napjától számított tizenkét hónapos időtartamon belül. (2) Elsőbbségi jog alapítható minden olyan bejelentésre, amely a bejelentés helye szerinti állam nemzeti jogszabálya, kétoldalú vagy többoldalú szerződése - ideértve ezt az Egyezményt — értelmében szabályszerű nemzeti bejelentésnek számít. (3) Szabályszerű nemzeti bejelentésnek kell tekinteni azt a bejelentést, amely elégséges annak megállapítására, hogy azt melyik napon nyújtották be, függetlenül a bejelentés további sorsától. (4) Az ugyanabban az államban, illetve államra kiterjedő hatállyal azonos tárgyban tett későbbi bejelentést csak akkor lehet az elsőbbség meghatározása szempontjából első bejelentésnek tekinteni, ha a korábbi bejelentést a későbbi bejelentés bejelentési napja előtt visszavonták, arról lemondtak vagy azt elutasították anélkül, hogy közzétették volna, ahhoz jogok fűződnének vagy arra elsőbbségi igényt alapítottak volna. Az ilyen korábbi bejelentésre tehát ez esetben később sem lehet már elsőbbséget alapítani. (5) Ha az első bejelentést olyan államban tették, amely nem részese az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezménynek, az (1 (4) bekezdések csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben az érintett állam az Igazgatótanács által kiadott közlemény szerint és két- vagy többoldalú megállapodások alapján azonos hatályú elsőbbséget biztosít az Európai Szabadalmi Hivatalnál vagy bármelyik Szerződő Államban, vagy arra kiterjedő hatállyal tett első bejelentésre alapítva, a Párizsi Egyezményben megállapított azonos feltételekkel.” Ez a szakasz tehát meghatározza, hogy milyen előfeltételek mellett lehet elsőbbségi jogot érvényesíteni egy ipari jogra vonatkozó korábbi bejelentésből egy európai szabadalmi bejelentés számára. Az előírás messzemenően a PUE 4. szakaszán alapszik. Azokat a részleteket, amelyek az elsőbbségi jog igénybevételére vonatkoznak, a 88. szakasz és az ahhoz tartozó 38. szabály ismerteti. A PCT az elsőbbség igénybevételére vo
