Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az elsőbbséggel kapcsolatos kérdések megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában
40 Dr. Palágyi Tivadar natkozó előírásokat a 8. szakaszban és a 4.10. szabályban rögzíti. A VIA-III, 6. fejezete 11 pontban foglalkozik az elsőbbség igénylésével. A 87. szakasz (1) bekezdése szerint az európai szabadalmi bejelentés csak ugyanarra a találmányra vonatkozó korábbi bejelentés elsőbbségét igényelheti. Ez azt jelenti, hogy az európai szabadalmi bejelentés igénypontjainak tárgya legyen világosan felismerhető a korábbi bejelentésben. A T 184/84 sz. és a T 81/87 sz. határozatok szerint azonban az európai szabadalmi bejelentés szóhasználatának nem kell azonosnak lennie a korábbi bejelentésével, mert nem a szóhasználat, hanem az azonos tárgy a mérvadó. A T 136/95 (OJ 1998, 198) sz. határozat megállapítja, hogy a korábbi és az európai bejelentés találmányának azonosságára vonatkozó követelményt rugalmasan kell értelmezni, és az azonosság megítélésénél a szakembert kell alapul venni, aki eltérően a feltalálói tevékenység megítélésénél figyelembe vett tudásától nincs tisztában a technika teljes állásával, hanem annak csupán azokat az elemeit ismeri, amelyek általános tudásának a részét képezik, és ennek a tudásnak az alapján kell megállapítania, hogy a találmány azonos-e vagy sem; bizonyos, a későbbi bejelentésben igényelt jellemzőknek nem kell kimondottan megemlítve lenniük a korábbi bejelentésben, ha a szakember csupán a szaktudása vagy egyszerű kiviteli lépések elvégzése alapján következtetni tud azokra. A fellebbezési tanácsok joggyakorlatában az azonos találmány vonatkozásában három eltérő definíció ismerhető fel:. a) A fentebb már említett T 184/84 sz. és a T 251/91 sz. határozatok ilyen célra az újdonsági próbát alkalmazzák, vagyis azt vizsgálják, hogy az európai szabadalmi bejelentésben igényelt összes jellemző ki van-e nyilvánítva a korábbi bejelentésben. Hasonló megoldást javasol a VI C-V, 2.4. pontja, leszögezve, hogy az alapvető vizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy egy igénypont jogosult-e az elsőbbségi napra, azzal a vizsgálattal azonos, amelynek feladata azt megállapítani, hogy egy bejelentés megváltoztatása kielégíti-e a módosításra vonatkozó 123. szakasz (2) bekezdésében foglalt követelményt. b) Más ítéletek azt követelik, hogy az elsőbbségi bejelentésben a találmány lényeges jellemzői legyenek kinyilvánítva. A fentebb már említett T 81/87 sz. határozat azt kivánja, hogy az elsőbbségi iratban a találmány összes lényeges jellemzője vagy kimondottan ki legyen nyilvánitva, vagy pedig közvetlenül és kétértelműség nélkül implicite benne legyen a bejelentésben. A T 269/83 sz. határozat kimondja, hogy hiányzó részek, amelyeket csak később ismernek fel lényegesként, nem képezik részét az eredeti kinyilvánításnak. c) A T 73/88 (OJ 1992,557) sz. határozat egy ételbárban felszolgálható ételre (snack food) vonatkozó angol bejelentés alapján benyújtott európai bejelentés kapcsán első ízben tett különbséget az igénypontban olyan műszaki jellemzők között, amelyek az oltalmi kör meghatározása szempontjából fontosak, de nem fontosak az elsőbbség meghatározása terén, és olyan jellemzők között, amelyek az elsőbbség megállapítása szempontjából is fontosak. Ennek az ítéletnek az állásfoglalása szerint az európai szabadalmi bejelentés bizonyos körülmények között akkor is igényelheti a korábbi bejelentés elsőbbségét, ha a benne igényelt jellemző nincs kinyilvánítva a korábbi bejelentésben, vagyis azt csak az európai bejelentésbe iktatták be, de ez a jellemző nem változtatja meg a találmány lényegét, vagyis nem áll összefüggésben a találmány funkciójával és hatásával. így a Fellebbezési Tanács elismerte az elsőbbségi igény jogosságát. Időnként felmerül a kérdés, hogy egy olyan korábbi bejelentés, amely a találmányt általánosan nyilvánítja ki, milyen mértékben szolgálhat az elsőbbségi jog megalapozásaként olyan bejelentés számára, amely egy konkrét kiviteli alakot ismertet. A T 301/87 (OJ 1990, 335) sz. határozat olyan európai szabadalmi bejelentésre vonatkozott, amely egy DNS-szekvencia egy részét igényelte. Az elsőbbséget megalapozó bejelentésben hosszabb szekvenciát nyilvánítottak ki, amely az igényelt részt tartalmazta ugyan, de nem említette kimondottan. Ezért az elsőbbséget nem ismerték el. Ezzel szemben aT 182/92 sz. határozat esetében csak az európai szabadalmi bejelentés nyilvánított ki térhálósítható polimereket, az alapbejelentés nem. Ennek ellenére a fellebbezési tanács a polimereket az elsőbbségi iratból levezethetőnek minősítette az abban megnevezett közbenső termékek és olyan termékekre való utalás alapján, amelyeket tovább lehet térhálósítani. A T 581/89 sz. határozat alapját képező európai szabadalom két olyan konkrét igényponti jellemzőt tartalmazott, amelyek az elsőbbségi iratban nem voltak kinyilvánítva. Ezek a jellemzők azonban a találmány szempontjából nem voltak lényegesek, mert csupán triviális, a szakember számára ismert mérési értékeket képviseltek, amelyeket a szakember szokásos alternatívaként választhatott volna, így a Fellebbezési Tanács kielégítettnek tekintette az azonos találmány követelményét. A T 16/87 (OJ 1992,212) sz. határozat alapját képező európai szabadalom igénypontjai, amelyek robbanómotorok kipufogógázainak kezelésére szolgáló katalizátorra vonatkoztak, az elsőbbségi iratban ki nem nyilvánított további jellemzőként a katalizátor két komponensének a súlyarányát is tartalmazták. Ez azonban nem volt olyan lényeges része az 1. igénypont tárgyának, amely az elsőbbségi bejelentés tárgyához viszonyítva új találmányhoz vezetett volna; inkább az oltalmi kör önkényes korlátozásáról volt szó. Ezért elismerték az elsőbbségi igény jogosságát. A T 582/91 sz. határozat szintén megállapítja, hogy az elsőbbségi napot követően egy független igénypontba beiktatott olyan jellemző, amely nem képezi a találmány lényeges részét, hanem csupán önként korlátozza az igénypont oltalmi körét, nem jelenti az igényelt elsőbbségre vonatkozó jog elvesztését. A 87. szakasz (1) bekezdése megadja többek között azoknak az oltalmi jogot biztosító bejelentéseknek a körét, amelyek egy európai szabadalmi bejelentés számára számításba jöhetnek mint elsőbbséget megalapozó első bejelentések. Ilyen téren egy szabadalom, használati minta, hasznossági bizonylat vagy szerzői tanúsítvány jöhet számításba. Az Amerikai Egyesült Államok szabadalmi joggyakorlatába 1995. június 8-i hatállyal bevezetett ideiglenes szabadalmi bejelentés az ESZH elnökének 1996. január 26-án kiadott közleménye (OJ 1996,81) szerint elsőbbséget megalapozó előírásszerű nemzeti bejelentésként ismerhető el. Az elnöki közlemény utal arra, hogy az ESZH fellebbezési
