Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 1. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az elsőbbséggel kapcsolatos kérdések megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában

40 Dr. Palágyi Tivadar natkozó előírásokat a 8. szakaszban és a 4.10. szabályban rögzíti. A VIA-III, 6. fejezete 11 pontban foglalkozik az el­sőbbség igénylésével. A 87. szakasz (1) bekezdése szerint az európai szabadal­mi bejelentés csak ugyanarra a találmányra vonatkozó ko­rábbi bejelentés elsőbbségét igényelheti. Ez azt jelenti, hogy az európai szabadalmi bejelentés igénypontjainak tár­gya legyen világosan felismerhető a korábbi bejelentésben. A T 184/84 sz. és a T 81/87 sz. határozatok szerint azonban az európai szabadalmi bejelentés szóhasználatának nem kell azonosnak lennie a korábbi bejelentésével, mert nem a szóhasználat, hanem az azonos tárgy a mérvadó. A T 136/95 (OJ 1998, 198) sz. határozat megállapítja, hogy a korábbi és az európai bejelentés találmányának azonossá­gára vonatkozó követelményt rugalmasan kell értelmezni, és az azonosság megítélésénél a szakembert kell alapul venni, aki eltérően a feltalálói tevékenység megítélésénél figyelembe vett tudásától nincs tisztában a technika teljes állásával, hanem annak csupán azokat az elemeit ismeri, amelyek általános tudásának a részét képezik, és ennek a tu­dásnak az alapján kell megállapítania, hogy a találmány azonos-e vagy sem; bizonyos, a későbbi bejelentésben igé­nyelt jellemzőknek nem kell kimondottan megemlítve len­niük a korábbi bejelentésben, ha a szakember csupán a szaktudása vagy egyszerű kiviteli lépések elvégzése alap­ján következtetni tud azokra. A fellebbezési tanácsok joggyakorlatában az azonos ta­lálmány vonatkozásában három eltérő definíció ismerhe­tő fel:. a) A fentebb már említett T 184/84 sz. és a T 251/91 sz. határozatok ilyen célra az újdonsági próbát alkalmazzák, vagyis azt vizsgálják, hogy az európai szabadalmi bejelen­tésben igényelt összes jellemző ki van-e nyilvánítva a ko­rábbi bejelentésben. Hasonló megoldást javasol a VI C-V, 2.4. pontja, leszögezve, hogy az alapvető vizsgálat, amely­nek célja annak megállapítása, hogy egy igénypont jogo­sult-e az elsőbbségi napra, azzal a vizsgálattal azonos, amelynek feladata azt megállapítani, hogy egy bejelentés megváltoztatása kielégíti-e a módosításra vonatkozó 123. szakasz (2) bekezdésében foglalt követelményt. b) Más ítéletek azt követelik, hogy az elsőbbségi bejelen­tésben a találmány lényeges jellemzői legyenek kinyilvánít­va. A fentebb már említett T 81/87 sz. határozat azt kivánja, hogy az elsőbbségi iratban a találmány összes lényeges jel­lemzője vagy kimondottan ki legyen nyilvánitva, vagy pe­dig közvetlenül és kétértelműség nélkül implicite benne le­gyen a bejelentésben. A T 269/83 sz. határozat kimondja, hogy hiányzó részek, amelyeket csak később ismernek fel lényegesként, nem képezik részét az eredeti kinyilvánítás­nak. c) A T 73/88 (OJ 1992,557) sz. határozat egy ételbárban felszolgálható ételre (snack food) vonatkozó angol bejelen­tés alapján benyújtott európai bejelentés kapcsán első ízben tett különbséget az igénypontban olyan műszaki jellemzők között, amelyek az oltalmi kör meghatározása szempontjá­ból fontosak, de nem fontosak az elsőbbség meghatározása terén, és olyan jellemzők között, amelyek az elsőbbség megállapítása szempontjából is fontosak. Ennek az ítélet­nek az állásfoglalása szerint az európai szabadalmi bejelen­tés bizonyos körülmények között akkor is igényelheti a ko­rábbi bejelentés elsőbbségét, ha a benne igényelt jellemző nincs kinyilvánítva a korábbi bejelentésben, vagyis azt csak az európai bejelentésbe iktatták be, de ez a jellemző nem változtatja meg a találmány lényegét, vagyis nem áll össze­függésben a találmány funkciójával és hatásával. így a Fel­lebbezési Tanács elismerte az elsőbbségi igény jogosságát. Időnként felmerül a kérdés, hogy egy olyan korábbi beje­lentés, amely a találmányt általánosan nyilvánítja ki, mi­lyen mértékben szolgálhat az elsőbbségi jog megalapozása­ként olyan bejelentés számára, amely egy konkrét kiviteli alakot ismertet. A T 301/87 (OJ 1990, 335) sz. határozat olyan európai szabadalmi bejelentésre vonatkozott, amely egy DNS-szekvencia egy részét igényelte. Az elsőbbséget megalapozó bejelentésben hosszabb szekvenciát nyilvání­tottak ki, amely az igényelt részt tartalmazta ugyan, de nem említette kimondottan. Ezért az elsőbbséget nem ismerték el. Ezzel szemben aT 182/92 sz. határozat esetében csak az európai szabadalmi bejelentés nyilvánított ki térhálósítható polimereket, az alapbejelentés nem. Ennek ellenére a fel­lebbezési tanács a polimereket az elsőbbségi iratból leve­­zethetőnek minősítette az abban megnevezett közbenső ter­mékek és olyan termékekre való utalás alapján, amelyeket tovább lehet térhálósítani. A T 581/89 sz. határozat alapját képező európai szabada­lom két olyan konkrét igényponti jellemzőt tartalmazott, amelyek az elsőbbségi iratban nem voltak kinyilvánítva. Ezek a jellemzők azonban a találmány szempontjából nem voltak lényegesek, mert csupán triviális, a szakember szá­mára ismert mérési értékeket képviseltek, amelyeket a szakember szokásos alternatívaként választhatott volna, így a Fellebbezési Tanács kielégítettnek tekintette az azo­nos találmány követelményét. A T 16/87 (OJ 1992,212) sz. határozat alapját képező eu­rópai szabadalom igénypontjai, amelyek robbanómotorok kipufogógázainak kezelésére szolgáló katalizátorra vonat­koztak, az elsőbbségi iratban ki nem nyilvánított további jellemzőként a katalizátor két komponensének a súlyará­nyát is tartalmazták. Ez azonban nem volt olyan lényeges része az 1. igénypont tárgyának, amely az elsőbbségi beje­lentés tárgyához viszonyítva új találmányhoz vezetett vol­na; inkább az oltalmi kör önkényes korlátozásáról volt szó. Ezért elismerték az elsőbbségi igény jogosságát. A T 582/91 sz. határozat szintén megállapítja, hogy az el­sőbbségi napot követően egy független igénypontba beikta­tott olyan jellemző, amely nem képezi a találmány lényeges részét, hanem csupán önként korlátozza az igénypont oltal­mi körét, nem jelenti az igényelt elsőbbségre vonatkozó jog elvesztését. A 87. szakasz (1) bekezdése megadja többek között azok­nak az oltalmi jogot biztosító bejelentéseknek a körét, ame­lyek egy európai szabadalmi bejelentés számára számításba jöhetnek mint elsőbbséget megalapozó első bejelentések. Ilyen téren egy szabadalom, használati minta, hasznossági bizonylat vagy szerzői tanúsítvány jöhet számításba. Az Amerikai Egyesült Államok szabadalmi joggyakor­latába 1995. június 8-i hatállyal bevezetett ideiglenes sza­badalmi bejelentés az ESZH elnökének 1996. január 26-án kiadott közleménye (OJ 1996,81) szerint elsőbbséget meg­alapozó előírásszerű nemzeti bejelentésként ismerhető el. Az elnöki közlemény utal arra, hogy az ESZH fellebbezési

Next

/
Oldalképek
Tartalom