Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Dr. Szilágyi Emese: Az InfoSoc irányelv magyar jogharmonizációs kérdései a német példa tükrében
Az InfoSoc irányelv magyar jogharmonizációs kérdései a német példa tükrében 37 nyeges részét képezik egy olyan technológiai folyamatnak, amely kizárólag arra irányul, hogy lehetővé tegye a művek, illetve más jogvédett tárgyak hálózaton való átvitelét harmadik személyek között oly módon, hogy az átvitelt egy köztes személy bonyolítja, vagy pedig arra, hogy a jogszerű felhasználását lehetővé tegye, azzal a feltétellel minősülnek szabad felhasználásnak, hogy a szóban forgó ideiglenes többszörözésnek nincs önálló gazdasági jelentősége, és a 2. cikkben megfogalmazott többszörözési jog alóli kivételnek számit. A törvényjavaslat vonatkozó indokolása szerint a gyakorlatban e szabad felhasználási esetkör alá eshet a browsing, illetve a caching. A fakultatív esetek között vannak olyanok, amelyek a német jog számára már ismertek, mint például a közbiztonsági, államigazgatási, törvényhozási illetve igazságszolgáltatási célokra való felhasználás,23 a vallási szertartások és hatóság által szervezett hivatalos ünnepségek alatti felhasználás,24 a nyilvános közterületeken tartós elhelyezés céljából alkotott művek felhasználása25 vagy a mű más anyagba való véletlenszerű belefoglalása,26 de megemlíthető még az efemer rögzítés,27 illetve az idézés28 vagy akár a magáncélú másolás joga is.29 A magáncélú másolásra vonatkozóan fontos megjegyezni, hogy a második kamara korábban említett észrevételeiben kifogásolta, hogy a törvényjavaslat nem tesz eleget az InfoSoc irányelv (38) bekezdésében megfogalmazott azon követelménynek, melynek értelmében a tagállamok kötelesek az analóg és digitális magáncélú másolás között különbséget tenni, figyelemmel arra a vitathatatlan tényre, hogy a digitális magáncélú másolás technikai adottságaiból következően komoly mértékben veszélyeztetheti és befolyásolhatja a belső piac működését. A második kamara hiányolja e különbségtételt, melyet elengedhetetlenül fontosnak tart a technikai felzárkózás jegyében. Ezen túlmenően a filmipar reprezentatív érdekcsoportjai is a digitális magáncélú másolás káros következményeire hívják fel a figyelmet, melyek nem csak a német, hanem az európai filmipar létét is súlyosan veszélyeztetik, utalva itt a különböző letöltésekre, illetve a kalóz offline VCD-kre. írásbeli anyagukban azt az igényt fejezik ki a német jogalkotó felé, hogy biztosítson a szellemi tulajdonnak ugyanolyan jogvédelmet, mint amilyen az anyagi tulajdon számára már létezik. A szövetségi kormány a második kamara észrevételeire vonatkozóan kifejtette, hogy nem ért egyet a fent említett kritikákkal. A kormány álláspontja szerint jóllehet a technikai adottságoknak tulajdoníthatóan valóban mind mennyiségi, mind minőségi különbségek vannak a kétféle másolási technika között, azonban az irányelv nem tartalmaz semmilyen olyan kötelező előírást, amelyből következően a digitális többszörözési cselekményeket ki kellene venni a magáncélú másolás köréből. A szövetségi kormány érvelése jogpolitikailag valóban helytálló, mivel az irányelv célt fogalmaz meg, és nem kötelezi a tagállamokat, azonban gya3 InfoSoc irányelv 5. cikk, (3) bekezdésbe), UrhG § 45 (2) 24 InfoSoc irányelv 5. cikk, (3) bekezdésig), UrhG § 52 (2) 25 InfoSoc irányelv 5. cikk, (3) bekezdés (h), UrhG § 59 (1) 26 InfoSoc irányelv 5. cikk, (3) bekezdés(i), UrhG § 57 27 InfoSoc irányelv 5. cikk, (2) bekezdései/), UrhG § 55 28 InfoSoc irányelv 5. cikk, (3) bekezdés(d), UrhG § 51, 63 29 InfoSoc irányelv 5. cikk, (2) bekezdés (b), UrhG § 53 korlati szempontból a második kamara álláspontja támogatható, mivel a digitális másolás speciális válaszokat követel meg a jogtól. Megfontolásra érdemes ezért a második kamara részéről előterjesztett javaslat is, amely a Németországban jelenleg hatályos, meghatározott műszaki cikkek árába beépített jogdíj-kompenzációs rendszer megváltoztatását szorgalmazza oly módon, hogy a jogdíjelem csak azon műszaki cikkek árába legyen beépítve, amelyeknek bizonyíthatóan és elsődlegesen célja a többszörözés, és ne terhelje például a faxokat, vagy a nyomtatókat. A szövetségi kormány egyébként ez utóbbi javaslattal sem ért egyet. Visszatérve az egyes szabad felhasználási esetekre, természetesen találunk olyanokat is az irányelvben, amelyek a német jog számára ismeretlenek. Ezek között vannak a németjogalkotó által átvételre érdemesnek tartottak, mint például a fogyatékos személyek számára a fogyatékossággal közvetlenül összefüggő, a fogyatékosság által megkívánt mértékben érvényesülő és nem kereskedelmi célú felhasználások.30 A szóban forgó kivétel egyébként a skandináv jogból ered, és várhatóan a mögöttes szociális céloknak köszönhetően több tagállam be fogja építeni nemzeti jogába ezt az esetkört. Vannak azonban olyan fakultatív, és a németjog számára eddig ismeretlen szabad felhasználások is, amelyek meghonosítása jogpolitikai szempontból nem indokolt. Ilyen például a karikatúra-, a paródia- vagy stílusutánzás-célú felhasználás,31 amely mind a német ítélkezési gyakorlatból, mind a német szerzői jogi törvény egyéb rendelkezéseiből levezethető.32 3.3.3 Műszaki védelmi intézkedések, jogkezelési információk Mind a WlPO-szerződésekből, mind az InfoSoc irányelvből fakadó kötelezettségeknek megfelelően a német törvényjavaslat négy új paragrafust fogalmazott meg a műszaki védelmi intézkedésekre és a jogkezelési információkra vonatkozóan. A 6. cikk (3) bekezdését, amely a műszaki intézkedések és a hatásosság fogalmát definiálja, szó szerint ülteti át a jogalkotó a harmonizációs cél maradéktalan kielégítésével. A fent már hivatkozott és oly sok kritikát kapott 6. cikk (4) bekezdését szintén szó szerint implementálja a javaslat, de figyelemmel a korábban már kifejtett azon megalapozott kritikára, miszerint az eredeti irányelvi szöveg pontatlan, így is igen széles játékteret biztosít a különböző jogi megoldások számára. Mik ezek a megoldások, nevezetesen milyen megfelelő intézkedéseket alkalmazhatnak a tagállamok a jogosultak önkéntes intézkedésének hiányában a szóban forgó jogszabályhely második, magáncélú másolásra vonatkozó albekezdésére vonatkozóan? Lehetséges alternatíva a bírósági kereset jogszabályi biztosítása a magáncélú másolás kedvezményezettje mint felperes számára, de ez a gyakorlati megvalósítás szempontjából semmiképp sem tekinthető megfelelő intézkedésnek.33 30 InfoSoc irányelv 5. cikk, (3) bekezdés (b) 31 InfoSoc irányelv 5. cikk, (3) bekezdés (k) 32 UrhG §24(1) 33 Dr. Axel Metzger, Till Kreutzer: Richtlinie zum Urheberrecht in der „Informationgesellshaft” - Privatkopie trotz tcchnisher Schutzmassnahmen? MMR 2002, 3. sz.
