Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 1. szám - Józsa Gábor: A számítógépes programok mint szellemi termékek védelmének lehetőségei és korlátai

A számítógépes programok mint szellemi termékek védelmének lehetőségei és korlátái 29 (http.V/europa. eu. int/comm/internal_market/en/indprop/ sofipatanalyse. htm). A bizottság a harmonizációs munka elvégzése során foko­zott figyelmet szentelt fő kereskedelmi partnereinek a szaba­dalmazhatóság kérdésében kialakult gyakorlatára. Különö­sen fontos volt számukra az USA-ban és Japánban kialakult jogi helyzet. Az üzleti módszerek és az elektronikus kereske­delem terén az USA szabadalmazhatósági gyakorlatának je­len helyzetét a bizottság tagjai eltérően értékelték. Japánban is - az európai helyzethez hasonlóan - a talál­mányokban rejlő feltalálói tevékenységnek egy jelentősen előremutató, alkotó, természeti törvények szerint haszno­suló műszaki elgondolásnak kell lennie. Az USA-ban minden olyan találmányt, amely számító­gépet és azon futtatott szoftvert használ valamilyen prakti­kus célra, a TRIPS-egyezményben említett technika részé­nek tekintik. Az USA-ban e találmányoknak meg kell felelniük a hasznosság mellett az újdonság, feltalálói tevékenység fel­tételeinek, de a találmány feltalálói tevékenységi vizsgála­tánál nem követelmény a műszaki hozzájárulás a technika adott szintjéhez képest, s ezzel az üzleti módszerek előtt megnyílik a lehetőség a szabadalmazhatóságra. Az USA-ban egyebek mellett a számítógépes vonatkozá­sú találmányok liberálisabb szabadalmaztatási feltételei­nek köszönhetően a monopolizált üzleti lehetőségek remé­nyében a szoftveripar hatalmas növekedési pályát írt le. A számítógépes programgyártók, különösen a kis- és közepes méretű vállalkozások, valamint a független szoftverfejlesz­tők nagy számban éltek a lehetőségeikkel, és közülük sokan igazán nagy cégekké fejlesztették vállalkozásaikat. Európában is megfigyelhető növekedés a szoftveriparban, de ez az USA-ban tapasztaltakhoz képest nem számottevő. „A számítógépes programok szabadalmazhatóságának gazdasági hatása” (The Economic Impact of Patentability of Computer Programs) címmel az interneten közzétett ta­nulmány sürgeti, hogy az ESZH a harmonizáció érdekében törölje „a számítógépes programok mint olyanok” kizáró kitételt a szabadalmazhatósági feltételek közül, ettől remél­ve a szoftverszabadalmak számának növekedését az Euró­pai Szabadalmi Hivatalban. A tanulmány a harmonizációt különben az ESZH joggyakorlatának alapján képzeli el. Az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) 52. cikké­nek (1) bekezdése a szabadalmazhatóságot - megfogalma­­zási különbségeket leszámítva a tagállamokkal lényegében megegyezően - az újdonságban, a feltalálói tevékeny­ségben és az ipari alkalmazhatóságban határozta meg. Az ESZE 52. cikkének (2) bekezdése egyebek mellett a számítógépes programokat „mint olyanokat” kizárja a sza­badalmazhatóságból. Az Európai Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Tanácsa minden találmány szabadalmazhatósága alapfeltételének tartja, hogy egy találmány rendelkezzen műszaki jelleggel. Az ESZE és annak végrehajtási szabályzata nem határozza meg e „műszaki jelleg” fogalmát, azonban az ESZE gya­korlatában elfogadottnak tekintik a német Legfelsőbb Bíró­ság 1969. március 27-i „Vörös galamb” (Rote Taube) ügy döntése szerint, hogy egy találmány akkor műszaki jellegű, ha egy okozatilag áttekinthető eredmény eléréséhez uralko­dó természeti erőket alkalmaz. A német Szabadalmi Bíróság egy 1965. január 15-i ítéle­te szerint műszaki az irányított természeti erők és a tervsze­rűen kihasznált természeti jelenségek hatása. Egy számítógépes program valójában a számítógépen el­végezhető műveletekből áll. Ezek a műveletek egy algorit­must képeznek, ez adja a programot. Egy ilyen algoritmus meghatározható logikai, matematikai eszközökkel, anél­kül, hogy bármilyen fizikai dologhoz kapcsolódna. Lehet­séges, hogy az algoritmus a gyakorlati felhasználása során sokféle, egymástól merőben eltérő területeken fejt ki műkö­dést, és különféle hatások érhetők el vele. Ezért egy, a fizi­kai valóságtól elkülönült elméleti valóságként létező algo­ritmus hatásaira nem lehet következtetni. Az algoritmus te­hát valójában nem műszaki dolog, és mivel önmagában nincs műszaki jellege, ezért nem tekinthető szabadalmaz­ható találmánynak. Ez a megállapítás érvényes az US A-ban is, mivel az Amerikai Szabadalmi Hivatal sem ad szabadal­mat az algoritmusokra mint olyanokra. A találmányok műszaki jellegének fontosságát hangsú­lyozza A szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS, 1993) burkolt formában, ami­kor 27. cikkének (1) bekezdése leszögezi, hogy szabadalom a technika bármely területére bármilyen találmányra adha­tó, amennyiben új, szakember számára nem nyilvánvaló és iparilag alkalmazható. Az egyezmény 27. cikkének (3) be­kezdése tartalmaz a szabadalmazhatóságból kizárt találmá­nyokra vonatkozóan egy felsorolást, de nem említi meg ezek között a számítógépes programot. A TRIPS-egyezmény elsősorban a szerzői jog és az ipar­­jogvédelem kereskedelemmel kapcsolatos szabályait rög­zíti. Jelentős szerepe van a szellemi tulajdon vonatkozásá­ban megszerezhető jogok terén mutatkozó egységesítési tö­rekvések előremozdításában. Az ESZH Fellebbezési Tanácsa és a tagországok bírósá­gai szerint egy számítógép által megvalósított találmányt szabadalmazhatónak kell tekinteni, ha van műszaki jellem­zője, azaz ha a technika valamely területéhez tartozik. A fentiekből következik, hogy a „mint olyanokra” kizárás ezekre az esetekre nem vonatkozik. Az ESZH Fellebbezési Tanácsa „Számítógépes prog­ram termék I és II” {Computer program product I and II) ügyekben hozott T0935/97 és TI 173/97 határozataiban fogalmazódott meg, hogy a szabadalmazhatóságból ki­zártnak csak azokat a számítógépes programra vonatko­zó találmányokat tekinti, amelyeknek nincs műszaki jel­lemzője. Az ESZH Fellebbezési Tanácsa szerint az ESZE 52. cik­kének (2) bekezdése alapján az „üzleti módszerek”, az „in­formáció megjelenítése” vagy az „esztétikai alkotások” mint olyanok ki vannak zárva a szabadalmazhatóságból mindaddig, amíg ezeknek műszaki jellege nincs. Mihelyt műszaki jellegük van, rájuk a kizárás nem áll fenn. Érdekes és az előzőekkel ellentétesnek látszó döntés a „Nyugdíjakat ellenőrző rendszer” {Controlling pension benefits system) 2000. 09. 08-án hozott T-0931/1995 jelű ügyben hozott határozat, amely kimondja, hogy minden program, ami egy számítógépen fut, definiciója szerint mű­szaki jellegű, mivel a számítógép egy gép, és egy gép vezér­lése - akár program által - műszaki feladat, s így képes megfelelni a szabadalmazhatóság ezen előfeltételének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom