Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Józsa Gábor: A számítógépes programok mint szellemi termékek védelmének lehetőségei és korlátai
Ipatjogvcdclmi cs Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny es Védjegyértesítő melléklete 108, évfolyam 1. szám 2003. február JÓZSA GÁBOR A számítógépes programok mint szellemi termékek védelmének lehetőségei és korlátái* Bevezető A számítógépes programok előállítói rendkívül sok időt és energiát fektetnek egy-egy számítógépes program elkészítésébe. Sok esetben teljesen új, az adott szakterületen egyáltalán nem nyilvánvaló megoldásokat találnak ki. Szellemi alkotásukban rejlő üzleti lehetőségeiket korlátozza az a tény, hogy a számítógépi programok általában különösebb nehézség nélkül másolhatók. Terjesztésük természetes határát csak az érdeklődés szabja meg. A számítógépes programokban rejlő jogos üzleti érdekek érvényesítésének többféle útja van. A világon számos cég foglalkozik számítógépes programok hardveres, illetve szoftveres védelmével. A legnagyobbak talán az Egyesült Államokban működő Rainbow és az Izraelben tevékenykedő Aladdin. Ezek a cégek vállalják programok és adatbázisok védelmét nehezen feltörhető, saját fejlesztésű rendszereikkel. A számítógépi programok megjelenése a szellemi jogok védelmezése terén számos új kérdést vetett fel a jogalkotóknak és joggyakorlóknak. Kezdetben a kérdés az volt, hogy az új műfajnak milyen formában lehet jogi védelmet biztosítani. A hazai szerzők szerzői jogait nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján védelem illeti meg a világ számos más országában. A szerzői jogi védelem a 10-20 éves szabadalmi és használatiminta-oltalmi idővel szemben a világ számos országában jóval hosszabb (50-70 év). A hatályos 1999. évi LXXVI-os, szerzői jogról szóló törvény szerint a szoftverek esetében a védelem a forrás- és tárgyi kódban íródott programra és dokumentációjára terjed ki. A szerzői jog alapgondolatával összhangban a számítógépi programnak csak a megjelenési formája és nem a program alapját képező elgondolások állnak védelem alatt [Szjt 1. § (6), 58. § (1)]. A szerzői jog nem korlátozza a programozókat azonos vagy hasonló rendeltetésű programok megírásában, de kimondja, hogy tilos a szoftver visszafejtése kifejezési formájában lényegében hasonló másik szoftver fejlesztéséhez, előállításához és forgalomba hozatalához [Szjt 60. § (2) c)]. A szoftvernek tehát önálló programozói munkán kell alapulnia. * A Magyar Szabadalmi Hivatal felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamára készített szakdolgozat szerkesztett változata. A szoftver alapját képező gondolatok, ötletek védelmére való a szabadalom. Szabadalmat viszont csak találmányszintű megoldásokra lehet kapni. A szoftvervonatkozású találmányoknak ki kell elégíteniük a szabadalmazhatóság feltételeit. A szabadalmazhatóságnak három alapfeltétele létezik, az újdonság, a feltalálói tevékenység (nem nyilvánvalóság) és az ipari alkalmazhatóság, de a különböző országok szabadalmi törvényei, a bíróságok gyakorlata a részleteket tekintve más-más szabadalmazhatósági feltételeket határoz meg. A Magyar Szabadalmi Hivatal szempontjából az Európai Szabadalmi Egyezményhez tartozó országokban kialakult helyzet a leginkább érdekes. Az Európai Szabadalmi Egyezményhez tartozó országok fellebbviteli szerveinek és bíróságainak is eltérő a joggyakorlata a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatósági feltételeinek terén. Ez a helyzet negatív hatással van a gazdaságra, az innovációra és a versenyre. Az Európai Szabadalmi Egyezményhez tartozó országok már régóta próbálnak megoldást találni ezekre a problémákra. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy bemutathatunk egy, az Európa Tanács és az Európa Parlament számára készített irányelvjavaslatot, amelyet az Európai Közösség adott témával foglalkozó bizottsága dolgozott ki alapos előkészületi munka után. A javaslat minden bizonnyal meglepi a szakmai közvéleményt, mivel az utóbbi idők felfokozott elvárásai nem teljesülnek maradék nélkül az előterjesztésben. Az irányelvjavaslat az eddigi gyakorlat mélyebb összefüggéseire világít rá, és a jelenlegi törvényi talajon, a bírósági és fellebbviteli joggyakorlat figyelembevételével önti határozott formába a szoftvervonatkozású találmányok szabadalmazhatósági feltételeit. A programok technikai védelme A számítástechnika kezdetén, a lyukkártyás, lyukszalagos technika időszakában nagy cégek működtettek nagyméretű számítógépeket, igen speciális célokra. A programozók egy programrendszer összeállítása után rendszerint nem dokumentálták kellően a program szerkezetét és működését, ezáltal kívülálló szakember számára szinte lehetetlenné tették a program hibáinak orvoslását és a rendszer kívülálló által történő továbbfejlesztését, ezzel biztosítva nélkülözhetetlenségüket a szoftver működtetése, javítása, és fejlesztése terén.
