Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 2. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
100 Dr. Palágyi Tivadar vénytelennek nyilvánítani az Andok Közösség törvényének megsértése miatt. Ez a helyzet súlyos gazdasági szankciókat vonhat maga után, és egyúttal lehetővé teszi, hogy gyógyszergyártó laboratóriumok a Viagra hatóanyagát tartalmazó gyógyszert bitorlás veszélye nélkül gyárthassák. Az Andok Parlament javaslatot dolgozott ki a második indikációs szabadalmakra vonatkozó szabályok megváltoztatására azzal az indoklással, hogy a jelenlegi szabályozás túlságosan szigorú, és emellett különbözik az európai és az amerikai szabadalmi joggyakorlattól is. 6. Európai Unió Az Európai Törvényszék (European Court of Justice) 2002. december 12-én olyan döntést hozott, hogy a szagvédjegyek nem lajstromozhatók. Egy Sieckmann nevű kereskedő a Német Szabadalmi és Védjegyhivatalnál a 35., 41. és 42. áruosztályban lajstromoztatni kívánta a metil-cinnamát tiszta vegyi anyag illatát mint szagvédj egyet, és a lajstromozási kérelemben megadta a metil-cinnamát vegyi képletét (C6H5-CH=CHCHCOCHj). Egyúttal a kérelemhez egy kis tartályban mellékelte a lajstromoztatni kívánt illatot adó anyag mintáját, és az illatot „balzsamosan gyümölcsös, gyengén fahéjra emlékeztetődnek írta le. A védjegybejelentési eljárás alatt annyiban módosította a védjegy leírását, hogy abba beiktatott egy hozzájárulást a letétbe helyezett minta megtekintéséhez. A Német Szabadalmi és Védj egy hivatal elutasította a bejelentést. Sieckmann a Szövetségi Szabadalmi Bírósághoz fellebbezett, amely az ügy elbírálása előtt két kérdést intézett az Európai Törvényszékhez (ET-hez). Az első kérdés arra vonatkozott, hogy az Európa Tanács 89/104/EEC sz. irányelvének 2. szakasza szerinti azon követelményt, hogy a védjegynek grafikusan ábrázolhatónak kell lennie, csak az olyan jelek elégítik ki, amelyek „közvetlenül látható alakjukban reprodukálhatók”, vagy pedig ez a követelmény kiterjeszthető-e illatokra vagy hangokra is, „amelyeket nem lehet vizuálisan érzékelni, de közvetve reprodukálhatók bizonyos segédletek felhasználásával”. Arra az esetre, ha az ET az utóbbi tágabb értelmezéssel értene egyet, a bíróság azt a további kérdést tette fel, hogy a grafikus ábrázolás követelménye kielégíthető-e egy szagvédjegy vonatkozásában vegyi képlettel, az illat leírásával, egy minta letétbe helyezésével vagy ezeknek az elemeknek a kombinálásával. Az ET megállapította, hogy az irányelv szövege kimondottan nem említette, de nem is zárta ki védjegyként az olyan jeleket, amelyek önmagukban nem alkalmasak vizuális érzékelésre. Ezen az alapon az ET azon a véleményen volt, hogy az ilyen jelek képezhetnek védjegyeket, feltéve hogy grafikusan ábrázolhatok különösen képek, vonalak vagy jelek segítségével. Az ábrázolásnak „világosnak, pontosnak, könnyen hozzáférhetőnek, érthetőnek, tartósnak és tárgyilagosnak” is kell lennie. Ezeket az utóbbi követelményeket a közérdek indokolja aziránt, hogy egy lajstromozott védjegy oltalmi körét a lajstrom megtekintése alapján könnyen és biztosan meg lehessen állapítani. A második kérdés kapcsán az Európai Törvényszék elismerte, hogy az illatok grafikus ábrázolása a felsorolt követelményekkel összhangban komoly nehézségeket okoz, és elutasította egy szagvédjegy vegyi képlettel való ábrázolását, mert az nem eléggé érthető; ugyanis kevés ember ismerné fel ilyen képletben a kérdéses illatot. Emellett a vegyi képlet nem az anyag illatát ábrázolja, hanem magát az anyagot, és nem tekinthető elég világosnak vagy pontosnak sem, mert nem teszi lehetővé, hogy egy sajátos illatot biztonsággal lehessen érzékelni. Az ET azt is megállapította, hogy az illat leírásával történő ábrázolás sem fogadható el, mert - bár grafikus - nem elég világos, pontos és objektív. A minta letétbe helyezését sem tartotta elfogadhatónak, mert az nem grafikus ábrázolás, emellett nem is stabil vagy tartós. Végül az ET megállapította, hogy ha a szagvédjegyek ezen ábrázolási módjai közül önmagában egyik sem alkalmas a lajstromozhatóság követelményeinek a kielégítésére, úgy azok kombinációja sem tekinthető alkalmasnak. Az ET ítéletének ismeretében úgy tűnik, hogy jelenleg a szagvédjegyek nem lajstromozhatók a közösségi országokban, és a már lajstromozott ilyen védjegyeket is érvénytelennek kell tekinteni. 7. Fehér-Oroszország Fehér-Oroszország kormánya 2002. december 5-én letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára vonatkozó Nemzetközi Unióhoz (UPOV) való csatlakozás okmányát. így ez a csatlakozás 2003. január 5-én lépett hatályba. 8. Hongkong 2003. április 4-én Elongkongban új védjegytörvény lépett hatályba új végrehajtási utasítással együtt, amelyek az 1955 óta hatályban volt törvény helyébe léptek. Az új törvény megkönnyíti, meggyorsítja és olcsóbbá teszi a védjegylajstromozást, és lehetővé teszi a több áruosztályra kiterjedő védjegyoltalom megszerzését a 2. és további áruosztályokban, alacsonyabb bejelentési díjjal. Az új törvény szerint a közismert védjegyek utánzása akkor is védjegybitorlásnak minősül, ha azok nincsenek lajstromozva. A grafikusan ábrázolható megkülönböztető illatok és hangok is lajstromozhatóvá váltak. 9. India A) Minthogy India tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek, a TRIPS-egyezmény alapján 2004. január 1. előtt szabadalmi oltalmat kell biztosítania a mikroorganizmusok számára. Ennek alapján az indiai szabadalmi törvénybe beiktattak egy 3(j) szakaszt, amely kimondja, hogy a mikroorganizmusok szabadalmazhatok. A növény- és állatfajták, valamint a növények és állatok előállítására szolgáló, lényegileg biológiai eljárások továbbra is ki vannak zárva a szabadalmazható találmányok köréből. A törvénymódosításnak megfelelően tervezik, hogy Indiában is létesítenek egy intézményt biológiai anyagok letétbe helyezésére. B) Az American Home Products Inc. indiai leányvállalata, a Dimminaco AG szabadalmi bejelentést nyújtott be baromfik fertőző burzitisz betegsége elleni vakcina előálli-
