Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Farkas Szabolcs: A biotechnológiai ipar fejlődését befolyásoló körülmények áttekintése
22 Farkas Szabolcs 6. Pénzügyi erőforrások a biotechnológia fejlesztésére A biotechnológia támogatását szolgáló állami pénzügyi erőforrások volumene nem ad módot pontos nemzetközi összehasonlításra, hiszen az egyes országok statisztikai rendszere és kutatási költségei eltérőek. A biotechnológia fejlesztésére fordított állami támogatások egyébként sem alkalmasak arra, hogy nagyságrendjük alapján következtetéseket vonjunk le a biotechnológia várható fejlődéséről. A biotechnológiai innováció sikere ugyanis nagymértékben függ a költségvetés által központosított és a vállalatok birtokában maradó erőforrások arányától is. Az adórendszer révén a kormány közvetetten is képes kedvező feltételeket teremteni a vállalatok számára a biotechnológiai kutatási eredmények jövedelmező gyakorlati alkalmazásához. Az Egyesült Államok kormányának biotechnológiai tőkebefektetései messze túlszárnyalják az összes fejlett ipari országét, a biotechnológia támogatására állami forrásból körülbelül tízszer annyit költöttek mint Japánban. Japánban azonban a vállalatok nagyobb mértékben járulnak hozzá a kutatások finanszírozásához, mint az Egyesült Államokban. Nagy eltérések tapasztalhatók a biotechnológiai alapkutatásokra, az alkalmazott kutatásokra, a fejlesztési tevékenységre és a vállalatok támogatására fordított állami pénzeszközök megoszlásában is. Az Egyesült Államokban a költségvetésből a biotechnológiai alapkutatások finanszírozására költenek a legtöbbet, míg Japánban az alkalmazott kutatások élveznek prioritást az állami támogatások elosztásánál. Az Egyesült Királyságban a biotechnológiai alapkutatások szintén előnyöket élveznek az állami támogatások terén. A biotechnológiai innováció különböző fázisainak kiegyensúlyozott állami támogatása csak Hollandiában valósult meg. Az egyetemi kutatások költségvetési finanszírozása mellett a kormány a biotechnológiai kutatási és fejlesztési infrastruktúra fejlesztése céljából életbe léptette az innovációorientált fejlesztési programot (IOP-b), a biotechnológia termelői bázisának fejlődését a termelési technológia fejlesztését ösztönző program (PBTS) keretében ösztönözte. A biotechnológiai kutatási és fejlesztési irányok támogatásának megközelítésében is alapvető különbségek tapasztalhatók: Japánban kutatási irányokat támogatnak, a biotechnológia fejlesztését célzó központi erőforrások döntő többségét konkrét kutatási projektekre fordítják. Németországban a tudományos és termelői szféra képviselőinek bevonásával a kormány prioritást élvező kutatási területeket határozott meg. 7. Együttműködés és verseny a biotechnológiában Azokban az országokban, ahol az intézményi és a gazdasági struktúra konzervatív — azaz érvényesülhet a különböző ágazatokkal és egyéb intézményekkel kapcsolatban álló politikai csoportok befolyása a politikai-gazdasági struktúrában elfoglalt helyük megőrzése érdekében -, a biotechnológia fejlődése nehezen tör utat magának. A biotechnológia egyik sajátos vonása ugyanis éppen az, hogy túllép a tudományágak és intézmények kialakult határain, fejlődésének ösztönzésére ezért egyrészt a régi intézményeket igyekeztek felhasználni, másrészt új intézményeket hoztak létre. Az Egyesült Államok biotechnológiai kisvállalatai például új intézmények, amelyek a biotechnológia fejlődésében dinamizáló erőt jelentenek, és a katalizátor szerepét töltik be a kutatási szféra és a nagyvállalatok között. A biotechnológiai üzlet mozgásának iránya tehát a következő: kutatóintézetek—kisvállalatok-nagyvállalatok. Amint a kutatási eredmények, termékek kikerülnek a laboratóriumokból, a potenciális felhasználók közötti viták elkerülhetetlenek. Japánban a biotechnológiai vállalatok versenyképességük megalapozása érdekében összefognak, megosztják egymással biotechnológiai kutatási eredményeiket, közös kutatási és fejlesztési tevékenységet folytatnak. A kormány az ilyen típusú együttműködéshez kedvező feltételeket teremt, a vállalatok, vállalatcsoportok bizonyos időszakra mentesülnek a trösztellenes törvény előírásainak hatálya alól. Hollandiában a biotechnológia fejlesztésében elért látványos sikerek egyik fő oka abban rejlik, hogy a kis méretekből adódóan sikerült összehangolni a kutatói közösség, a termelői és pénzügyi szféra érdekeit. Az Egyesült Államokban a hazai biotechnológiai vállalatok között inkább a verseny, mint az együttműködés dominál, még abban az esetben is, ha az érdekelt felek emiatt jelentős veszteségeket kénytelenek elkönyvelni. Bizonyos jelek azonban már arra utalnak, hogy a biotechnológia üzleti hasznosításának előtérbe kerülésével párhuzamosan a vállalatok megegyezésre irányuló hajlama erősödik. A vállalatok kezdik felismerni, hogy míg a biotechnológiai eljárások termékek előállítására történő felhasználásának lehetőségei széles körűek — igen sok vállalat foglalkozik termékfejlesztéssel, a fejlesztés különböző szintjein -, a versenypálya ugyanakkor korlátozott. Ezért a vállalatok számára a kompromisszumok sokkal előnyösebbek, mint a pereskedés, a konstruktív megállapodások révén a felhasználók ugyancsak hasznot élveznek. 8. A biotechnológiai vállalatok jövője A biotechnológiában érdekelt vállalatok fejlődési tendenciái nem sok jót ígérnek a kisvállalatok számára. A biotechnológia fejlődésének kezdeti szakaszában a tudomány területéről az új ismeretek először a biotechnológiai kisvállalatokhoz áramlottak. A biotechnológiai kisvállalatok napjainkban azonban jelentős pénzügyi problémákkal küszködnek. A biotechnológiai kutatási eredmények szabadalmi oltalma, a biotechnológiai tevékenységek és a biotechnológiai termékek biztonságát szabályozó jogi előírások terén számos probléma vár megoldásra, illetve jelenleg ezek növelik a biotechnológiai kutatással-fejlesztéssel és termeléssel foglalkozó szervezetek idő- és költségráfordításait. A kisvállalatok pénzügyi erőforrásai ugyanakkor korlátozottak, tapasztalataik a kormányzati szervekkel való együttműködésben hiányosak. A biotechnológiai kisvállalatok a jövedelemszerzés kényszere miatt kénytelenek knowhow-t árusítani, egyik legfontosabb jövedelemforrásuk a nagyvállalatokkal történő együttműködés. A nagyvállalatok ugyanakkor a korábbiaknál erőteljesebben aknázzák ki a biotechnológia fejlődésében rejlő le
