Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 2. szám - Dr. Financsek Zsuzsanna: A nemzetközi trendek hatása a filmekre vonatkozó magyar szerzői jogi szabályozás alakulására
A nemzetközi trendek hatása a filmekre vonatkozó magyar szerzői jogi szabályozás alakulására 63 szerzői joggal. A filmelőállítók szomszédos jogai azonban a gyakorlatban nem érvényesülnek. Mint láttuk, az előállító a megfilmesítési szerződéssel megszerzi a filmalkotás felhasználásához és a felhasználás engedélyezéséhez való jogot, így nincs szüksége külön szomszédos jogi védelemre. A magyar jogalkotó leginkább azért vette át az EU koncepcióját, hogy jogharmonizációs kötelezettségünknek eleget tegyen. Ez abból is kitűnik, hogy - amint arra az Szjt. Kommentárja is rámutat — az előállítók jogait csupán „az irányelvnek való megfelelés érdekében szükséges mértékig ismeri el.37 38” A törvényben biztosított jogok külföldi előállítókat csak nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján illetnek meg.1s A megfilmesítésre vonatkozó rendelkezések megfelelnek a magyar szerzői jog „kontinentális” hagyományainak. Az új Szjt. a korábbi szabályokat egységesítette, és - legalább elvben - a megváltozott gazdasági körülményekhez igazította. Nem a törvényalkotó tehet arról, hogy a gazdasági körülmények megváltozása kevés hatással volt a filmszerzők (és általában a művészek) gazdasági körülményeire. így a szerzők nagy része továbbra is kénytelen a producer által megszabott követelményekhez alkalmazkodni. A védelmi idők meghatározása összhangban áll a nemzetközi és közösségi szabályozással. Az előállítók jogainak oltalmi idejével kapcsolatban utalunk a fent említettekre: ezek a rendelkezések egyelőre nem meghatározóak. 37 Kiss Zoltán - Kolozsváry Kiss István-Kricsfalvi A nita-Rozgonyi Krisztina: Kommentár a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényhez: a 82. § (1)—(3) bekezdéséhez 38 1 999. évi LXXVI tv. 82. § (3) és 2. §
