Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 2. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: A felszólalással kapcsolatos kérdések megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 108. évfolyam 2. szám 2003. április EURÓPAI JOGI FIGYELŐ DR. PALÁGYI TIVADAR A felszólalással kapcsolatos kérdések megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában A jelen tanulmányban az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) 99-105. cikke alapján a megadott európai szabadalmak elleni felszólalással, az azok alapjául szolgáló okokkal és elbírálásukkal foglalkozunk. Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban a „cikk” szó helyett a „szakasz” szót fogjuk használni. A jogesetek ismertetésekor hivatkozni fogunk a határozat jelére, amely egy betűből és utána egy törtszámból áll: G a Kibővített Fellebbezési Tanács, J a Jogi Fellebbezési Tanács és T a Műszaki Fellebbezési Tanácsok határozataira vonatkozik; a törtszám második száma a határozathozatal évének utolsó két számjegyét, első száma pedig az illető évben a határozat sorszámát adja meg. Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) hivatalos lapjában (Official Journal of the EPO) megjelent határozatoknál az OJ betűk után utalunk a megjelenés évére és az oldalszámra (például OJ 1990,93) is. A VI rövidítés az ESZH által kiadott Vizsgálati Irányelvekre, míg a VSZ rövidítés a Végrehajtási Szabályzatra utal. A felszólalási eljárás kivételt képez az alól az általános szabály alól, hogy egy megadott európai szabadalom már nem tartozik az ESZH hatáskörébe. A G 1/84 (OJ 1985, 299) sz. határozat kimondja, hogy a felszólalás önálló eljárás, amely nem tekinthető az elővizsgálati eljárás folytatásának vagy bővítésének. A felszólalásra vonatkozó 99. szakasz szövege a következő: „(1) Az európai szabadalom megadásáról szóló értesítés meghirdetésétől számított kilenc hónapon belül a megadott szabadalom ellen bárki felszólalást nyújthat be az Európai Szabadalmi Hivatalhoz. A felszólalást indokolással ellátott írásbeli nyilatkozat formájában kell benyújtani. A felszólalás nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a felszólalási díjat nem fizetik meg. (2) A felszólalás érinti az európai szabadalmat minden olyan szerződő államban, amelyben a szabadalom hatályos. (3) Felszólalás akkor is benyújtható, ha az európai szabadalomról valamennyi megjelölt szerződő állam tekintetében lemondtak, vagy ha az oltalom valamennyi megjelölt szerződő államban megszűnt. (4) A felszólaló és a szabadalmas a felszólalási eljárásban félként vesz részt. (5) Bárki, aki igazolja, hogy valamelyik szerződő államban őt jogerős határozat alapján a korábbi jogosult helyett a szabadalmi lajstromba bejegyezték, kérelmére az érintett állam tekintetében a korábbi jogosult helyébe lép. A 118. cikkben foglaltaktól eltérően a korábbi jogosult és a kérelmező — hacsak ezt mindketten nem kérik - nem tekinthetők szabadalmastársaknak.” Ez a szakasz tehát a felszólalás benyújtásának lényeges előfeltételeit és fő alakiságait rögzíti. Emellett azt a fontos alapelvet is leszögezi, hogy az európai szabadalom elleni felszólalás mindazon szerződő államokra vonatkozik, amelyekben a szabadalom hatályos. További részleteket a VSZ tartalmaz, így az 55. szabály a felszólalási irat szükséges tartalmát és az 56. szabály a felszólalási irat elutasítását ismerteti, ha a felszólalás nem felel meg az 55. szabályban rögzített követelményeknek. Az (1) bekezdés szerint az ESZH-nál bárki benyújthat felszólalást az engedélyezett európai szabadalom ellen. Ez azt jelenti, hogy minden természetes vagy jogi személy jogosult erre, függetlenül attól, hogy hol lakik vagy hol van a székhelye. Olyan személyek azonban, akiknek a lakhelye vagy székhelye a szerződő államokon kívül van, a 133. szakasz (2) bekezdése szerint hivatásos képviselőt kötelesek igénybe venni. A G 9/93 (OJ 1994, 891) sz. határozat szerint a bárki fogalomkörbe azonban nem tartozik a szabadalmas, aki nem jogosult saját európai szabadalma ellen felszólalást benyújtani, mert ez nem egyeztethető össze azzal a felfogással, hogy a felszólalási eljárás ellentétes érdekű felek közötti kétoldalú jogvita. Nem minősül visszaélésszerű törvénymegkerülésnek azonban az, ha egy hivatásos képviselő saját nevében lép fel egy megbízás alapján - mondja ki a Kibővített Fellebbezési Tanács G 3/97 sz. és G 4/97 sz. határozata. Ez az újabb joggyakorlat túlhaladottá teszi a régebbi határozatokat, amelyek a saját néven benyújtott felszólalásokat általában meg nem engedettnek tekintették, ha később kiderült, hogy a felszólaló olyan megbízó nevében lépett fel, aki nem volt megnevezve felszólalóként. A T 219/86 (OJ 1988, 254) sz. határozat szerint a felszólaló megjelölésében elkövetett hibák a 88. szabály szerint kijavíthatok még a felszólalási határidő lejárta után is. A helyesbítés azonban nem vezethet a felszólaló azonosságának a megváltoztatásához. A 99. szakasz nem kívánja, hogy a felszólaló érdekelt legyen az eljárás megnyerésében. így azért is lehet felszólalást benyújtani, hogy felülvizsgálják, vajon az európai szabada
