Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 2. szám - Dr. Financsek Zsuzsanna: A nemzetközi trendek hatása a filmekre vonatkozó magyar szerzői jogi szabályozás alakulására
62 Dr. Financsek Zsuzsanna Az újramegfílmesítés jogát tehát a producer csak kifejezett kikötés esetén gyakorolhatja. Emellett azonban a szerző remake-jogai sem korlátlanok. Mivel a film alapjául szolgáló irodalmi és zeneművek szerzőit általában társszerzőknek tekintik, akiknek a művei a közös alkotás sérelme nélkül szétválaszthatok, ők a saját műveiket önállóan hasznosíthatják. Ez azt is jelenthetné, hogy ugyanarra a műre egyszerre több producerrel köthetnének megfilmesítési szerződést. így az előállítók sokkal kevesebb bevételhez jutnának, mintha a műveket egyedül használnák fel. Ennek megakadályozása érdekében már az 1969. évi III. törvény kimondta, hogy a szerző a gyártás befejezésétől számított tíz éven belül a gyártó hozzájárulása nélkül nem köthet művére mással megfilmesítési szerződést. A 12/1970. MM sz. rendelet ezt a megszorítást rajz-, illetve bábfilmek esetén nem csak a filmre, hanem az abban szereplő jellegzetes alakokra is kiterjesztette. Ezzel az ún. merchandising jogok29 védelmét kívánták biztosítani. Ha a felek úgy állapodtak meg, a korlátozás a szerzőnek a film céljára készített és a felhasznált művel azonos témájú művére is vonatkozott. A fenti előírásokat a legutóbbi kodifikáció során beépítették a szerzői jogi törvénybe. 3. A védelmi idő Kezdetben (1921) a filmek védelmi ideje a tartalom szerinti védelem következtében nem volt egységes.30 Ez nem állt összhangban a Berni Uniós Egyezménnyel. A BUE általunk elsőként ratifikált berni változata a mozgófényképészeti termékeket egységesen a szerző életében és a halálától számított ötven évig védte. A tagállamok azonban ettől eltérő védelmi időt is megállapíthattak.31 Az 1969-es magyar szerzői jogi törvény megalkotásakor irányadónak tekintett stockholmi szöveg ehhez képest jelentős eltéréseket tartalmazott. Egyfelől már kötelezően előírta az ötvenéves védelmi idő alkalmazását. Ennél kevesebbet csak azok az országok állapíthattak meg, amelyek a BUE előző (római) szövegéhez csatlakoztak, ha a rövidebb védelmi időt a felülvizsgált változat ratifikálásakor már hatályban lévő törvényük írta elő.32 Másfelől lehetővé tette, hogy a filmek oltalmi idejét attól az időponttól számítsák, amikor a művet a szerző engedélyével a közönség számára hozzáférhetővé tették. Ha ez az előállítástól számított ötven éven belül nem történik meg, a védelmi időt az előállítástól is lehetett szá29 A műben szereplő jellegzetes és eredeti alakok kereskedelmi hasznosításának joga pl. a kedvelt rajzfilmfigura képével ellátott táskák, játékok, iskolaszerek árusítása 30 Azok az alkotások például, amelyek az írói művekkel estek egy tekintet alá, a szerző (szerzőtársaknál az utoljára elhunyt szerző) halálától számított ötven évig részesültek védelemben. A fényképészeti műnek minősülő filmek oltalmi ideje viszont csak tizenöt év volt, annak a naptári évnek a végétől számítva, amelyben a mű először megjelent. Ha a mű a szerző életében nem jelent meg, a tizenöt évet annak a naptári évnek a végétől kellett számítani, amelyben a szerző elhunyt, 1921. évi LIV. te. 3] 11. §, 69. §. Mivel egyes államok a BUE-től eltérő oltalmi időt alkalmaztak, az egyezmény alapján a védelmi idők összemérésének szabálya érvényesült. Eszerint „az időtartamra annak az országnak törvénye irányadó, ahol a védelmet igénylik, és ez (...) nem haladhatja túl a mű származásának országában megállapított időtartamot”. 32 Ebbe a csoportba tartozott ekkor pl. Japán. Mostanra már felemelte a szerzői alkotások védelmi idejét a BUE szintjére. 33 1 975. évi. 4. tvr. 7. cikk (2) mítani.’3 Az 1969-es magyar szerzői jogi törvény a BUE-t követve valamennyi szerzői mű, így a filmek védelmi idejét is egységesen ötven évben állapította meg, melyet a bemutatást követő év első napjától kellett számítani.34 Jelentős változást hozott a védelmi idők tekintetében az 1994-es törvénymódosítás. Ekkor az Európai Unió jogával történő harmonizáció érdekében a szerzői alkotások védelmi idejét hetven évre emelték fel. (Az erre irányadó jogforrás a szerzői jog és bizonyos kapcsolódó jogok védelmi idejének harmonizálásáról szóló 93/98 EGK sz. irányelv.) Ez nem érintette Magyarország BUE-ben vállalt kötelezettségeit, ugyanis az egyezmény párizsi felülvizsgálata (1971) során rögzítették, hogy a tagállamok ötven évnél hosszabb védelmi időt is megállapíthatnak. Új szerzői jogi törvényünk a jogharmonizáció útján továbblépve kimondja, hogy a védelmi időt a fűm utoljára elhunyt szerzőjének halálát követő év első napjától kell számítani. A 93/98 EGK sz. irányelv szerint ugyanis a filmművészeti vagy audiovizuális alkotások védelmi idejét az ott felsorolt személyek közül annak a halálától kell számítani, aki utoljára hal meg. Ezek a személyek: a főrendező, a forgatókönyvíró, valamint a film számára készült párbeszédek és zene alkotója. A védelmi idő számításánál mindig őket kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy az adott tagállam joga szerint társszerzőknek tekintendők-e. (Az EU-jogforrások ugyanis, mint láttuk, nem határozzák meg egyértelműen a szerzők körét.) A védelmi idők kezdete a BUE-hez hasonlóan az arra okot adó esemény bekövetkezte utáni év első napja.35 Az új Szjt. a 93/98 EGK sz. irányelv alapján a filmelőállítók jogainak védelmi idejét is meghatározza. Az irányelv szerint aJilm első rögzítésének producerét a szomszédosjogok a rögzítéstől számított 50 évig illetik meg. Ha a fűmet ez idő alatt jogszerűen nyilvánosságra hozzák vagy nyilvánossághoz közvetítik, a jogok az első ilyen nyilvánosságra hozatal vagy nyilvánossághoz közvetítés közül a korábbitól számított 50 évig állnak fenn?6 Az Szjt. 1999-ben elfogadott rendelkezései még csak részben feleltek meg az irányelvnek. Az ötvenéves védelmi időt ugyanis a film első forgalomba hozatala évének végétől kellett számítani, illetve, ha ez alatt nem hozták forgalomba a művet, a film elkészültének évétől. A szerzői jogi törvény 2001-es módosítása óta a producerek jogaira vonatkozó védelmi idő szabályozása gyakorlatilag megfelel az irányelv szövegének, de az oltalmi időt a nyilvánosságra hozatal helyett továbbra is a forgalomba hozataltól kell számítani. Összefoglalás Megállapíthatjuk, hogy a filmalkotásokat érintő szerzői jogok szabályozása a jogfejlődés során a nemzetközi egyezmények és az Európai Unió joga által meghatározott irányban haladt. A filmalkotás fogalma, a filmszerzők körének meghatározása összhangban áll a nemzetközi és közösségi 4 A BUE is úgy rendelkezik, hogy a védelmi idő az arra okot adó esemény bekövetkeztekor elkezdődik, de a határidőket az adott „esemény bekövetkeztét követő év január első napjától kell számítani”. 1975. évi 4. tvr. 7. cikk(5) 35 93/98 EGK sz. irányelv 8. cikk 36 93/98 EGK sz. irányelv 3. cikk 3.
