Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 2. szám - Dr. Financsek Zsuzsanna: A nemzetközi trendek hatása a filmekre vonatkozó magyar szerzői jogi szabályozás alakulására
60 Dr. Financsek Zsuzsanna rajzfilmeken kívüli) trükkfilmeket is megemlíti.8 9 10 Mindez azonban csak példálózó felsorolás volt, amely a film leggyakoribb megjelenési formáit tartalmazta. Elsőként a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) határozta meg generálisan a film fogalmát. Eszerint,.filmalkotás az olyan mű, amelyet meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatával fejeznek ki, függetlenül attól, hogy azt milyen hordozón rögzítették '? E meghatározás összhangban áll a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz kapcsolódó bizonyos jogokról szóló 92/100 EGK sz. irányelvvel, és a szerzői jog és bizonyos kapcsolódó jogok védelmi idejének harmonizálásáról szóló 93/98 EGK sz. irányelvvel, melyek alkalmazása során filmen a hangkísérettel ellátott vagy a nélküli filmművészeti vagy audiovizuális alkotások, illetve mozgóképek értendők}0 Ezen túlmenően a magyar jogszabály a technológiai fejlődés által támasztott követelményeknek is meg tud felelni, mivel a film fogalma nem függ az alkotás hordozójától. A törvény megemlíti a filmalkotások leggyakoribb formáit, a felsorolás azonban korántsem kimerítő. Bármilyen mű szerzői jogi védelemben részesülhet, tekintet nélkül annak mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőire. A védelem egyetlen feltétele, hogy a mű egyéni, eredeti jelleget mutasson. 1.2. A film szerzői Az 1921. évi LIV. törvénycikk csupán egyetlen támpontot adott a filmszerzők körének megállapításához. A jogszabály kimondta, hogy a művek nyilvános előadása a mozgófényképészeti alkotások szerzőinek kizárólagos joga. E jog gyakorlása nem sértheti az „esetleg felhasznált” művek szerzőinek jogait.11 Ebből következik, hogy a jogalkotó megkülönböztette egymástól a film szerzőit és a filmben felhasznált művek alkotóit. Mivel a törvény a szerzők körét nem határozta meg, a gyakorlatban mindig a konkrét esetek mérlegelésével dőlt el, kit kell az adott mű szerzőjének tekinteni. Rendszerint ide sorolták a forgatókönyvírót, a rendezőt és az operatőrt. Szente Andor szerint másokat is ebbe a körbe lehet vonni, attól függően, hogy „önálló eszmével” járultak-e hozzá a műhöz. Itt említhető pl. rajzfilmeknél a rajzoló, a producer vagy a díszlettervező. Kezdetben szerzőnek tekintették az előadóművészt is mint „a szerzői alkotás adaptálóját”.12 Ezzel a felfogással szemben többen azzal érveltek: az előadóművész (jelen esetben a színész) csak „reprodukálja a forgatókönyvet”, de újat nem alkot.13 A két nézet közül fokozatosan ez utóbbi vált meghatározóvá. A szerzői jog kézikönyve; szerk.: Bemard Aurél és Tímár István. Közgazdasági cs Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973. p. 266. 9 1999. évi LXXVI. tv. 64. § (1) 10 „For the purposes of this Directive, the term ‘film’ shall designate a cinematographic or audiovisual work or moving images, whether or not accompanied by sound.” 92/100 EGK sz. irányelv 2. cikk 1.93/98 EGK sz. irányelv 3. cikk 3. 11 1921: LIV. te. 74.§ első bekezdés 12 A szerzői jog kézikönyve p. 54. 13 Ezt a nézetet képviselte5ze«/e Andor (lásd Rádió, film és hangosfilm a szerzői jogban. A Kereskedelmi Jog kiadása, Budapest, 1934. p. 36.) A film szerzőinek körét első ízben az 1969-es szerzői jogi törvény határozta meg. Ehhez a BUE 1967-ben, Stockholmban elfogadott szövegét vette alapul. Eszerint a (filmalkotásokra vonatkozó) szerzői jog jogosultját annak az országnak a törvényhozása határozza meg, ahol a védelmet igénylik.14 Az egyezményből kiolvasható egyfajta iránymutatás arra nézve, kik tartozhatnak ebbe a körbe. Egyes szerzőket ugyanis a BUE-ben felsorolt vagyoni jogok nem illetnek meg. Ezt a megszorítást azonban (ha az adott állam törvénye másként nem rendelkezik) nem lehet alkalmazni a film megvalósítása céljából készült forgatókönyvek, párbeszédes jelenetek, zeneművek szerzőire, illetve a film főrendezőjére,15 Ebből az következik, hogy ezeket a személyeket a szerzői jogok teljessége illeti meg. Az egyezmény nem mondja ki, hogy őket mindig szerzőnek kell tekinteni. Azzal azonban, hogy teljes körű jogokkal ruházza fel őket, rámutat arra, hogy a felsorolt személyeknek az alkotók között kiemelt szerepet tulajdonít. Az 1969-es magyar szerzői jogi törvény szerint a film szerzői a film számára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a film rendezője és mindazok, akik a film egészének kialakításához ugyancsak alkotó módon járultak hozzá.16 A jogszabály a BUE-hez hasonlóan csak azokat minősitette szerzőnek, akik művüket kifejezetten a film számára készítették, s közülük is csak az irodalmi és zeneművek alkotóit. Más művészeket csak akkor lehetett ide sorolni, ha közreműködésük a film egészében érvényesült. A producer (filmgyár) nem tartozhatott ebbe a körbe, mivel „a művet nem alkotja, hanem mások filmalkotó munkáját szervezi, és az ehhez szükséges anyagi alapokat biztosítja”.17 Az új Szjt. a filmszerzők körén nem változtatott, megőrizte a BUE alapján kialakított meghatározást. Ez az újabb nemzetközi egyezmények felfogásának is megfelel, hiszen mind a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRlPS-egyezmény), mind a WIPO Szerzői Jogi Szerződése a BUE szabályaira utal vissza}* Az Európai Unió irányadó jogforrásai a film alkotóinak körét szűkszavúbban határozzák meg. A már említett 92/100 és 93/98 EGK sz. és a 93/83 EGK sz. irányelv a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joggal kapcsolatos jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról csupán a főrendezővel kapcsolatban mondja ki, hogy őt mindig szerzőnek vagy a szerzők egyikének kell tekinteni. Emellett lehetővé teszik, hogy a tagállamok más személyeket is a film társszerzőjének minősítsenek. 17 A producereket a 92/100 és a 93/98 EGK sz. irányelv a hangfelvételek előállítóihoz hasonlóan szomszédos jogi jogosultnak tekinti. A jogharmonizáció érdekében az új 14 BUE 14bís cikk (2) a) 15 BUE 14b's cikk (3) 16 1969. évi III. tv. 41. § (1) 17 A szerzői jog kézikönyve, p. 268. 18 Megállapodás a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól (TRIPS) II. rész 1. fejezet 1. WIPO Szerzői Jogi Szerződés 1. cikk (4) A Tagok betartják a Berni Konvenció (1971) 1—21. cikkeiben, valamint a Függelékében foglaltakat. (TRIPS: kivéve a 6bls cikket). 19 92/100 EGK sz. irányelv 2. cikk 2. „For the purposes of this Directive the principal director of a cinematographic or audiovisual work shall be considered as its author oroneofitsauthors. Member States may provide for others to be considered as its co-authors.” Ugyanígy rendelkezik a 93/98 EGK sz. irányelv (2. c. 1.) és a 93/83 EGK sz. irányelv is (1. c. 5.).
