Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 2. szám - Dr. Financsek Zsuzsanna: A nemzetközi trendek hatása a filmekre vonatkozó magyar szerzői jogi szabályozás alakulására
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 108. évfolyam 2. szám 2003. április DR. FINANCSEK ZSUZSANNA A nemzetközi trendek hatása a filmekre vonatkozó magyar szerzői jogi szabályozás alakulására* „Végtére nem csodálatos-e, hogy a képek mozogni látszanak, Karjaikat és többi tagjaikat dobálva mert ahol Az első eltűnik, megszületik más helyzetben a másik és Úgy tetszik, mintha az előbbi mozdulatát változtatta Volna. Bizony el kell hinni, mert ez gyorsan folyik le. ” Titus Lucretius Cams: De rerum natura (4. Könyv) A film történetét kutató egyes szerzők szerint Titus Lucretius Cants, a Kr. előtti I. században élt római költő az első, aki fenti soraiban olyan szerkezetről ír, amely filmhez hasonló jelenséget mutat. Nem rendelkezünk cáfolhatatlan bizonyítékokkal arra vonatkozóan, hogy valóban létezett ilyen szerkezet.1 Mégis, e sorok arra utalnak, hogy már az ókorban megfigyelték: a képek gyors mozgása „becsapja a szemet”, mert a folyamatosság látszatát kelti. E felfedezés hasznosítása csak jóval később, a XVIII-XIX. században hozott jelentősebb gyakorlati eredményeket. Az első mai értelemben vett filmet a Lumiére fivérek alkották meg, akik az őket megelőző találmányok, felfedezések alapulvételével 1895-ben elkészítették azt a gépet, amellyel az akkori technikához képest jó minőségű képet lehetett vetíteni. Az ezt követő mintegy száz év alatt a gyors technikai fejlődés újabb és újabb lehetőségekkel gazdagította a filmkészítés eszköztárát. A mind tökéletesebb ábrázolás pedig új utakat nyitott a művészi kifejezés számára is. Ennek következtében a film egyre rangosabb helyet vívott ki magának a műalkotások között, ma már a „hetedik művészetinek nevezik. A film önálló műfajként való elismerésével alkotói is joggal követelhették, hogy szerzői jogaikat a más műfajú művek szerzőivel azonos védelemben részesítsék. Ez egyfelől azt jelentette, hogy a belső, nemzeti jogokban biztosított oltalmat teijesszék ki a filmek alkotóira is. Másfelől nemzetközi szinten is ugyanazt a kölcsönös védelmet kellett garantálni a filmekkel kapcsolatban, mint amit a korábbi szerzői jogi alkotások tekintetében már megvalósítottak. E két folyamat párhuzamosan zajlott és kölcsönösen erősítette egymást. * A tanulmány az Apáthy István-díj pályázaton különdíjat nyert pályamű szerkesztett, rövidített változata. 1 Lásd erről Hevesy István: A film életrajza. Hatschek és Farkas kiadása, 1943. p. 7. A következőkben azt tekintjük át, hogyan valósult meg mindez Magyarország vonatkozásában. Megvizsgáljuk, hogyan hatott a szerzői jog nemzetközi fejlődése a magyar szerzői jog filmekkel kapcsolatos egyes lényeges kérdéseinek szabályozására. 1. A filmalkotás és a jogosultak 1.1. A filmalkotás fogalma A filmeket nemzetközi szinten először az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Uniós Egyezmény (a továbbiakban: BUE)2 részesítette védelemben. A BUE nem rögzítette, mi tekinthető filmnek, csupán azt szögezte le, hogy azok a művek védettek, amelyeknek szerzőjük „egyéni és eredeti jelleget adott”.3 Ugyanez mondható el az 1921-es magyar szerzői jogi törvénycikkről4 is, mely elsőként vette fel a védendő alkotások körébe a „mozgófényképészeti műveket”. Egy korabeli jogtudományi meghatározás szerint mozgófényképészeti mű ,piz a mutatvány, amely szemeink előtt a vetítő felületen a filmszalag leperegtetése közben kialakul'.5 Egységes fogalommeghatározással az ezt követő 1969. évi szerzői jogi törvény6 sem szolgált. Ehelyett más jogszabályok rendelkezéseiből lehetett megállapítani, mi tekinthető filmnek. Ezek alapján ide sorolták pl. a televíziós játékokat, az animációs és dokumentumfilmeket.7 A megfilmesítési szerződések feltételeiről és a szerzők díjazásáról szóló 12/1970. (VI. 30.) MM sz. rendelet alkalmazása szempontjából filmnek minősült a játékfilm, a riport-, dokumentum- és oktatófilm, a szakmai tájékoztató és népszerű tudományos film, valamint a rajz-, báb-, propaganda-, reklám- és diafilm. A szerzői jog kézikönyve a híradófilmeket és (a 2 Berni Uniós Egyezmény az irodalmi és művészeti művek védelméről (1886) 3 1922: XIII. te. Magyarország belépése a berni nemzetközi Unióba 14. cikk 3. bekezdés 4 1921: LIV. te. a szerzői jogról 5 Szalai Emil: A magyar szerzői jog. Az 1921 :LiV.tc., a vele kapcsolatos rendeletek és a kiadói ügyletről szóló törvényes rendelkezések Budapest, az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. kiadása, 1922. p. 44. 1969. évi III. tv. A szerzői jogról 7 9/1969. (XII. 29.) MM sz. rendelet A szerzői jogról szóló 1969. évi III. tv. végrehajtásáról 31. §
