Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Farkas Szabolcs: A biotechnológiai ipar fejlődését befolyásoló körülmények áttekintése
18 Farkas Szabolcs éppen ebből fakad: a legtöbb országban nemzeti biotechnológiai fejlesztési stratégia kialakítása során nagy hangsúlyt helyeztek ezekre a hagyományokra. Japánban és Hollandiában például nagy hagyományokkal rendelkezett a fermentációs ipar, ezért a biotechnológia ezen területeit kiemelten fejlesztik. Hollandiában általánosan magas színvonalú a kutatási és oktatási infrastruktúra, a biotechnológiai kutatás és oktatás igen gyors fejlődése ráépülhetett erre az infrastruktúrára. A biotechnológia azokban az országokban a legfejlettebb, ahol a gazdasági vezetés magas szakmai színvonalon, aktívan és hathatós gazdaságpolitikai eszközökkel avatkozott be a biotechnológia fejlesztésébe. Hollandiában megteremtették a különböző ágazatok együttműködéséhez szükséges érdekeltséget. A kormány a biotechnológiai programok kialakításában közvetlenül nem vett részt: a fejlesztési célokat és irányelveket a kutatói és termelői szféra képviselői dolgozták ki. A biotechnológiai programok megvalósításához a kormány biztosította a szükséges pénzeszközöket, végrehajtásuk a programbizottságok tagjain keresztül már ismét az egyetemeken és intézetekben működő kutatók és vállalati partnereik hatáskörébe tartozott. A japán biotechnológia fejlesztésének állami irányítási modellje a tervgazdálkodást folytató országokéra hasonlít, rendkívül kiterjedt és bonyolult hierarchikus rendszer épült ki a biotechnológiai tevékenységek ösztönzésére. A biotechnológiai fejlesztési programok kidolgozását és megvalósítását az állami gazdaságirányítás legfelső szintjén koordinálják, a miniszterelnöki hivatal közvetlenül ellenőrzi a biotechnológiai tevékenységek irányításával foglalkozó hat minisztérium, illetve hivatal tevékenységét. Ez az apparátus igen hatékonyan működik: egyrészt figyelembe veszi az ipar által megfogalmazott igényeket, másrészt elősegíti a biotechnológiai tevékenységek diverzifikálását, a kidolgozott programokat dinamikusan, a mindenkori helyzetnek megfelelően változtatják. A másik pólust e téren az Egyesült Királyság képviseli, ahol a biotechnológiai fejlesztési politikában érvényesülő pluralizmus a különböző szférák közötti versengéshez vezetett, ami nem szolgálta a biotechnológia javát. Az Egyesült Államokban nincs ugyan érvényben átfogó, egy kormányzati szerv által koordinált biotechnológiai program, a biotechnológia kormányzati támogatása mégis kulcsfontosságú szerepet játszott abban, hogy az ország élen jár a nemzetközi biotechnológiai kutatásban, az innováció kiindulópontjai ugyanis az állam által támogatott egyetemek, kutatóintézetek voltak. 5 5. Szabályozás A szellemi tulajdon védelmét és a biotechnológiai tevékenységek biztonságát garantáló intézmények jelentősen befolyásolják a biotechnológiai innovációt. Ezek az intézmények ugyanis meggátolhatják, akadályozhatják vagy éppen elősegíthetik a biotechnológiai kutatásokat, lassíthatják a tőkebefektetések megtérülését, növelhetik a költségeket vagy éppen tőkét teremthetnek. A biotechnológia üzleti hasznosulásának előrehaladásával párhuzamosan ezek a hatások felerősödhetnek. Megfelelő szabályozás hiányában több olyan kérdésben, melyek a biotechnológia fejlődésének jövője szempontjából különösen fontosak, a bíróságok precedensértékű döntést hoztak. A szabályozás területén tapasztalható bizonytalanság jelentős mértékben befolyásolta a vállalatok K+F- és üzletpolitikáját. Az új biotechnológia fejlődésével párhuzamosan keletkező speciális problémák megoldása szétfeszítette a szellemi tulajdon védelmét szolgáló rendszer kereteit. így az élő szervezetek és a természetben előforduló anyagok, illetve az előállításukra szolgáló eljárások szellemi tulajdonának védelmére a szabadalmi oltalom hagyományos intézményei nem biztosítottak lehetőséget. Az élő szervezetek szabadalmaztatásában az úgynevezett Diamond c/a Chakrabarty ügy megoldása jelentett fordulópontot: 1980-ban az Egyesült Államok Legfelső Bírósága úgy foglalt állást, hogy az élő szervezetek szabadalmazhatok. Ezt követően az Egyesült Államokban és számos más országban módosították a szabadalmi törvényeket. Az új élő szervezetek szabadalmaztatásának lehetősége ugyanakkor szükségszerűen maga után vonta az úgynevezett letéti gyűjtemények nemzetközi hálózatának kialakulását. Mivel az élő szervezetek bonyolultak, az előállításukra szolgáló eljárás leírása alapján reprodukálásuk nem valósítható meg. E probléma megoldására hozták létre az úgynevezett nemzetközi letéti gyűjteményeket a Budapesti Egyezmény keretében. Az egyezményhez csatlakozó országok speciális letéti gyűjteményeiben az élő szervezeteket a szabadalmak bejelentésével egy időben elhelyezik, ezúton biztosítják reprodukálhatóságukat. Igazi kihívás az iparjogvédelem számára lépést tartani a biotechnológiában végbemenő forradalmi változásokkal. A biotechnológiai kutatási-fejlesztési eredmények szellemi tulajdonának védelmét biztosító nemzeti rendszerekben jelentős eltérések tapasztalhatók, e téren a leghatékonyabb garanciák az Egyesült Államokban és Japánban alakultak ki. így e két országban a kutatók találmányaik publikálását követően meghatározott időn belül szabadalmi kérelmet nyújthatnak be, erre az európai országokban nincs lehetőség. Az egyes régiókban, illetve országokban jelentősen különbözik a szabadalmazható találmányok köre is. Az Európai Szabadalmi Egyezmény a növény- és állatfajokat kizárja a szabadalmi oltalom köréből, míg az Egyesült Államokban erre lehetőség nyilik: az első genetikailag módosított növényt 1985-ben, állatot 1988-ban részesítették szabadalmi oltalomban. Az európai országok egy részében az új növényfajok szellemi tulajdonjogának oltalmát speciális fajtavédelmi rendszer keretében valósítják meg. A természetben előforduló anyagok és élő szervezetek szabadalmaztatásának lehetőségét számos országban még vitatják, miközben az előállításukat, izolálásukat célzó kutatások területén már jelentős tőkét ruháznak be. 5.1. Európa Az Európai Közösségek tagországai, talán egyedül Olaszország kivételével, ahol az 1996. évi elsőt követően néhány további ilyen szabadalmat is megadtak, az Európai Szabadalmi Hivatal T 356/93 (Plant Genetyc System, OJ EPO 1995, 545) döntése óta az élő szervezetek szabdalmazását felfüggesztették. Ezen kutatás- és fejlesztésbarátnak nem
