Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 2. szám - Dr. Bendzsel Miklós: A magyar szabadalmi rendszer jövője az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozást követően
48 Dr. Bendzsel Miklós fonnja a lehető legnagyobb mértékben szolgálja az európai ipar versenyképességét. Ezzel a céllal könnyen azonosulhatunk, hiszen a mi versenyképességünkről is szó van. E cél megvalósítását az európai szabadalmi rendszert alkotó összes intézmény közös jövőképen alapuló, szervezett együttműködése szolgálhatja a legjobban. Az Európai Szabadalmi Hivatal és a nemzeti iparjogvédelmi hivatalok egyetlen, egységes európai szabadalmi hálózatba kapcsoltan tudják biztosítani, hogy valamennyi érdekelt a lehető legjobban megtalálja a számítását kontinensünk szabadalmi rendszerén belül. Ehhez szükséges, hogy az Európai Szabadalmi Szervezetben a szerződő államok az európai rendszer valódi „gazdáiként” lépjenek fel. Ennek fő terepe a tagállamok képviselőiből álló Igazgatótanács lehet, amelynek munkájában immár a magyar küldöttség is szavazati joggal vehet részt. Elengedhetetlen az is, hogy az európai szabadalmi rendszer reformja a nemzeti iparjogvédelmi infrastruktúra megerősödését is magával hozza. Ennek hiányában az európai rendszer túlságosan távol kerülhet az érdekeltektől. A feladatkörükben megerősödő, az európai együttműködésbe ésszerű keretek között bekapcsolódó nemzeti hivataloknak ebben kulcsszerep jut. A Magyar Szabadalmi Hivatal az ESZE-hez való csatlakozás folytán éppen ezért fordul minden eddiginél jobban a hazai ügyfelek, a szélesebb értelemben vett hazai K+F környezet felé. Éppen az európai rendszerbe való beilleszkedés teszi lehetővé, hogy minden eddiginél jobban szolgáljuk a hazai kutatás-fejlesztés ügyét, a magyar iparjogvédelem érdekeit. Ez egyúttal a szupranacionális és a nemzeti intézményeket egyetlen, egységes hálózatba kapcsoló európai szabadalmi rendszer fő céljainak is megfelel. A közeli jövőben immár 30 tagállammal működő Európai Szabadalmi Szervezet nyilvánvalóan nem működtethető ugyanúgy, ugyanolyan keretek és munkamegosztási elvek szerint, mint a szervezet 1973. évi alapítása idején 7 szerződő állammal. Érdemi munkát végző nemzeti szabadalmi hivatalok nélkül ez az újszerű - a rendszer és az igénybevevői közötti távolságot csökkentő - működés aligha biztosítható. Mindehhez természetesen az is szükséges, hogy - az ESZH két- és sokoldalú együttműködési programjait is kihasználva - továbbfejlesszük informatikai és tájékoztatási infrastruktúránkat, gazdagítsuk információtechnológiai termékeink kínálatát. Ezt - egyebek mellett - az Epoline, az Espacenet és az EPOQUE szolgáltatásaira támaszkodva, ügyfélszolgálati munkánk javításával, szélesítésével és európai dimenzióinak erősítésével, a szabadalmi tudatosság fokozásával érhetjük el. Ehhez kell társulnia a - terveink szerint - regionális kiterjedésű, változatos kínálatú iparjogvédelmi oktatásnak, képzésnek és általános ismeretterjesztésnek. Az e-learning módszereire is támaszkodva emelnünk kell a hazai kis- és középvállalkozások szabadalomtudatosságát, kockázatmenedzselő-képességét, illetve az EU 6. kutatási-fejlesztési keretprogramjában való hazai részvétel innovációs eredményeinek menedzselési színvonalát. A fiatal tudósok európai versenyének idén Budapesten otthont adva mindezt éppúgy elősegíthetjük, mint a PATLIB, illetve az EPIDOS pár éven belül hazánkban történő megrendezésével. Az európai, sőt, a globális szabadalmi rendszer reformjának további fejleményeit is természetesen figyelemmel kísérjük.- Nem zárható ki, hogy hazánk az Európai Unió tagállama lesz már, amikora közösségi szabadalom bevezetéséről a végső, legfontosabb döntések megszületnek. Magyarországra bizton számíthatnak mindazok, akik a közösségi szabadalmi rendszer ésszerű feltételekkel, működőképes és értelmes kompromisszumokkal való bevezetését szorgalmazzák.- Továbbra is nyomon kívánj uk követni az ESZE-hez kapcsolódó európai szabadalmi bíráskodási jegyzőkönyv (az EPLP) előkészületeit. Úgy tűnik, hogy az európai szabadalmi bíráskodás ügye még a híres-hírhedt nyelvi, fordítási kérdésnél is súlyosabb problémákat vet fel.- A magyar kutatás-fejlesztés szempontjaitól is vezérelve vagyunk hívei annak, hogy a biotechnológiai tárgyú és a szoftverhez kapcsolódó találmányok szabadalmi jogi megítéléséről folyó viták mielőbb nyugvópontra jussanak és világos szabályokat eredményezzenek Európában.- Az Európai Szabadalmi Szervezet tagjaként az eddiginél is nagyobb figyelemmel fogjuk követni a globális szabadalmi rendszer átalakítására irányuló törekvéseket mind a PCT reformját, mind az anyagi jogi harmonizációt illetően. Osztjuk azt a nézetet, hogy e kérdésekben Európának egyetlen hangon kellene megszólalnia, egységesen kellene fellépnie közös érdekeink hatékonyabb érvényesítése céljából. S természetesen nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az ESZE-hez való csatlakozásunkkal egyúttal az amerikai, a japán és az európai szabadalmi hivatal között folyó, ún. trilaterális együttműködésbe is — áttételesen - bekapcsolódtunk. Ennek az együttműködésnek a technikai részleteken messze túlmutató jelentősége feltétlenül indokolttá teszi, hogy az Európai Szervezet Igazgatótanácsa e tekintetben is stratégiaalakító testületként lépjen fel.
