Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Ingo Kober: Az európai szabadalmi rendszer jövője az új szerződő államok csatlakozása után
42 Dr. Ingo Kober mainak, amelyek nem kívántak ilyen megállapodások részesévé válni, módjukban állt, hogy ne vegyenek részt. Számomra úgy tűnik, mintha jelenleg a választható megállapodások nagy valószínűséggel olyan megoldásokat kínálnának a szabadalmak felhasználóinak, amelyekért olyan sok éven át dolgoztak. d) A közösségi szabadalom Engedjék meg, hogy néhány megjegyzést tegyek a közösségi szabadalomról. A jelenlegi vitát az Európai Bizottságnak a Közösségi Szabadalmi Szabályzatról szóló 2000-ben kiadott javaslata indította el. A javasolt szabályzat szerint a közösségi szabadalmakat az Európai Szabadalmi Hivatal adja meg az Európai Szabadalmi Egyezmény alapján a Közösség egész területére. A Bizottság javaslatáról folyó vita mindmáig azt mutatta azonban, hogy a tagállamok még mindig nem egyeznek meg a kritikus kérdésekben, különösen a nyelvek és a peres eljárások kérdéseiben, valamint a nemzeti szabadalmi hivataloknak a megadási eljárásban játszott szerepében. Az intenzív erőfeszítések ellenére sem értek el semmiféle egyetértést, és a közösségi szabadalom felé való előrehaladás igen kiábrándító volt. A törekvések egy vonzó közösségi szabadalom létrehozására, amely kielégíti a felhasználók igényeit, több mint harminc éve folytatódnak. Az Európai Szabadalmi Hivatal mindenkor támogatta, és továbbra is támogatni fogja ezeket, olyan megoldásokat javasolva, amelyek biztosítják, hogy a jövőbeli közösségi szabadalom épp olyan alaposan kutatható és vizsgálható legyen, mint a klasszikus európai szabadalom, valamint, hogy megfelelő bírósági keretben érvényesíthető legyen. Bár harminc éve folyik a vita általában a közösségi szabadalomról és három éve a legutóbbi kezdeményezésről, a javasolt Közösségi Szabadalmi Szabályzatról, e terv - akár pozitív, akár negatív - döntést igényel, egyébként a folytatódó bizonytalanságok a közösségi szabadalom kialakításáról gátolni fogják az európai szabadalmi rendszer további fejlődését. Az európai szabadalmi perekről szóló megállapodás bizonyos mértékben a közösségi szabadalom sorsától függ, mert az Európai Bizottság meglehetősen vonakodó e terv tekintetében. Az ezen egyezmény szerint létrejövő Európai Szabadalmi Bíróság hasznosan gazdagítaná az európai szabadalmi rendszert. Ma már európai szabadalmak százezrei vannak érvényben, amelyek számára sürgősen szükség van egy jól működő bírósági rendszerre, és ezt igényli az európai ipar is. 7. Összefoglalás Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom — bemutattam, hogy az Európában fennálló szabadalmi rendszer számos komoly tárgyalás középpontja. Mindezen fejlemények megtárgyalása közben könnyen elkerülheti figyelmünket a szabadalmi rendszer valódi célja, ami nem más, mint az innováció elősegítése, annak biztosításával, hogy a jó elgondolások oltalmazhatok legyenek a piac területén. A szabadalmak központi szerepet játszanak a találmányok kereskedelmi forgalomba hozatalában, és a befektetések és a gazdasági növekedés fontos ösztönzőiként hatnak. Továbbá, ahogyan az iparjogvédelmi aktívák nagyobb helyet foglalnak el a vállalati mérlegekben, az iparjogvédelem fontossága is nagymértékben növekvőben van a globális gazdaságban. Az Európai Szabadalmi Szervezet büszke az európai szabadalmi rendszerre, valamint az Európában az innovációs folyamatnak nyújtott támogatására, de nem vagyunk önelégültek. A rendszer felhasználói iránt való felelősségünk tudatában továbbra is keressük a rendszer tökéletesítését és bővítését, ahol csak lehetséges. Hálásan köszönöm türelmüket és figyelmüket. Fordította: Pick Róbert
