Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 2. szám - Dr. Bendzsel Miklós: A magyar szabadalmi rendszer jövője az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozást követően
Ipaijogvcdelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 108. évfolyam 2. szám 2003. április DR. BENDZSEL MIKLÓS A magyar szabadalmi rendszer jövője az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozást követően* 1. Bevezetés: az ESZE-csatlakozás történelmi nézetben A Magyar Köztársaság 2003. január 1-jén csatlakozott az Európai Szabadalmi Egyezményhez. A mindennapok sodrásában ez csupán napi hímek tűnhet, azonban mindazoknak, akik a magyar szabadalmi rendszer európai integrációján mind ez idáig fáradoztak, mégis jóval többet jelent ennél. Történelmi távlatba helyezve ez a száraz nemzetközi jogi tény nem kevesebbet jelez, mint a rendszerváltozás és az európai integráció visszafordíthatatlan beteljesülését szabadalmi jogunkban. Az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás a szabadalmi jogi rendszerváltozás véghezvitelét eredményezi, hiszen ezáltal véglegesen megszűnt annak lehetősége, hogy visszatéijenek azok az idők, amikor hazánkban a szabadalmak elszakadtak piacgazdasági funkcióiktól, vagy amikor magát a szabadalmi rendszert kellett védelmeznünk a szovjet típusú, szerzői tanúsítványos rendszer bevezetésére irányuló külső nyomással szemben. Az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás szabadalmi jogunk európai integrációját pedig szintén kiteljesítette, hiszen hazánk tagja lett, részévé vált az európai szabadalmi rendszernek, annak a rendszernek, amely jelenleg - közösségi szabadalom híján - az egyetlen szupranacionális rendszer Európában a szabadalmak területén. S végül történelmi perspektívát kölcsönöz az ESZE-hez való csatlakozásnak az is, hogy immár több mint tíz éve annak, hogy - 1991 -ben - megkötötték a csatlakozási folyamat kezdeményezését Magyarország számára előíró nemzetközi szerződést, az Európai Megállapodást avagy társulási megállapodást. E megállapodás (65. cikkében) nem csak azt írta elő, hogy hazánk 1996 végéig kérje felvételét az Európai Szabadalmi Szervezetbe, hanem egyúttal kijelölte azt a szélesebb összefüggésrendszert, amelyben szabadalmi rendszerünk európai integrációja végbemehetett. Szabadalmi rendszerünk európai beilleszkedése így vált egy átfogó európai integrációs folyamat részévé: kezdetben az Európai Közösségekkel és tagállamaikkal létrejött társulás, később az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő felkészülés egyik fontos elemévé. Önmagában is szép, am* A „Magyarország az európai szabadalmi rendszerben” címmel, 2003. január 30-án rendezett konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata. biciózus cél volt az ESZE-hez való csatlakozás. E cél elérése mindazonáltal még nagyobb célok megvalósításához segíti az országot. 2. Mérföldkövek az ESZE-csatlakozáshoz vezető úton Akármilyen nagy és távoli cél felé indulunk, az úton járva mégiscsak lépésekben haladhatunk. Az Európai Szabadalmi Szervezet küszöbéig vezető úton is lépések sorozatát kellett megtenni. Az Európai Megállapodás létrejöttét követő első lépés ezen az úton annak a modernizációs tervnek az Európai Szabadalmi Hivatallal együttesen történő kidolgozása volt, amely kijelölte a magyar iparjogvédelmi hatóság intézményi felkészülésének főbb irányait és módozatait, főként a képzés, az ügyviteli és az informatikai korszerűsítés terén. Hatályos szabadalmi törvényünk 1995. évi megalkotásával szabadalmi jogunk - fennállásának századik évfordulóján - a lényegi kérdésekben összhangba került az Európai Szabadalmi Egyezménnyel. Hozzá kell tenni, hogy ennek a jogi igazodásnak a legfájdalmasabb és leginkább kikényszerített lépését már egy évvel korábban megtettük a gyógyszertermékek szabadalmi oltalmáról az USA-val kötött kétoldalú megállapodás alapján, az abban előírt feltételek bevezetésével. Az intézményi és a jogi felkészülés említett eredményeire támaszkodva nyújtotta be 1996 decemberében - a kormány felhatalmazásával — az MSZH akkori elnöke, dr. Szarka Ernő az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsának az ESZE-hez való csatlakozásra történő meghívás iránti kérelmet. E kérelem benyújtása idején mérlegeltük és vetettük el annak lehetőségét, hogy az egyezményhez való csatlakozás nélkül, illetve azt megelőzően is elfogadjuk az európai szabadalmak hatályának Magyarországra való kiterjesztését. Az Igazgatótanács 1999. január 29-én hozott határozatával kérte fel a Magyar Köztársaságot az ESZE-hez való csatlakozásra. A határozat úgy rendelkezett, hogy hazánk legkorábban 2002. j úlius 1 -j én válhat az egyezmény tagj ává. A határozatból következett továbbá az is, hogy az ESZE hatályos és 2000 novemberében felülvizsgált szövegéhez egyszerre, egyidejűleg kellett csatlakoznunk. A csatlakozás közvetlen előkészületeiből három körülményt érdemes kiemelni.
