Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Farkas Szabolcs: A biotechnológiai ipar fejlődését befolyásoló körülmények áttekintése
A biotechnológiai ipar fejlődését befolyásoló körülmények áttekintése 17 Évszám Esemény 1966 M. Nirenberg, H. Khorana, S. Ochoa - a genetikai kód megfejtése 1967 Gellert - DNS ligáz 1970 H. Smith - az első restrikciós endonukleáz (Hindii) 1972 D. Nathans - az első restrikciós térkép (S V40) 1972 P. Berg - az első ligálás 1973 S. Cohen & H. Boyer - az első rekombináns DNS 1975 E. Southern - gél transzfer hibridizáció 1976 Kohler & Milstein - monoklonális antitestek 1977 megalakul a Genentech 1977 A. Maxam, W. Gilbert, F. Sanger - DNS szekvenálás 1978 M. Smith - helyspecifikus mutagenezis 1981 a fehérjék mikroszekvenálása 1982 az első humán genomiális könyvtár 1982 Brinster & R. Palmiter- transzgénikus egér 1983 R. Letsinger- automata oligonukleotid szintézis 1984 az első ipari rekombináns fehérje (Eli Lilly, humulin) 1985 a 7,-fág szekvenálása 1985 K. Mullis — polimeráz láncreakció 1988 HUGO - a Humán Genom Project kezdete 1989 az első élesztőkromoszóma szekvenálása 1991 S. Fodor - DNS chip (Affymetrix) 1995 az első teljes prokarióta genom 1996 az első teljes eukarióta genom 1997 Escherichia coli teljes genom 1998 Caenorhabditis elegáns teljes genom 2000 a HUGO befejezése - a teljes emberi genom térképe 3. A biotechnológia fejlődését befolyásoló feltételek A biotechnológia fejlődésében nincsenek kitaposott utak, egészében átvehető minták. A fejlesztési programok és a megvalósításukat szolgáló mechanizmus kialakítása során a kormányok az alábbi tényezőket vették figyelembe:- a hagyományos és az új biotechnológiai kutatási-fejlesztési bázis fejlettségének színvonalát;- a gazdaság ágazati szerkezetét, a biotechnológia új eredményeit hasznosító ágazatok fejlettségét, termelési hagyományait;- a kormány lehetséges szerepvállalását a biotechnológia fejlesztésében;- a biotechnológia fejlesztésére összpontosítható erőforrások volumenét;- a biotechnológia új eredményeinek szerepét az aktuális gazdasági, társadalmi problémák megoldásában (bizonyos ágazatok termelésének növelése, környezetvédelem, egészségügy);- a biotechnológia nemzetközi versenyképességét;- a biotechnológiai kutatásokkal foglalkozó egyetemek, kutatóintézetek és a kutatási eredményeket alkalmazó intézmények, vállalatok közötti együttműködés helyzetét;- az infrastruktúra fejlettségét;- a biotechnológia szakemberállományát;- az új biotechnológia jogi szabályozását. Az egyes országokban további feltételek is befolyásolták a biotechnológia fejlődését:- általános gazdasági aktivitás, üzleti légkör;- az intézményi rendszer és a gazdasági struktúra változásának lehetősége, a technológia fejlődését ösztönző - állami, tudományos, piaci — erők és az önkonverzáló erők közötti viszony alakulása;- a biotechnológia fejlesztéséért felelős kormányzati szervek tevékenységének szakmai színvonala;- a biotechnológiai vállalatok tőkeereje és mozgástere;- a megfelelő finanszírozási források a biotechnológiai kutatás-fejlesztéssel, termeléssel, illetve szolgáltatásokkal foglalkozó szervezetek számára (állami támogatások, bankszektor érdeklődése a biotechnológia iránt, vállalkozói tőkepiac élénksége, magánalapítványok részvétele a biotechnológiai tevékenységek finanszírozásában);- a szellemi tulajdon védelmét szavatoló rendszer működése;- a biotechnológiai tevékenységek biztonságát szavatoló és a biotechnológiai termékek forgalmazásának engedélyezését biztosítani hivatott előírások rugalmassága;- a nemzeti technológiavédelmi és kereskedelmi politika;- a biotechnológiai információs hálózat fejlettsége;- a biotechnológia terén folytatott nemzetközi együttműködés;- az új biotechnológiai eljárások és a konkurens technológiák gazdaságosságának alakulása;- a biotechnológiai termékeket helyettesítő termékek árának változása;- a biotechnológiai eljárásokban alkalmazott nyersanyagok árának alakulása;- a biotechnológia fejlődésének regionális feltételei, a közvélemény érzékenysége. 4. Biotechnológiai fejlesztési stratégiák és az in tézm ényrendszer A különböző országok biotechnológiai fejlesztési politikájában csak az általános irányelvek közösek. A biotechnológiát a fejlett országokban a gazdasági szerkezetátalakítás és jövőbeni nemzetközi versenyképesség fontos tényezőjének tekintik, fejlesztése prioritást élvez. A kormányok a biotechnológiai tevékenységekkel járó kockázatok csökkentésére törekszenek: központi biotechnológiai fejlesztési programokat léptetnek életbe, pénzügyi támogatást nyújtanak az egyetemeknek és kutatóintézeteknek, aktív szerepet vállalnak a biotechnológiai infrastruktúra fejlesztésében, oktatási programokat dolgoznak ki, illetve támogatnak, anyagi eszközökkel járulnak hozzá az információs rendszerek fejlesztéséhez, mikroorganizmustörzsgyűjtemények létesítéséhez. Az egyes országokban a biotechnológia fejlődésének ösztönzése egymástól igen eltérő szervezeti formák, gazdasági és egyéb intézkedések révén valósul meg. A biotechnológia fejlődését befolyásoló tényezők a nemzeti politikai, gazdasági és kulturális hagyományok szerves részei is egyben. A biotechnológia fejlesztését ösztönözni hivatott állami gazdaságpolitikák különbözősége döntően
