Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Farkas Szabolcs: A biotechnológiai ipar fejlődését befolyásoló körülmények áttekintése
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 108. évfolyam 1. szám 2003. február FARKAS SZABOLCS A biotechnológiai ipar fejlődését befolyásoló körülmények áttekintése* „Aetas semper aportat aliquid növi ” „Minden korszak hoz valami újat” Horatius, Ars poetica, 156-157 1. Bevezetés A biotechnológiai innováció egyre fontosabb szerepet kap mindennapjainkban. Az iparágak egyre szélesebb köre használja fel a biotechnológiai találmányokban rejlő lehetőségeket, így például az élelmiszeripar, mezőgazdaság, gyógyszeripar és az egészségügy, illetve környezetvédelem. Az említett területeken nagy igény mutatkozik az olyan újabbnál újabb eljárásokra, termékekre, amelyek az ember életvitelét megkönnyítik, a betegségek leküzdésében segítik, és ezáltal életkörülményeit javítják. A dolgozat célja a biotechnológiai ipar fejlődésének áttekintése egyes fejlett országokban, a különböző, az innovációs folyamatok szempontjából fontos feltételek vizsgálata, melynek során az adott országok humánerőforrásadottságait, K+F tevékenységét, szervezeteit, technológiatranszferrel foglalkozó intézményeit, jogi szabályozását és az elért eredményeket emeljük ki. A rendelkezésre álló adatok alapján az Egyesült Államok, Japán és Európa biotechnológiai fejlődését követjük nyomon. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy vajon hol tart a biotechnológiai ipar, milyen mechanizmusokkal lehet segíteni a biotechnológiai ipar fejlődését, milyen szabályozások vonatkoznak a biotechnológiai fejlesztésekre, termékekre, eljárásokra. 2. A biotechnológiai ipar kialakulása A biotechnológia az informatika mellett vitathatatlanul korunk egyik leggyorsabban fejlődő iparága. Az iparág fejlődését jól mutatja, hogy az általa képviselt vállalatok száma, forgalmuk, befektetéseik mértéke folyamatosan növekszik. A vállalatok fejlesztésének irányát nagymértékben befolyásolják a jelenleg folyó kutatások, a nagy beruházási költségek folytán a rendelkezésre álló tőkeforrások, K+F ráfor* A Magyar Szabadalmi Hivatal felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamára készített szakdolgozat. dítások, illetve a jogi szabályozások fejlettsége és a rendelkezésre álló szellemi tőke színvonala. A rekombináns DNS és sejtfúziós technológiák az 1970-es évtized első felében születtek meg. A hagyományos biotechnológiai eljárások a fermentációs eljárásokat és fehérjemódosításokat, a növénytermesztésben és állattenyésztésben alkalmazott nemesítési és kitenyésztési módszereket foglalták magukban. Az új biotechnológiai eljárások már a rekombináns DNS és egyéb új biotechnológiai eljárások előnyeit használják ki, illetve ötvözik a hagyományos fermentációs elválasztási technológiákkal. Az új biotechnológiai eljárásokat különösen az egészségügyben, mezőgazdaságban, élelmiszeriparban, gyógyszeriparban, vegyiparban lehet felhasználni. Az új biotechnológiát a XX. század többi csúcstechnológiájával összehasonlítva számos eltérő vonás jellemzi: életminőséget befolyásoló hatása, humán és szociális következményei rövid időn belül jelentkeznek, és erőteljesebbek annál, mint amit a termelékenység, beruházások, illetve GDP növekedési mutatói által reprezentált makrogazdasági hatások jeleznek. Az életminőséget befolyásoló, közvetlenül nem érzékelhető hatások számszerűsítése természetükből eredően nem valósítható meg. A várható élettartam, az élelem és a környezet minősége már kisebb-nagyobb pontossággal mérhető a gyakorlatban. A biotechnológia fejlődését rengeteg találmány, felfedezés segítette. Ezek rövid felsorolását az alábbi táblázatban összegeztük. Történelmi mérföldkövek a biotechnológiában Évszám Esemény 1869 F. Miescher - DNS izolálása 1886 T. Escherich - E. coli 1944 O. Avery - DNS, az örökítőanyag 1953 J. Watson, F. Crick, M. Wilkins & R. Franklin - DNS kettős spirál 1957 A. Komberg - DNS polimeráz 1961 Marmur & Doty - DNS renaturáció és hibridizálás 1962 W. Arber - bakteriális restrikció-modifikáció
