Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, formatervezési minta- és védjegyjog területéről

108 Dr. Palágyi Tivadar csökkenteni lehet, mert a Japán Szabadalmi Hivatal ezzel kapcsolatos költsége a 2002-es pénzügyi évben 17 708 yen volt, és a következő 10 évben ezt a költséget átlagosan 16 433 yenre becsülik. 13. Kanada A) A 2002. április 1 -jén módosított kanadai szabadalmi tör­vény szerint a nemzetközi bejelentések nemzeti szakaszát a bejelentés vagy az elsőbbség napjától számított 30 hónapon belül kell megindítani. Ez a határidő díjfizetés ellenében 42 hónapra meghosszabbítható. Az új szabály azokra a nemzetközi bejelentésekre vonat­kozik, amelyekben az elsőbbség napjától számított 20 hó­napos határidő 2003. február 1-jén vagy azt követően jár le. B) A Szellemi Tulajdon Világszervezete a kanadai Szel­lemi Tulajdon Hivatalt 2002. december 9-én nemzetközi kutatóhatósággá (International Searching Authority, ISA) és nemzetközi elővizsgáló hatósággá (International Pre­liminary Examining Authority, IPEA) jelölte ki. A kanadai hivatalnak ezt a státuszát a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) genfi évi közgyűlésén hagyták jóvá 2002. szeptember 27-én. A kanadai hivatal jelenleg a megfelelő szakemberek kép­zésével és az adminisztratív előkészületekkel foglalkozik, és várhatóan 2003 nyarán fogja elkezdeni a kijelölésnek megfelelő működést. Kanada all. nemzetközi kutatási hatóság lesz a meglévő 10 mellett. Jelenleg az alábbi országok hivatalai végeznek nemzetközi kutatási tevékenységet: Amerikai Egyesült Ál­lamok, Ausztrália, Ausztria, Dél-Korea, Európai Szabadal­mi Hivatal, Japán, Kína, Oroszország, Spanyolország és Svédország; ezek a hivatalok a spanyol kivételével nemzet­közi elővizsgáló hatóságként is működnek. C) A Kanadai Legfelsőbb Bíróság — sokak meglepetésé­re - a „Harvard-egeref ’ nem találta szabadalmazhatónak. A Legfelsőbb Bíróság 5:4-es szavazataránnyal megváltoztat­ta a Szövetségi Fellebbezési Bíróság döntését, és ezzel ugyanarra a nézetre jutott, mint a szabadalmi hivatal a gene­tikailag megváltoztatott „onkoegér” szabadalmazhatóságá­val kapcsolatban. így Kanada az első olyan jelentősebb or­szág, amely nem ismeri el a magasabb életformák szabadal­mazhatóságát. A kanadai szabadalmi törvény az alábbi négy tárgyra en­gedélyez oltalmat: eljárás, gép, gyártmány és anyagössze­tétel. Az ítélet elsősorban arra irányult, vajon az onkoegér anyagösszetételnek minősíthető-e. A fellebbezési bíróság az onkoegeret anyagösszetételnek minősítette, de ezt az ál­láspontot a Legfelsőbb Bíróság megváltoztatta, megállapít­va, hogy a parlament nem szándékozott magasabb életfor­mákra is szabadalmat adni a következő okok miatt: 1. A találmány törvényes meghatározása széles, de nem korlátlan. 2. A magasabb életformák nem határozhatók meg csupán arra a genetikai anyagra hivatkozva, amelyből felépülnek. 3. A magasabb életformák szabadalmazása olyan kérdé­seket vet fel, amelyekkel nem kell foglalkozni az élettelen tárgyakra vonatkozó találmányok kapcsán, és amelyeket a szabadalmi törvény nem vesz figyelembe. 4. Az életformák szabadalmazása olyan bonyolult dolog, aminek komoly gyakorlati, erkölcsi és környezetvédelmi vonatkozásai vannak, amelyeket a szabadalmi törvény al­kotásakor nem vettek figyelembe. 5. A bíróság nem vehet figyelembe nem létező törvényal­kotói irányelveket. 6. A Kanadai Szabadalmi Hivatal már különbséget tett a szabadalmazható alacsonyabb életformák és a nem szaba­dalmazható magasabb életformák között, és a bíróságnak nem kell megváltoztatnia ezt a jelenlegi helyzetet. A Legfelsőbb Bíróság tehát egyértelműen kimondta, hogy a „találmány” meghatározása Kanadában nem vonat­kozik mindenre, és elutasította a szabadalmazható tárgyak amerikai egyesült államokbeli tág megközelítését. 14. Kazahsztán Kazahsztán 2002. augusztus 7-én letétbe helyezte a Véd­jegyjogi Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez a szerződés Kazahsztán vonatkozásában 2003. november 7-én lépett hatályba. 15. Kína A) A PCT 22. szakaszának módosított (1) bekezdése Kíná­ban 2003. január 1-jén vált hatályossá. így a nemzetközi be­jelentések nemzeti szakaszát a bejelentés vagy az elsőbbség napjától számított 30 hónapon belül kell benyújtani. Az új szabály azokra a nemzetközi bejelentésekre vonat­kozik, amelyekben az elsőbbség napjától számított 20 hó­napos határidő 2003. febmár 1 -jén vagy azt követően jár le. B) 2002 decemberében Kína az Amerikai Egyesült Álla­mokkal tudományos és műszaki együttműködési megálla­podást kötött, amely külön hangsúlyozza a szellemi tulaj­don oltalmát. E megállapodás egyik célja, hogy csökkentse a kínai piacon egyre nagyobb mértékben megjelenő kalóza termékek mennyiségét. C) 2002 febmári tájékoztatónkban beszámoltunk arról, hogy Kínában is engedélyezték a szabadalmat a Pfizer cég impotenciaellenes, Viagra tárgyú, 1994-ben benyújtott be­jelentésére, és azt is említettük, hogy számos kínai gyógy­szergyártó megsemmisítési keresetet nyújtott be a szabada­lom ellen. Most arról kaptunk hirt, hogy 2002. szeptember 3-án a Szabadalmi Felülvizsgálati Tanács nyilvános tárgya­lást tartott, amelyen a megsemmisítést kérő 12 kínai cég és egy természetes személy az alábbi fő okokra hivatkozott:- a szabadalom szerinti műszaki megoldás a megnevezett anterioritások ismeretében nem új, és nem alapszik felta­lálói tevékenységen;- az igénypontok módosítása tágította az eredeti kinyilvá­nítás körét;- a felsőház Nagy-Britanniában 2002. június 17-én ér­vénytelennek minősítette a Pfizer Viagrára vonatkozó szabadalmát. A tanács a tárgyalás végén nem hirdetett ítéletet, de an­nak írásbeli közlése rövidesen várható. Valószínű, hogy a vesztes fél fellebbezni fog a pekingi 1. számú közbenső népbíróságnál. Ezt követően az ügyet a Legfelsőbb Népbí­róságnál lehet folytatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom