Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 73 bizonyos körülmények között rákos daganatok fejlődnek ki. Ez volt az első európai szabadalom, amelyet transzgenikus állatra engedélyeztek. Az ESzH vizsgálati osztálya 1989-ben eredetileg elutasította az onkoegérre vonatkozó bejelentést az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESzE) 53(b) szakasza alapján, amely tiltja az állatok szabadalmazását. 1992. május 13-án végül engedélyezték a szabadalmat azzal az indokolással, hogy a szabadalmi bejelentés célja, nevezetesen a rák megelőzése és kutatásának megkönnyítése, „az emberiség számára annyira fontos, hogy ez nagyobb súllyal esik latba, mint a találmány alkalmazásával járó hátrányok, így a vonatkozó állatok szenvedése.” Az ESzH biológiai találmányokra vonatkozó joggyakorlatában jelentős változást okozott, hogy 1999. szeptember 1-jén az Európai Unió biotechnológiai találmányokra vonatkozó, 98/44/EK irányelve alapján módosították az ESzE végrehajtási szabályzatát. Ennek következtében szabadal mazhatóvá váltak az állatokra vonatkozó olyan találmányok, amelyeknél a bejelentés oltalmi köre nem korlátozódik egy sajátos állatfajtára. A jogi helyzetet az is befolyásolta, hogy a Kibővített Fellebbezési Tanács 1999. december 20-án egy növényfajtára vonatkozó szabadalmi bejelentés kapcsán az alábbi kérdésre: „Egy olyan igénypont, amely általában növényekre és különállóan nem specifikus növényfajtákra vonatkozik, az ESzE 53(b) szakasza alá esik-e?” azt a választ adta, hogy az 53(b) szakasz nem zárja ki az olyan igénypont szabadalmazását, amely növényfajtákra vonatkozik ugyan, de nem különállóan igényelnek benne sajátos növényfajtákat. Az ESzH joggyakorlata ezt az alapelvet az állatfajtákra is kiterjesztette. Ilyen előzmények után a Kibővített Fellebbezési Tanács megállapította, hogy a Harvard-egér nem esik az 53(b) szakasz alá. Az ítélet szerint a bejelentés nem ütközik az ESzE 53(a) szakaszával sem, amely tiltja a közrendbe vagy közerkölcsbe ütköző találmányok szabadalmazását. Az ESzH Felszólalási Tanácsa, amely három műszaki vizsgálóból és egy jogászból áll, teljes terjedelmében vagy részben fenntarthatja a szabadalmat, vagy azt elutasíthatja. A Felszólalási Tanács döntését az ESzH Fellebbezési Tanácsánál lehet megtámadni. 6. Európai Unió A) 2001. október 4-én újra nyilvánvalóvá váltak az el lentétek a gének szabadalmazásával kapcsolatban, amikor az Európai Parlament szavazása megdöbbenést juttatott kifejezésre azzal kapcsolatban, hogy az amerikai Myriad Genetics Inc. mellrákgénre vonatkozó bejelentésére az Európai Szabadalmi Hivatal engedélyezte a szabadalmat. A Parlament egyetértett abban, hogy késedelem nélkül felszólalnak a „Módszer BRCA1 gén által előidézett mell- és méhrákra való hajlam diagnosztizálására” tárgyú, 699 754 számmal 2001. január 10-én engedélyezett európai szabadalom ellen. Az Európai Bizottság elutasította a Parlament javaslatának támogatását. Poul Nielson elnök, a humanitárius segélyek felelőse annak a nézetének adott kifejezést, hogy nem forognak fenn parancsoló okok, amelyek alapján a Bizottságnak kifogást kellene emelnie, mert a szóban forgó szabadalom nem ütközik lényeges erkölcsi szabályokba, és olyan területet érint, ahol DNS-szekvenciára vonatkozó szabadalom engedélyezhető. Az Európai Parlamentben a gének szabadalmazásával kapcsolatos aggodalomban osztoztak a zöldek éppúgy, mint a kereszténydemokraták. Nielson már korábban is elutasító álláspontot képviselt, amikor azt kérték, hogy csökkentsék a gyógyszerszabadalmak oltalmi idejét azon országok érdekében, amelyekben gyakori az AIDS, a tuberkulózis és a malária. Nielson azzal érvelt, hogy egészségügyi infrastruktúra, tanult ápolónők és a komplex kezeléshez szükséges eszközök nélkül „nagyon keveset” lehetne elérni. Azt is megjegyezte, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) gyógyszerlistáján fontosként megjelölt gyógyszerek 95%-a nem áll szabadalmi oltalom alatt; a fennmaradó 5% a legtöbb országban szabadalmazott gyógyszer, amelyekre a TRIPS-egyezmény rendelkezései szerint kényszerengedélyt lehet kérni. A parlamenti vitában a neves francia Curie Intézet bejelentette, hogy már felszólalást nyújtott be a Myriadszabadalom ellen, és ezt a Francia Kutatási és Egészségügyi Minisztérium is támogatta. A Parlament által elfogadott határozat hivatkozott ennek a felszólalásnak arra az érvelésére, hogy a szabadalom tág oltalmi köre „elfogadhatatlan monopoljogot” nyújtana a szóban forgó génszekvenciát használó diagnosztikai technológiára és termékre. B) A Német Szabadalmi Bíróság felkérte az Európai Bíróságot (European Court of Justice), döntsön abban a kérdésben, hogy illatok, amelyeket nem lehet közvetlenül grafikusan ábrázolni, és így szemmel nem láthatók, de más eszközökkel leírhatók, képezhetik-e védjegyoltalom tárgyát, és igenlő esetben milyen grafikus ábrázolásra van szükség. Az Európai Bíróság elnökének válasza szerint az illatok megkülönböztető jelek lehetnek. Az Amerikai Egyesült Államokban 1990 óta lajstromozhatók illatosított termékek (az illat maga nem), feltéve, hogy „másodlagos jelentést” szereztek. Az Európai Védj egy hivatal (OHIM) lajstromozta a frissen vágott fű illatát teniszlabdákon. Nagy-Britanniában lajstromozhatónak találták a rózsasziromillatot gumiabroncson és a sörillatot a „dart” dobótáblák nyilai számára, de elutasították a fahéjillat lajstromozását. A Benelux államokban engedélyeztek illatvédjegyet kozmetikai termékekre. A fentieknek megfelelően az illatok betölthetik egy védjegy funkcióját, de a jogbiztonság érdekében szükség van grafikai ábrázolásukra, és ennek pontosnak és világosnak kell lennie, hogy lehetővé tegyék a lajstrom kutatói számára annak eldöntését, hogy mi áll oltalom alatt; ez azonban illatvédjegyek esetén nem lehetséges. Egy vegyi képlet például leírja ugyan a vegyületet, de nem az illatot magát. írásos meghatározás (például „gyümölcsös balzsamillat enyhe fahéjbeütéssel”) nem elegendő. Az illatot tartalmazó palackból az illat elpárologhat vagy idővel megváltozhat. Ezeknek a módszereknek a kombinációja inkább bonyolítaná, semmint tisztázná a helyzetet. Mindezek alapján az Európai Bíróság elnökének véleménye szerint jelenleg nincs kellően egyértelmű módszer az illatok grafikai ábrázolására, ezért az illatok nem lajstromozhatók.
