Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

72 Dr. Palágyi Tivadar- a bejelentés közvetlenül segíti az export növelését;- a bejelentés egy külföldi bejelentés elsőbbségét alapoz­za meg;- a bejelentés tárgyát képező találmányt a bejelentő gya­korlatba vette vagy kívánja venni. A módosított rendelet szerint nem csak a bejelentő, ha­nem bárki kérhet gyorsított vizsgálatot, feltéve, hogy a ké­relmet megfelelően indokolja. 2000-ben 787 gyorsított vizsgálat iránti kérelmet nyúj­tottak be, és ezek közül 726-ot elfogadtak. B) A Dél-koreai Szellemi Tulajdon Hivatal „önszabá­lyozó elővizsgálati rendszert” vezetett be elővizsgálati csoportok létrehozásával. Ezzel javítani és gyorsítani kí­vánják az elővizsgálatot, és egyúttal új elővizsgálók felvé­telével csökkenteni akarják az egy elővizsgálóra eső ter­helést, amivel az elővizsgálatok minősége is javítható. 4. Európai Szabadalmi Egyezmény Előző tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy azoknak a nemzetközi bejelentéseknek az esetében, amelyeknél a nemzeti szakasz megindításának 20 hónapos határideje 2002. április 1 -jén vagy azt követően jár le, a 20 hónap 30 hónapra változik. Ennek megfelelően az Európai Szaba­dalmi Egyezmény (ESzE) 107. szabályának (1) bekezdé­sében a 21 hónapos határidőt 31 hónapra változtatták, ami annyit jelent, hogy az európai nemzeti szakaszt 31 hóna­pon belül kell megindítani függetlenül attól, hogy a beje­lentő kért-e előzetes vizsgálatot. Ez a rendelkezés az Európai Szabadalmi Hivatalt meg­jelölő olyan PCT-bejelentésekre vonatkozik, amelynél a bejelentés vagy az elsőbbség napjától számított (régi) 21 hónapos határidő 2002. január 2-án vagy azt követően jár­na le. 5. Európai Szabadalmi Hivatal A) Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESzH) a legkülönbö­zőbb országokból származó PCT-bejelentések kapcsán vé­gez nemzetközi kutatási és nemzetközi elővizsgálati tevé­kenységet. Jelenleg az ESzH a PCT-bejelentések 60%-a ese­tében működik nemzetközi kutatási hatóságként és a beje­lentések mintegy 58%-ának esetében nemzetközi elővizsgá­ló hatóságként. Ennek az a következménye, hogy az ESzH jelenleg túl van terhelve, ami miatt a hagyományos európai bejelentések vizsgálata súlyos késedelmet szenved. Ezért az ESzH elhatározta, hogy megváltoztatja a nemzetközi kutatás és elővizsgálat gyakorlatát, hogy az említett késedelmet csökkenteni tudja. Ennek érdekében az ESzH a jövőben meg kívánja szüntetni bizonyos műszaki területeken a nemzetkö­zi kutatási és nemzetközi elővizsgálati tevékenységét az Amerikai Egyesült Államok polgárai által benyújtott szaba­dalmi bejelentések esetében, ha a nemzetközi bejelentést az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalánál vagy a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) Nemzetközi Irodájá­nál mint átvevő hivatalnál nyújtották be. Ennek megfelelően a 2002. március 1-jén vagy azt kö­vetően benyújtott ilyen PCT-bejelentések ügyében az ESzH nem fog nemzetközi kutatást végezni, ha a szaba­dalmi bejelentés egy vagy több igénypontja biotechnoló­giai vagy üzleti módszerre vonatkozik. Ezenkívül az ilyen PCT-bejelentések esetén, ha azok kapcsán a nemzetközi elővizsgálatra irányuló kérelmet 2002. március 1-jén vagy azt követően nyújtják be, az ESzH nem fog nemzetközi elővizsgálatot végezni, ha a szabadalmi bejelentés egy vagy több olyan igénypontot tartalmaz, amely biotechnológiai vagy üzleti módszerre vagy telekommunikációra vonatkozik. Ezt az alapelvet olyan szabadalmi bejelentések kapcsán is követni fogják, amelyeknek legalább egy igénypontja a kizárt műszaki te­rületekre esik, még ha a bejelentés nem ilyen területekre eső további igénypontokat is tartalmaz. B) Az Európai Szabadalmi Hivatal 2002. január 3-tól kezdve megváltoztatta a nemzetközi elővizsgálat lefolyta­tását. Olyan bejelentések esetén, amelyekben a bejelentő csak nemzetközi elővizsgálatot kér, az ESzH a kutatási je­lentésnek megfelelő első véleményt fog kiadni. így példá­ul, ha a kutatási jelentés az 1. igénypont kapcsán egy X ka­tegóriájú iratot és a fennmaradó igénypontok kapcsán két Y kategóriájú dokumentumot jelölne meg, a vélemény azt állítaná, hogy az 1. igénypont nélkülözi az újdonságot, és a fennmaradó igénypontok nélkülözik a feltalálói tevékeny­séget. Ha a kutatási jelentés nem nevezne meg dokumentu­mot, a vélemény azt jelezné, hogy nincs kifogás az igényelt találmány újdonsága és feltalálói tevékenysége ellen. Ha a bejelentő nem nyújt be választ a hivatal által meg­adott határidőig, visszatérítik számára a nemzetközi elő­vizsgálat illetékének kétharmadát, és a nemzetközi elő­vizsgálati jelentést az első vélemény alapján adják ki. így, ha a kutatási jelentés X vagy Y kategóriájú dokumentu­mokat nevez meg, negatív nemzetközi elővizsgálati jelen­tést fognak kiadni. Ha azonban a bejelentő a bejelentés módosítását java­solja, vagy ha érveket sorakoztat fel a véleményben talál­ható kifogásokkal kapcsolatban, ezt az ESzH figyelembe veszi a nemzetközi elővizsgálati jelentés kiadása előtt. Ebben az esetben nem fizetnek vissza illetéket. A bejelentő kérhet részletes nemzetközi elővizsgálatot; ebben az esetben az ESzH első írásbeli véleménye (first Written Opinion) részletesebb lesz, amelyre a nemzetközi elővizsgálati jelentés kiadása előtt lehet választ benyújta­ni. Ez hasonló eljárás ahhoz, amelyet az ESzH jelenleg folytat nemzetközi elővizsgálat esetén. Az ESzH által kiadott nemzetközi elővizsgálati jelenté­sek általában csak az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság kérdésével foglalkoznak, és nem térnek ki alaki követelményekre vagy az igénypontok szö­vegezésének érthetőségére és tömörségére. Ahol részletes nemzetközi elővizsgálatot végez a hivatal, az európai nemzeti szakasz megindításakor az ESzH-nak fizetendő érdemi elővizsgálati illeték 5()%-át vissza lehet kapni, ami azonban nem lehetséges olyan esetben, amikor a nemzetközi elővizsgálati illeték kéthar­madát már visszafizették. C) Az ún. „Harvard onkoegér” szabadalom ügye még nincs lezárva. Az Európai Szabadalmi Hivatal bejelentet­te, hogy a felszólalások ügyében ismét meghallgatásokat tartanak majd, és várható, hogy az ESzH megváltozott joggyakorlata alapján a szabadalom oltalmi körét szűkíte­ni fogják. Az 1992. május 13-án engedélyezett szabadalom olyan egerek genetikai módosítására vonatkozik, amelyekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom